Az akadálymentesség megvalósulása egy befogadó emberi közösség létrejöttének az alappillére
2023-04-13 15:28:57Nemzetközileg is elismert épületakkreditálással foglalkozó szervezet mérte fel a Corvinus épületeit.
Az épületek akadálymentességi állapotát felmérő akkreditációs eljárásban vett részt a Corvinus. Az ERS Hub ernyője alatt elindult akadálymentességi projekt első állomása az épületek felmérése volt. A folyamatot Farkas Jácint, a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) tudományos munkatársának kezdeményezésére és koordinálása mellett karolta fel a Campus Szolgáltatások. A felmérés kapcsán az jövőbeni tervekről és az akadálymentesség holisztikus megközelítéséről Dóczi Tamással, a Campus Szolgáltatások vezetőjével és Farkas Jácinttal beszélgettünk.
A nemzetközileg is elismert épületakkreditálással foglalkozó szervezet, az Access4U kilenc társadalmi csoport, a kerekesszéket és babakocsit használók, az idősek, a látássérültek, a vakok, a nagyothallók, a siketek, a kognitív zavarokkal küzdők és a segítő kutyával közlekedő emberek épületekhez való hozzáférését vizsgálja. „Az akkreditációs eljárás során minősítik a meglévő állapotot és segítik a jövőbeni fejlesztési irányok kijelölését is. A minősítésben négy kategóriát különböztetnek meg, az arany, ezüst és bronz mellett „tanúsított” kategóriába kerülhetnek az épületek” – mondja Dóczi Tamás a felmérésről.
Az akkreditációs eljárást a Corvinuson is lefolytatták, a jelentésben mindhárom épület a „tanúsított” kategóriába került. Ez azt jelenti, hogy a kilenc szempontból négy-hat esetében feleltek meg. Vizsgálták például, hogy mennyire megközelíthető az épület babakocsival vagy kerekesszékkel, vagy hogy mennyire segíti az infrastruktúra a látássérültnek vagy siketek eligazodását. A felmerés során a cég munkatársai fotódokumentációt készítettek, amit a honlapon vagy egy mobilapplikáción (Android, App Store) keresztül bárki előre megnézhet, mielőtt az egyetemre látogatna.
„Egyáltalán nem rossz, hogy csak alaptanúsítványunk van, mert ez azt jelenti, hogy fizikai szinten az épületeink 50-60 százalékban már használhatóak” – mondja Farkas Jácint a jelentésről. A folyamat persze nem áll meg itt, az Access4U munkatársai rendszeresen végeznek majd auditációs felméréseket. „Nem az a célunk, hogy egyszer megcsináljuk, aztán elengedjük az egész történetet, hanem folyamatosan frissítjük a dokumentációt, ezzel segítve az egyetemet abban, hogy milyen lépések szükségesek a következő tanúsítványfokozatok megszerzéséhez” – mondja Jácint.
A jelentés a jövőbeni fejlesztésekre is hatással lesz
A konkrét megvalósítás egy komplex feladat, melyhez az épített környezet alakításáról szóló jogszabályok csak a szükséges minimumot írják elő Dóczi Tamás szerint. „Nekünk az Access4U megjelenése abban segített sokat, hogy ezt a dimenziót behozzuk a gondolkodásunkba, és ezáltal a jövőbeni kivitelezéseknél, átalakításoknál, felújításoknál vagy bármilyen projektnél támpontként ott legyen az akadálymentesség további fokozatainak elérése is” – mondja.
A Campus Szolgáltatások vezetője szerint ez egy oda-visszaható folyamat lesz, melyben folyamatos fejlesztéssel tehető elérhetőbbé az egyetemi infrastruktúra. „Minél többet beszélünk róla, minél többet foglalkozunk vele, annál jobb meglátások fognak előjönni, illetve annál több szempont tud beépülni mind a működésünkbe, mind a fizikai környezetünkbe” – mondja. A fejlesztéseknél sokszor nem is pénzügyi kérdésről van szó, hanem egyszerű odafigyelésről. Van, amikor például egy kontrasztos megjelenés, vagy nagyobb betűméret is sokat segít, de ilyen lehet egy hangosbemondó is a liftben, ami az emelet számát jelzi.
Jácint szerint az akadálymentesség szempontjának megjelenése a későbbi fejlesztések során ráadásul anyagi megtakarítást is jelent. „Ha úgy tervezünk meg valamit, hogy a szabályok által előírt minimumfeltételeken túl is figyelünk az akadálymentességre, akkor ez sokkal kevesebbe fog kerülni, mintha később a már meglévő infrastruktúrát kellene átalakítanunk úgy, hogy az megfeleljen a változó hatósági előírásoknak”.
Nem csak a mozgásukban korlátozott emberekről szól
Az akadálymentesség, akadálymentesítés kapcsán mindenki a mozgáskorlátozott emberekre gondol, az az első asszociáció. Ezt mára meghaladták a társadalmi elvárások, hiszen tudjuk, hogy nem csak ez a dimenziója van a korlátozottságnak” – mondja Dóczi Tamás.
Jácint példaként a kisgyermekes anyukákat említi. „A babakocsival való használhatóság mellett az is fontos, hogy van-e olyan helyiség kialakítva, ahol például tisztába lehet tenni a babákat – mondja Jácint. „Itt lépünk egy dimenziót, mert azt mondjuk, hogy az akadálymentesség több, mint a fizikai környezet alkalmassá tétele a használatra. Ez a használhatóság nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is érthető, és egy befogadó emberi közösséget is jelent”.
