Bár a háború teljesen felülírta korábbi terveit és nagyon hiányzik az otthona, kutatóként mégis termékeny időszakát éli a CIAS-ban.
Ahogy sok honfitársa, úgy Tetiana Sobolieva, a Vadim Hetmanról elnevezett Kijevi Nemzeti Gazdasági Egyetem oktatójának életét is egyik napról a másikra drasztikusan megváltoztatta a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború. Tetiana egy közelmúltbeli ukrán felmérésre hivatkozva körülbelül 15%-ra becsüli azon ukrán kutatók számát, akik a háború miatt tartósan külföldre költöztek, 50%-ra pedig azok arányát, akik az országon belül kényszerültek települést váltani. Előbbi kutatók között van ő is. Utólag mégis hálás a sorsnak, hogy kijevi egyeteme munkatársai továbbították neki a Corvinus felhívását, és hogy tavaly tavasz óta Budapesten, a CIAS-ban kutathat.
A Kijevi Gazdasági Egyetemen Tetiana menedzsmenttel kapcsolatos tárgyakat oktatott, Magyarországra érkezése óta viszont inkább a tudományos munkára koncentrál. Kutatásai az általános és szellemitulajdon-menedzsmenthez, az innovációhoz, az üzleti versenyképességhez, illetve a vállalati tevékenységekben megvalósuló fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódnak. Utóbbi saját bevallása szerint a kedvenc kutatási területe. Közgazdászként természetesen a háború országára és a régióra gyakorolt hatása, illetve a háború utáni gazdasági fellendüléssel kapcsolatos témák is foglalkoztatják.
„A CIAS multikulturális kutatói közege remek táptalaja az interdiszciplináris kutatásoknak, boldog vagyok, hogy egy ilyen jó szakmai műhelybe kerültem” – mondja Tetiana a CIAS-ról. Több külföldi kollégájával közösen jelenleg éppen egy tematikus szöveggyűjteményen dolgoznak, amelyben az Ukrajnában zajló háború társadalmi, gazdasági, politikai és katonai hatásainak feltérképezésére tesznek kísérletet.
„Már több mint egy éve tart ez az embertelen háború, de ehhez a tudathoz nem lehet hozzászokni. Minden egyes hónapban reménykedem, hogy most már tényleg vége lesz” – mondja szomorúan az otthoni helyzetről. Gyermekei miatt szerencsére már nem kell aggódnia, mert ők is külföldön élnek, de családja és sok barátja Ukrajnában maradt. Így aztán Tetiana szabadidejének nagy részében velük beszélget, egymásban próbálják tartani a lelket. Otthon maradt barátaival pedig mostanában közös online jógaórával is próbálkoznak, hogy valamennyire pótolják a személyes találkozás fájó hiányát, illetve hogy közösen vezessék le a háborús helyzet okozta folyamatos sokk- és stresszhatást.
Budapestet nagyon megszerette: „ez egy gyönyörű történelmi város sok szép épülettel, nagyon szeretek csak úgy sétálgatni a belvárosban vagy a Hősök terén, illetve a Margitszigeten is. A Szépművészeti Múzeum kiállításaira is el szoktam látogatni. Egyedül azt sajnálom, hogy nem felszabadult turistaként vagyok itt, hanem azért, mert az Ukrajnában zajló történések rákényszerítettek, hogy elhagyjam az otthonomat.”
Tetiana az orosz-ukrán háború végéig Magyarországon szeretne maradni, utána azonban vissza akar majd térni kijevi otthonába és munkahelyére. „Ha majd egyszer visszamegyek, sok jó megvalósult kutatási projekttel és hasznos tapasztalattal fogom elhagyni a Corvinust. Amióta a CIAS-ban dolgozom, nagyon sokat fejlődtem kutatóként is, amiért örökké hálás leszek Szántó Zoltánnak és a remek szakmai műhelynek” – teszi hozzá a kutató.
szerző: Szandtner Veronika
A fotó Tetjana Sobolieva tulajdona.