„Időzített éghajlati bomba” – ezekkel a szavakkal jellemezte António Guterres, az ENSZ főtitkára a legújabb IPCC-jelentés legfontosabb üzenetét. „Világunknak minden fronton – mindenhol, mindenütt, egyszerre – éghajlatváltozás elleni fellépésre van szüksége” – mondta a főtitkár.
Máris 1,1°C növekedett a globális átlaghőmérséklet a XIX. század második feléhez képest, a felmelegedés hatása pedig az ökoszisztémák visszafordíthatatlan összeomlásához vezethet. Az elhíresült másfél fokos növekedést már a 2030-as évek elején elérhetjük a jelenlegi pályánk alapján, de minden tizedfokos további növekedés növeli annak a kockázatát, hogy olyan fordulópontokat lépünk át, melyek után beláthatatlan következményekkel járó negatív visszacsatolás indul el.
A tét tehát nem kevés, ezt látva pedig egyre több ország és vállalat köteleződött el a nettó zéró kibocsátási szint elérése mellett. Ahhoz viszont, hogy ez megvalósuljon, és 2050-re a világ elérje a nettó zéró kibocsátási szintet, a McKinsey tanácsadócég elemzése alapján összesen 275 billió USD értékű tőkebefektetésre lesz szükség, ami éves szinten 9,2 billió amerikai dollárt jelent 2021 és 2050 között. Ez körülbelül évente a teljes magyar GDP 50-szeresének megfelelő befektetést jelent.
A tőkebefektetéseknek egyrészt új tárgyi (fizikai) eszközökben kell megjelenniük, másrészt a meglévő eszközök dekarbonizációjára és szükség van. A befektetések megfelelő helyre történő eljuttatása tehát kiemelten fontos, részben ezzel és ennek problémáival fogunk foglalkozni ebben a hónapban.
Míg egyéni szinten ez a téma viszonylag távol áll tőlünk, azonban egy fontos aspektusról nem szabad megfeledkeznünk. A tőkebefektetések megtérülése az általuk előállított termékek és szolgáltatások iránti kereslettől függ. Mindennapi döntéseinkkel valójában mi alakítjuk azt, hogy mely ágazatokba és termékek, szolgáltatások előállításába érdemes tőkét fektetni.
Minden alkalommal, amikor az egyetemen elérhető tisztított csapvíz helyett palackos ásványvizet választunk, amikor a jellemzően lényegesen alacsonyabb káros környezeti hatásokkal rendelkező növényi italok helyett tehéntejet fogyasztunk, vagy amikor Budapesten közlekedve a közösségi közlekedés vagy a kerékpár helyett a személygépkocsit választjuk, hozzájárulunk ahhoz, hogy befektetési szempontból vonzóbbá váljanak (magasabb profitot tudjanak termelni) a környezetszennyező iparágak. A fenntartható befektetéseknek tehát van fogyasztói oldala is, amiben közös a felelősségünk, ezen keresztül pedig hatással lehetünk arra, hogy milyen ágazatok és vállalatok lesznek vonzók a befektetők számára.
Invest In Our Planet – áprilisban szenteljünk különösen figyelmet arra, hogy milyen termékeket és vállalkozásokat támogatunk mindennapi döntéseinkkel. Ehhez hétről hétre különféle interjúkkal és érdekes cikkekkel szeretnénk mi is hozzájárulni, figyeljétek a Corvinus Green oldalát!