CIAS Fogadó: A szocializmusból örökölt titkok húzzák vissza Magyarországra

Maya A. Nadkarni idén februártól öt hónapot töltött a CIAS vendégprofesszoraként. A posztszocialista országok emlékezetpolitikáját kutató amerikai antropológus, a Pennsylvania Állambeli Swarthmore College docense, nem először járt Magyarországon. A 90-es évek elején angoltanárként érkezett az országba, és végül négy évet maradt. Ekkor kezdte el jobban érdekelni a magyar szocialista múlt körül formálódó emlékezetpolitika és az azt övező feszültségek, ellentmondások. Később ebből a témából írta doktori disszertációját is a Columbia Egyetemen, amelynek részeként újból visszatért egy rövidebb terepmunkára Magyarországra.  

„Azóta szinte minden nyáron jövök Magyarországra, de ezek a rövid utazások nem érnek fel azzal a lehetőséggel, amit a CIAS adott nekem, hogy újra egy hosszabb időszakot élhettem az országban.  Nagy lehetőség volt, hogy személyesen tudtam konzultálni a magyar kollégákkal, mialatt a legújabb publikációmon dolgoztam” – mondja Maya.  

Jelenleg egy olyan projekten dolgozik, amely a magyarországi kommunista állambiztonsági akták utóéletét vizsgálja a kortárs politikában és kultúrában. Az aktákból napvilágra kerülő információkat és az azokról való közbeszédet a kutató több dimenzióban elemzi: a történelmi megközelítéstől a tömegkommunikációs botrányokon és jogi csatározásokon át a politikai és művészeti vitákig.  

„A volt szovjet blokk országaiban nagyon gyakori, hogy a témáról folytatott nyilvános viták az árulók és az elárultak körül forognak. Én a kutatásaimmal igyekszem túllépni ezen az egyébként érthetően fontos dimenzión, és inkább az érintettek tudásának kortárs emlékezetpolitikára gyakorolt hatásával foglalkozom.” 

Maya legújabb publikációjában, a Memory Studies című Q1-es folyóirathoz benyújtott “Unmasking the Informer? Memory, authenticity, and the politics of knowledge about the socialist past” című tanulmányában A besúgó történelmi hitelessége körüli heves vitákat vizsgálja. Meglátása szerint a sorozat tudatosan igyekszik eltolni az emlékezetpolitikát a múlt rendszer besúgói körül, és egy megoldatlan közéleti teherből a fiatal közönség számára is fogyasztható, retro élvezeti cikket gyártani.  

„Szerintem egy ilyen típusú sorozaton nem érdemes számon kérni a múltábrázolást. A sorozat vitatott fogadtatása nekem inkább a kortárs magyar emlékezetpolitika és a múltról való tudás létező feszültségeit jelzi” – magyarázza a kutató.  

Maya legelső könyve, a 2020-ban megjelent Remains of Socialism: Memory and the Futures of the Past in Postsocialist Hungary is a hazai szocializmus utóéletét vizsgálja a „maradványok” mint fizikai tárgyakon és kulturális termékeken keresztül. A kutató szerint a szocializmusból hátramaradt szobrok, akták, botrányos titkok és tömegkulturális termékek nem pusztán a múlt maradványai, hanem egy olyan átmeneti időszak lenyomatai, amikor a magyarok egyszerre küzdöttek a közelmúlttól való eltávolodásért és fejezték ki érzelmeiket az eljövendő bizonytalanságával kapcsolatban. A 2020-ban megjelent könyv több szakmai díjat is nyert, a közelmúltban pedig orosz nyelvre is lefordították.  

A CIAS vendégkutatói ösztöndíjlehetőségét régi kollégája, Jessie Labov, illetve Túry György ajánlották figyelmébe: „minden tekintetben felülmúlta a várakozásaimat ez a lehetőség, a CIAS légköre szerintem nagyon barátságos és a legkülönbözőbb területeken zajlik kiváló tudományos munka az intézetben, ami produktívan hat az egyéni kutatásokra”. 

Bár a kutató többször látogatott már hosszabb időszakokra Magyarországra, szabadidejében ez alkalommal igyekezett jobban felfedezni az ország vidéki pontjait. Járt Pécsen, Egerben, a Balatonon és Nagymaroson is, de azért az abszolút kedvenc még mindig a főváros számára: „minden nyáron próbálok legalább egy hétre visszatérni a városba. Budapest az egyik kedvenc városom a világon, ahol imádok barangolni. Ez, illetve a kedves magyar barátaim szoktak a legjobban hiányozni, amikor visszatérek az USA-ba.”