Egy új sorozatot indítottunk: a CIAS nemzetközi kutatóközpontjába érkező tudósokra hívjuk fel a figyelmet azzal a szándékkal, hogy még jobban integráljuk őket itt-tartózkodásuk ideje alatt egyetemi közösségünkbe.
Fülöp András hallott a Corvinuson zajló átalakulásról és reformokról, ami kíváncsivá tette, és persze azonnal közelebbről is szerette volna megismerni, merre tart az alma matere, meséli nekünk. Egyebek mellett azért, mert olyan kutatókat keresett, akikkel együtt tudna dolgozni.
Már tavaly ősszel érdeklődött Takáts Előd rektornál a vendégkutatói lehetőségek iránt, a sabbaticalt, az alkotói szabadságát ugyanis a Corvinuson szerette volna tölteni. Takáts Előd, aki anno évfolyamtársa volt a pénzügy szakon, a CIAS pályázatot ajánlotta figyelmébe.
Fülöp András pénzügyi és bayes-i ökonometriával foglalkozik, a Corvinuson a makro pénzügyi modellek kevert frekvenciájú adatokon való becslést kutatja. „Ezek a modellek arra adnak integrált elméleti keretet, hogy a makrogazdasági és a pénzügyi adatokat együtt értelmezzük”, mondja.
Azonban a pénzügyi adatok jellemzően magasabb frekvencián hozzáférhetőek, mint a makro idősorok, „ez vezet a kevert frekvenciájú adat jelenségéhez, amit a sztenderd panel módszerek nem kezelnek”. A kutató ezért a szerzőtársaival „modern szimulációs módszereket fejlesztenek egy bayes-i ökonometria keretében”.
A kutatási projekt mellett Fülöp András külső konzulense egy, a szakdolgozatát író, pénzügy szakos hallgatónak. „Ezen kívül még tavasszal előadtam az egyik hallgatói szervezet előadás-sorozatán”, mondja.
„Úgy tűnik, hogy specifikus témákban vannak aktív kutatócsoportok”, véli Fülöp András. Szerinte „a kollégák érzik a késztetést, hogy kutassanak”, és ehhez valamennyi támogatás hasznos lehet, hogy megfelelően tudják strukturálni a projekteket.
Azoknak, akikkel szemben elvárás a kutatás, biztosítani kell az elmélyült munkához szükséges időt, mondja. Ezt különböző intézkedésekkel lehet elérni Fülöp András szerint. Például mérsékelt tanítási és adminisztrációs terheléssel. Ezen kívül forrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy a tanszékeken kialakuljon a kutatási légkör. Például legyen olyan aktív szemináriumsorozat, „ahova a corvinusos kollégák rendszeresen meg tudnának hívni nemzetközi kutatókat”. Ehhez pedig a nemzetközi piacról kell kutatókat toborozni, véli Fülöp András.
A Corvinus vendégkutatója jól ismeri Budapestet, „hiszen itt születtem és a Közgáz befejezéséig itt is éltem”. Ráadásul rendszeresen visszajár, hiszen nagyon szereti a várost, mindazokat a lehetőségeket, amik Budapesten fellelhetőek.
Amikor nem kutat, Fülöp András a családdal tölti az idejét, vagy sportol. Illetve szenvedélyes kultúrafogyasztó is, gyakran jár moziba és kiállításokra. „Szeretem ezt a várost úgy, ahogy van”, mondja. „Kevésbé pezsgő, mint Párizs, ahol élek, ám – talán éppen ezért – emberibb léptékű, kezelhetőbb méretű”. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy mindkét várost nagyon szereti, mindkét helyen remekül érzi magát.