A klímafuturizmus a hónap fenntarthatósági témája

Forrás: ChatGPT  

Mi az a klímafuturizmus?  

A klímafuturizmus egy olyan megközelítés, amely a jövőbeli éghajlati kihívásokra innovatív technológiai és társadalmi megoldásokkal reagál. Az irányzat nem csupán a fenntarthatóságra összpontosít, hanem egy olyan pozitív jövőképet vázol fel, amelyben az emberiség képes alkalmazkodni és fejlődni az éghajlatváltozás hatásai mellett vagy éppen azok ellenére

– írja a ChatGPT, amikor arra kérem, mutassa be, mit jelent a klímafuturizmus. Itt azonban nem áll meg a mesterséges intelligencia, rögtön hoz néhány jellemzőt is:  

• Pozitív jövőkép – Nem csupán a klímaválság következményeire és fenyegetéseire koncentrál, hanem arra is, hogy milyen innovatív lehetőségek nyílnak meg a mitigáció (a klímakatasztrófa mérséklése) és az adaptáció (a hatásokhoz való alkalmazkodás) során. 
• Technológiai innováció – Előtérbe helyezi az olyan fejlesztéseket, mint a megújuló energiák, a szén-dioxid-leválasztás, az újszerű élelmiszerek (pl. precíziós fermentálás vagy sejttenyésztés) vagy a fenntartható építészet, de nem kizárólag ezekben látja a megoldást, az energiaigények csökkentése is fontos. 
• Társadalmi és kulturális átalakulás – A klímafuturizmus nemcsak a technológiára támaszkodik, hanem új gazdasági modellekre (pl. körforgásos gazdaság), közösségi megoldásokra és társadalmi attitűdváltozásra is, része lehet akár a nemnövekedés vagy a fánkgazdaság modellje. 
• Interdiszciplináris megközelítés – A tudomány, a művészet, az üzleti világ és a politika közötti együttműködésre épít, hogy komplex és kreatív megoldásokat találjon. 
• Fenntartható urbanizáció és építészet – Intelligens városok, zöld infrastruktúra, fenntartható közlekedés és energiahatékony épületek fejlesztésére összpontosít.  

Ezek a pozitív jövőképek az innováció mellett azért is fontosak, mert segítségükkel csökkenthető a klímaszorongás és az ebből származó bénultság érzése is, ami gátja lehet a fenntarthatósági cselekvéseknek. A kizsákmányoló rendszerek, amelyekbe beleszülettünk, megfosztanak minket a képzelőerőnktől, így nem vagyunk felkészülve arra, hogy új rendszereket képzeljünk el, melyek a mai, összeomlás felé vezető útvonal helyett alternatívát jelenthetnének.  

Pedig alternatíva van bőven, melyekből válogatni tudunk. A Grist egy hosszú cikkben gyűjtött össze ilyen irányzatokat (olyanokat, mint például a solarpunk, ecopunk, afrofuturism). Emellett több éve írnak ki pályázatot klímafikciós művekre is (a gyűjtemény itt érhető el), ahol a szerzők valamilyen utópikus, disztópikus vagy a kettő keverékét tartalmazó, jövőben játszódó történetet képzelnek el, mi is innen vettük a hónap témája projekt vízióinak ötletét.  

A radikális képzelőerő fejlesztheti a kreativitást, a rugalmasságot és a kényelmetlenségek elviselésének képességét, így a jövőben ránk váró súlyos kihívásokkal is könnyebb megbirkózni, rájuk felkészülni. Mivel a klímafuturizmus erősen épít az innovációra és az oktatásra, az egyetemek kulcsszerepet játszhatnak a koncepció fejlesztésében. A kutatás, az oktatási programok és a hallgatók attitűdjei mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a klímaválságra ne csak problémaként, hanem pozitív társadalmi változásokat ösztönző lehetőségként is tekintsünk.