Azért is fontos ez Jácint szerint, mert lehetetlen olyan környezetet kialakítani, amiben minden érintett igényét le tudják fedni. „Az autizmussal élő embereknek például teljesen eltérő lehet a zajtűrő képességük. Az ő számukra nem lehet teljesen akadálymentes épületeket tervezni, de speciális, személyre szabott megközelítéssel, például egy fülhöz illeszkedő zajvédő fejhallgatóval őket is segíteni lehet” – mondja. Ugyanez egy kerekesszékesnél is igaz. „Nagyon sokféle méretű, típusú, súlyú és egyéni vezérlésű kerekesszék van, nem lehet mindenre előre felkészülni.”
„Az igazi akadálymentesség akkor következik be, amikor összefogással, odafigyeléssel, nyitottsággal és befogadással az egyéni igényekre is oda tudunk figyelni. Illetve közösen kialakítjuk az akadályokkal történő együttéléshez szükséges intellektuális és emocionális tartalommal is bíró egyén és társas kereteket. Erre az egyetem, mint univerzális szellemiséget képviselő és ezt átadni is képes intézmény kiválóan alkalmas. Ezért is gondoljuk azt, hogy az akadálymentesség eszméje felette ál az egyetemek közötti szakmai versengésnek. így ERS Hub akadálymentességi projectjének részeként egy egyetemközi együttműködés kialakítására is javaslatot kívánunk tenni a közeljövőben az akadálymentesség előmozdításának érdekében.”
A terek használatán túl az oktatásban is meg kell jelennie az akadálymentességnek. „Egyetem vagyunk, az akadálymentességnek az egyetemi élet valamennyi dimenziójába be kell épülnie, legyen szó támogató munkatársi, akadémiai vagy hallgatói területről” – mondja Jácint. „Vannak olyan elképzeléseink, hogy különböző órák, szemináriumok, workshopok keretében is megjelenjen ez a szemléletmód a Corvinuson.”
Bárki, bármikor lehet érintett
„Nem egy vattába csomagolt egyetemről beszélünk, hanem egy nyitott, befogadó modellről, ez a filozófia pedig a hétköznapi emberi cselekvések és működési módok javításához is hozzájárulhat. Ezzel szoros összefüggésben számos magasminősítésű tudományos publikáció témájává is tettük az akadálymentesség gondolatvilágát az elmúlt években” – mondja Jácint. Akadályozottságból adódó nehézségekkel ráadásul bárki, bármikor szembesülhet akár átmeneti jelleggel is. „Ez a projekt nem csak azokra az embertársainkra vonatkozik, akik tartósan bármilyen fogyatékossággal élnek, hiszen bárkivel előfordulhat az, hogy hosszabb-rövidebb időre akadályoztatott állapotba kerül, és neki ugyanúgy használnia kell a tereket” – mondja Jácint.
Éppen ezért fontos, hogy egymást is segítsük ilyen helyzetekben, erre példaként Jácint a lifteket említi. „Sokszor előfordul, hogy akár az egyetemen vagy a tömegközlekedésben én vagy a fogyatékossággal élő társaim nem férünk be a liftbe, mert mások elfoglalják azokat. Ezzel önmagában nem is lenne gond, csak amíg ők föl tudnak menni a mozgólépcsőn vagy a normál lépcsőn, addig mi nem tudunk mással közlekedni. Az akadálymentesített épületek könnyebb használhatósága mindenki számára egy lehetőség, de fontos közben odafigyelnünk egymásra is, hogy mindenki lehetőségeihez mérten eljuthasson mindazon helyekre és hozzáférése legyen például a szolgáltatásokhoz, amire szüksége van”.
Azon egyetemi polgárok, akik úgy érzik, hogy valamilyen akadályba ütköznek, problémájukat a Hallgatói Támogatásnál elérhető egyetemi fogyatékosságügyi koordinátor felé is jelezhetik. Itt mentálhigiénés szakemberek dolgoznak, akik segíteni tudnak a felmerült problémák megoldásában. Ezen felül mi magunk is tehetünk azért, hogy segítsünk egymásnak elhárítani a felmerülő akadályokat. Erre a szemléletváltásra jó példa Jácint története is, mely külső szemlélő számára „egyszerű válságkezelésnek” tűnhet, de amint képessé válunk belehelyezkedni az adott szituációba nyilvánvalóvá válik a szituáció akadálymentességi jellege:
„Órát tartottam a Corvinuson az előző félévben, amikor defektet kapott a kerekesszékem. Azért az egy kemény dolog, amikor egy százötven kilós szék defektet kap, így nem mertem vele elindulni haza. Szóltam a C épület bejáratánál lévő kollégáknak, hogy tudnak-e nekem segíteni. Ők addig-addig telefonálgattak, amíg kiderült, hogy van kompresszor a házban, a kerékben meg van defekttűrő folyadék, és le tudtunk menni a pincébe felfújni a kereket. Ráadásul mire hazaértem, a defekttűrő folyadék „be is foltozta” a lukat a belső gumin. Ez már egy akadálymentességi szemléletű cselekvés, hogy merünk segítséget kérni, és bár nem mindent lehet egyből megoldani, sok olyan probléma van, amit odafigyeléssel, jószándékkal, utánajárással és talán a legfontosabb, hogy összefogással már most is kezelni tudunk, különösebb anyagi ráfordítás nélkül is.”