Beszámoló a Trans-European Dialogue 2022 konferenciáról

 A Trans-European Dialogue (TED) konferenciát kétévente rendezi meg a közigazgatás- és közpolitikatudomány két vezető európai szakmai szervezete: a European Group for Public Administration (EGPA) és a Network of Institutes and Schools of Public Administration in Central and Eastern Europe (NISPAcee). Az esemény célja Európa, Közép-Ázsia és a Kaukázus kutatói közötti párbeszéd ösztönzése volt. A konferencia hatfős szervező bizottság tagja volt prof. Hajnal György, a Gazdaság- és Közpolitika Intézet vezetője, felkért hozzászólóként pedig részt vett prof. Gajduschek György és dr. Martin József Péter, az Intézet egyetemi tanára és külsős adjunktusa.  

A TED2022 konferencia a bürokrácia időbeli változásaival, átalakulásaival foglalkozott. A résztvevők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a külső és belső környezet változásai – például gazdasági, egészségügyi krízisek vagy környezeti katasztrófák nyomán – hogyan befolyásolják a közigazgatás működését, teljesítményét, bevett gyakorlatait, szervezeti formáit.  

Gajduschek György a „Hivatalnokok mint kvázi politikusok” című szekció előzetesen felkért előadójaként szerepelt. A szekció azt a régóta kutatott problémát vizsgálta, hogy a hivatalnokok, akiknek elvileg a politikai döntések végrehajtása lenne a feladata, gyakran vesznek át politikai döntéshozói szerepeket; például sajátos értékek megjelenítésével, akár meggyőződésből, akár saját hivatali érdekeiket követve. Gajduschek előadásában a nem teljesen demokratikus rendszerek esetében vizsgálta a kérdést. Rámutatott, hogy ezeket a rendszereket az ún. érdemrendszerű közszolgálat mellőzése jellemzi, vagyis a vezető hivatalnokokat nem a hozzáértés és a tapasztalat, hanem a politikai, sőt személyes lojalitás alapján választják ki, és ők aztán rendszerszerűen a szakmaiság kritériumaitól megkülönböztethető, politikai végrehajtó feladatokat is ellátnak. Az előadó amellett érvelt, hogy a közszolgálatnak ebben a modelljében a politikai döntéshozói szerepek átvétele értelmezhetetlen.  

Martin József Péter, a „Lobbizás bürokráciákban: Ki ’lobbizik’ kinél, hogyan és miért?” című szekcióban a lobbizás nem szokványos, a magyarországi ún. hibrid politikai rendszerben megfigyelhető formáiról adott elő „A lobbizás útjai hibrid rezsimekben – A magyar eset” címmel. Prezentációja négy részből állt: először a magyar állam és az üzleti szféra elmúlt tízéves kapcsolatának néhány elemét mutatta be, majd a lobbizás és a forgóajtó-jelenség hazai jogi környezetét elemezte. Ezután részletesen vizsgálta a magyar kormány és a vállalatok között eddig megkötött kilencven stratégiai együttműködési megállapodást. Végül pedig kitért néhány további lobbizási formára, amelyek informálisan és átláthatatlanul zajlanak. 

Hajnal György előadásában a kormányzati apparátusoknak a politikai rendszer autokratizálódásának, illetve illiberális átalakulásának viszonyai között bekövetkező változásáról beszélt. Előadásában egyfelől felhívta a figyelmet a probléma alulkutatott voltára; míg a demokratizáció kormányzati szervezetrendszerre gyakorolt hatását már sokan és sokféleképpen vizsgálták, addig az ezzel ellentétes, jelenleg sok országban megfigyelhető átalakulás csak egészen a közelmúltban kezdte foglalkoztatni a tudományos közösséget. Másfelől pedig – egy folyamatban lévő kutatás előzetes eredményei alapján – amellett érvelt, hogy a téma szakértői esetenként megalapozatlanul feltételezik a bürokrácia illiberális transzformációjának egyfajta „bináris” jellegét. Vagyis nem arról van szó, hogy az átalakulás során egy meghatározott kezdeti állapotból egy meghatározott végállapotba fordulnának át az illiberális rendszerek bürokráciái, hanem ez az átalakulás hullámokkal, megtorpanásokkal, sőt esetenként visszafordulásokkal is tarkított. Mindez egyfelől a környezeti tényezőknek, másfelől pedig az „illiberális reformerek” tanulási-alkalmazkodási folyamatainak a jelentős szerepére hívja fel a figyelmet.