Corvinus Green: hogyan csökkenthetjük a hulladéktermelést az egyetemen? 

Évente csaknem 230 tonna hulladékot szállítanak el a Corvinus Egyetem épületeiből, ami az európai uniós egy főre eső települési hulladékkal számolva körülbelül 430 EU-polgárra eső átlagos hulladéktermelésnek felel meg (ez a szám 530 kg/fő volt 2021-ben). Viszonyításként Magyarországon több mint 2,5 millió tonna lakossági hulladékot szállítottak el 2021-ben közszolgáltatás keretében a KSH adatai szerint (ez tehát még nem feltétlenül egyenlő a teljes hulladéktermeléssel), ami az egyéb szervektől származó hulladékkal kiegészítve 3,1 millió tonna volt. 

A hulladékterhelés csökkentése nemcsak a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák szennyezése miatt lenne fontos, hanem a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is. A polimerek előállításához szükséges fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől a hulladék szállításáig és ártalmatlanításáig az egyszer használatos műanyagok csak 2021-ben 450 millió tonna, a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázt termeltek a New York Times cikke szerint. 

A hulladékterhelés csökkentése közös feladatunk, az egyik lehetséges módszer pedig az 5R modell, ami segíthet elindulni a zero-waste életmód felé vezető úton. 

Gondoljuk át, hogy feltétlenül szükségünk volt-e arra a termékre, amiből a hulladék keletkezett, és utasítsuk el azt, amire valójában nincs szükségünk (Refuse). Csökkenthetjük is a hulladékterhelést, például kevesebb csomagolás használatával (Reduce). Ha mindenképp szükségünk volt rá, akkor újra is használhatjuk (Reuse), vagy a célt újragondolva felhasználhatjuk valamilyen más területen (Repurpose). Ezek után jön képbe a szelektív hulladékgyűjtés (Recycle), mellyel új értelmet adhatunk a kidobott tárgyaknak. 

A modellben a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás csak az utolsó lépés, ami a végül mégis létrejött hulladék megfelelő kezelését célozza. Ez nem jelenti azt, hogy a szelektív hulladékgyűjtés területén ne lenne további dolgunk: a Corvinuson például csak az elszállított hulladék 12 százaléka kerül ki szelektív gyűjtőkből, vagyis az épületekben keletkező hulladék 88 százaléka kommunális hulladékként végzi. 

Ezt a folyamatot szeretnénk támogatni a Corvinus Green projekt részeként azzal, hogy több mint 320 új szelektív hulladékgyűjtőt helyeztünk ki az épületekben. Az újrahasznosított kartonból készült gyűjtőládák a papír-, valamint műanyag hulladék szelektív gyűjtésére alkalmasak. A gyűjtőszigeteket a legforgalmasabb csomópontokon, például lépcsők, előadók, mosdók környékén helyeztük el, hogy mindenki könnyedén hozzáférjen ezekhez. 

A sárga hulladékgyűjtők szolgálnak a műanyaghulladékok gyűjtésére. Ide kerülhetnek többek között az üdítős és ásványvizes PET-palackok, kiöblített háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai, háztartásban előforduló tiszta fóliák, kimosott tejes-, joghurtos poharak, kiöblített italos kartondobozok. A kék gyűjtőedényekbe kizárólag tiszta papírhulladék kerülhet, például újságok, hullámpapírok, csomagolópapírok, összelapított kartondobozok. Szenzitív adatot tartalmazó dokumentum csak a megfelelő iratmegsemmisítést követően kerülhet a szemetesbe. A válogatáshoz részletes információ az FKF oldalán érhető el. 

A szemeteseket rövid üzenetekkel is elláttuk, hogy játékos formában hívjuk fel a figyelmet a hulladékcsökkentés fontosságára. Olyan rövid szlogenek olvashatók a szemeteseken, mint a “ne félj megválni tőle, megújulva fogod visszakapni”, “a legjobb szelektív gyűjtés a hulladékmentesség”, “ami a Földön keletkezik, az a Földön is marad”, vagy a “Gratulálunk! Ezzel elkerültél egy páros utazást a Szemét-szigetekre.” 

Az 5R modellt később két újabb “R-rel” is kiegészítették. Az egyik a “Rot”, vagyis a komposztálás, a másik pedig a “Repair”, vagyis az elhasznált, elromlott eszközeink megjavítása, ami az európai uniós szabályozásokban fontos célként jelent. Ezek a pillérek segíthetnek abban, hogy megtaláljuk az adott egyedi szituációhoz leginkább illeszkedő megoldást a hulladék létrejöttének elkerülésére vagy – ha már az előbbi nem opció – megfelelő kezelésére. 

A Corvinus fenntarthatóságáról korábban a munkavállalókat is megkérdeztük. A Corvinus Green projekthez kapcsolódó kérdőívben olyan ötleteket osztottak meg a kitöltők, mint a nyomtatás csökkentése, a színesebb biodiverzitás a campuson, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az energiatakarékosság érdekében a víz-, villany- és klímatechnika hatékonyságának optimalizálása. Az ötleteket fokozatosan szeretnénk beépíteni a működésébe, ennek része a szelektív hulladékgyűjtők számának növelése is. 

A Budapesti Corvinus Egyetem elkötelezett a közösségi fenntarthatósági tevékenységek támogatása és a fenntarthatóbb működés iránt, a számottevő változás eléréséhez ugyanis közös cselekvésre van szükség.