Tokengyűjtést és randiprogramot is ajánlanának a díjnyertes corvinusos applikációk  

Szakértők szerint egy 4 napig tartó, több tízezer fős fesztiválon körülbelül 40 konténernyi, azaz 400 köbméter hulladék gyűlik össze, ennek a 80 százaléka egyszer használatos papírpohár. E durva környezetszennyezés csökkentésére már létezik megoldás: a vendégek többször elmosható műanyag pohárban kapják az italt, amit a helyszínen visszaválthatnak – nem pénzre, hanem tokenre, vagyis egy műanyag kuponra. Ezt a tokent azután később más, a rendszerben szintén részt vevő vendéglátóipari egységekben ismét pohárra válthatják be.  

Lénárt Blanka és Szatmáry Lénárd, (a csapat harmadik tagja Mezei Virág), akik a szállodaipar és vendéglátás kategóriában győztek a CheckInn innovációs turisztikai verseny legutóbbi kiírásán, azt mondják, a Budapest Újratöltve ötletüknek épp az a célja, hogy ezt az alapvetően jó és környezetkímélő rendszert innovációval tökéletesítse. „A turisták számára is meghatározó, milyen körülmények között fogyaszthatnak nálunk. Köztudott, hogy sok külföldi fiatal egy legény- vagy lánybúcsú, kikapcsolódás, esetleg a magyar kultúra megismerése miatt jön Budapestre. Az újratölthető pohár jó dolog, de sajnos ezeket a tokeneket gyakran nehéz visszaváltani, hiszen a többség ezt a zsebébe vagy a tárcájába teszi, elveszíti, vagy egyszerűen otthonhagyja. Mi ezért azt találtuk ki, hogy a poharakon lévő QR-kódot mindenki beolvassa egy mobilapplikációra, ahol regisztrál. Ezt így nem lehet elveszíteni, a telefonját pedig mindig mindenki magánál hordja” – mondja Szatmáry Lénárd.  

„Ez egyébként nem csak a szórakozni vágyóknak lesz hasznos azzal, hogy a pohár helyzetéből adódóan személyre szabott programlehetőségeket ajánl az applikáció, hanem a vendéglátóipari egységeknek is: adatbázisuk lesz azokról, akik hozzájuk betérnek, megismerik a fogyasztói szokásaikat, milyen rendszerességgel járnak hozzájuk. Fontos alapadatokat kaphatnak meg a vendégeikről, erre aztán csábító akciókat is építhetnek majd marketingfogásként” – állítja a corvinusos hallgató. Lénárt Blanka ehhez azt fűzi hozzá, a vendéglátósok így jobban látják majd, valójában milyen programokat igényelnek a hozzájuk betérők, és eszerint szélesítik majd a kínálatukat. Illetve, hogy a harmadik érdekcsoportnak, a városvezetésnek is értékes információkkal szolgálnának, hiszen valós idejű adatokat mutat a fogyasztók belvárosi mozgásáról is. Persze, teszik hozzá mindketten, tisztában vannak azzal, hogy a GDPR (adatvédelem) kulcskérdés, ezzel még foglalkozniuk kell.  

Rengeteg a jó program, csak kevesen tudnak róla  

A verseny Aktív turizmus kategóriájában díjazott Klisóczki Fanni, Nahimi Botond corvinusos hallgatók és Fehér Tamás (aki a Corvinus után most az ELTE-n tanul) egy AmazeMe nevű applikációt találtak ki, amelyen elképzelésük szerint nagyon sok kulturális és szabadtéri programból választhat a felhasználó. „Úgy éreztük, nem a programkínálattal van probléma, hanem azzal, hogy az emberek nem hallanak róluk” – állítja Klisóczki Fanni. Kérdésemre, miért éppen ezt az új webalkalmazást használnák a jó programot keresők, hiszen több lehetőség is létezik már, a csapat azt mondja, valóban sok programajánló van, de ezek nagyon statikusak, nem szűrhetőek megfelelően, és nem szolgálnak friss információkkal. Az AmazeME több, részletesebb adatot ad majd, mint az eddigi lehetőségek, melyet adatalapú döntéstámogatási rendszer segítségével szab a felhasználó igényeire. Szerepelhetnének benne például az amatőr színi társulatok produkciói is.    

Megtudom a csapattól, hogy az applikáció fontos eleme lenne, hogy korábbi választásai alapján megismeri a felhasználót, és az ő személyes érdeklődési körét figyelembe vevő lehetőségeket ajánlana föl számára: vagyis továbblép, és más programot is kínál. Több felhasználónak az érdeklődését összehangolva még akár randiprogramot is ajánlana az applikáció. Fehér Tamás azt hangsúlyozza, hogy az intézmények adatbázisba kerülése persze ingyenes lenne, és meg is érné nekik, hiszen összességében ingyenmarketing lenne számukra. Azért a lehetőségért, hogy mondjuk az intézmény – például egy múzeum – értesítse a felhasználókat, ha egy jelentős kiállítás zárása közeledik, és közölné, még 2 napig lehet megtekinteni a tárlatot, elképzelésük szerint már fizetnie kellene az adott intézménynek. Ez a technológiai és partnerrendszer kidolgozása azonban nehéz, idő- és munkaigényes feladat. 

Kérdésemre, kiket céloznak meg ezekkel az innovációkkal, valamennyien azt mondják, elsősorban a fiatalokat, de hozzáfűzik: ha ők elkezdik használni, majd a szülők is rászoknak. Érdeklődésemre, ki segített nekik az egyetemen pályázatuk kidolgozásában, Blanka megemlíti Szabóné Pintér Líviát, (tőle turizmust és marketingmenedzsmentet tanulnak), aki felhívta a figyelmet erre a pályázati lehetőségre és segítséget is adott a kidolgozás során. Fanni elmeséli, hogy ő „veterán” pályázó és már máskor is nyert. A mostani pályázat idején éppen Portugáliában volt Erasmuson, de a csapattal online mindent meg tudtak oldani.  

Arra válaszolva, hogy meg is tudják-e valósítani az innovációt, amit kitaláltak, valamennyien azt felelik: elképzelhető, hogy belevágnak. Abban bíznak, hogy a Corvinuson lehet mentorokat találni, és a Magyar Turisztikai Szövetség támogatásában is reménykednek.   

Török Katalin