Carrie házától Teca kocsmájáig – a népszerű filmek vonzzák a turistákat

„A filmek és a filmgyártás városföldrajzi vetületei” címmel tartott online előadást dr. Irimiás Anna a Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi szakosztálya és a Corvinus Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszékének szervezésében a Gazdaságföldrajzi előadások sorozat keretében. Az előadó a hallgatóságnak legendás, jól ismert filmek forgatási helyszínét mutatta be képeken, és rávilágított a filmgyártás városfejlesztési, helyi gazdaságélénkítő szerepére, számos példát hozott annak tudatos alkalmazására. 

Sokan emlékeznek a Római vakáció című filmre, amelyben a gyönyörű, elegáns és fiatal Audrey Hepburn alakította a főszerepet. A film 1953-as bemutatója után az amerikai turisták fejében összekapcsolódott Róma a vakáció fogalmával, s ez nagy bevételt hozott a városnak. De olyan is előfordult, hogy egy soha nem hallott vidéki filmforgatási helyszín tett híressé egy addig csaknem ismeretlen helyet, akárcsak az Umbria régióban fekvő Gubbio városkát, amely a Don Matteo sorozatnak köszönhetően került fel a nézők mentális térképére. Ugyancsak így vált híressé, és lett népszerű turisztikai, fotózkodási célpont New Yorkban egy lépcső, a Szex és New York című sorozat vetítése után, mert abban a házban „lakott” a sorozat főszereplője, Carrie Bradshaw. Oxfordban pedig azért lett híres egy egyébként működő örökségi helyszín az egyetemen, mert a Harry Potter filmek forgatási helyszínéül szolgált néhány hónapig. 

„A legtöbb kép a filmek, illetve mostanában a Tiktokon vagy az Instagramon futó videók segítségével formálódik a fejünkben” – állította az előadó, aki 15 éve foglalkozik ezzel az érdekes témával. Chinatown, Queens, Manhattan, a Central Park – benne a tóval, ahol Tom Hanks etette a kacsákat egy filmben – azoknak az embereknek is ismerős, szimpatikus helyek, akik soha életükben nem jártak New Yorkban, belőlük is érzelmeket váltanak ki. „Noha az emberi agyban az idegsejtek elektrokémiai jelzéseket adnak le, és a gondolatok neurotranszmittereken keresztül születnek, mi mégis képeket észlelünk, képekben gondolkodunk” – magyarázta az előadó. De magyar példa is akad, hiszen a Balatonfüreden és Tihanyban forgatott A pogány Madonna című film főszereplőjének és egyik rendezőjének, Bujtor Istvánnak a tó partján Balatonfüreden szobrot állítottak, amely kedvelt fotózkodási helyszínné vált. 

De nemcsak képek vannak a fejünkben, hanem történetek is, amelyek egy várossal kapcsolatban az egyén érzelmeire és hangulatára képesek hatni. Egy amszterdami térkép, amely tárgyilagosan ábrázolja a grachtokat, a poldereket, (a tengertől elhódított földeket nevezik így), az épületeket, csak az egyik része a dolognak. A dolog másik része a környezet és az egyén érzelmi világának kapcsolata, amellyel a Guy Debord és Kevin Lynch nevével fémjelzett pszichogeográfia foglalkozik. Sétálni, „sodródni” kell egy városban ahhoz, hogy ezeket megtapasztaljuk. Reijnders holland kutató azt is megállapította, hogy a földrajzi helyek, tárgyak lehetőséget adnak arra, hogy a város és a fantáziavilág határát átlépjük – hangzott el az előadásban. 

A filmturizmus tehát népszerűséget és így nagy bevételt hozhat egy-egy városnak, régiónak. Persze, a filmipari befektetés egyben kockázatos vállalkozás is, hiszen soha nem lehet tudni előre, melyik film arat nagy sikert. Ezért tehát az is érdekes, melyek a filmgyártó nagyhatalmak. Logikus, hogy a nagy országok, ahol óriási a belső piac, például Kína, India, hiszen ha az elkészült produkciót csak ezen országok lakosságának az 1 százaléka megnézi, már az is óriási számot és nagy hasznot jelent. Egyébként Nigéria is filmes „nagyhatalom”, az itt forgatott filmek, videósorozatok sok afrikai országban népszerűek, így Hollywood és Bollywood után Nollywood is filmes nagyhatalommá vált. 

A filmek, tv-sorozatok, videók tehát elsődleges propagandaeszközök, az ún. soft power eszközei – hallhattuk. Az HBO Trónok harca című sorozata (8 évad, 73 epizód) rendkívül népszerű volt, a rajongók a filmforgatási helyszíneket, a „szent helyeket” – például Dubrovnikot – nem azért keresik fel, mert a világörökség része, hanem azért, mert a sokak által kedvelt sorozat forgatási helyszíne volt. 2021-ben dr. Irimiás Anna és kollégái 385 magyar rajongót kérdeztek meg a témával kapcsolatban, és kiderült, rendkívül erős a motivációjuk, hogy ezeket a helyszíneket felkeressék. 

Az ún. kreatív városok hálózatát az UNESCO 2004-ben hozta létre, ma 90 ország 300 városának biztosít együttműködési platformot, a helyi kreatív és kulturális erőforrások versenyképességének megerősítésének érdekében. Az Európai Unióban ma a kulturális és kreatív szektor a GDP 4,4 százalékát biztosítja. Európában 2010 és 2019 között több mint 21 ezer film készült. 

Az előadást követő beszélgetés során is előkerült a hazánkban nagy népszerűségnek örvendő tv-sorozat, A mi kis falunk, amely hasonló hatást gyakorol a forgatás helyszínéül szolgáló településre. A sorozatban szereplő település, Pajkaszeg ugyan kitalált név – a forgatási helyszín valójában Pilisszentlélek, egy 300 fős kistelepülés a Visegrádi-hegységben –, de a sorozat ikonikus helyszíne, Teca kocsmája valóban létezik. Egy hozzászóló megemlítette, hogy a települést és az ivót is csak a sorozat miatt kereste fel. Egy másik hozzászóló úgy vélte, hogy a vidéki tájakat jól el lehet adni egy jó filmmel, példaként a Fekete István regényéből készült Tüskevárat említette. 

Török Katalin