“A Corvinus nem egy munkahely, hanem az önmegvalósítás tere”

Életbe lépett az egyetem középtávú stratégiai célkitűzéseit összefoglaló IFT. Hogyan illeszkedik az új négyéves program a megújulás első fejezetéhez és az intézmény 2030-ig megfogalmazott küldetéséhez?  

Víziónk, fejlődésünk iránya változatlan: mi a jövő társadalmának felelős vezetőit akarjuk képezni. A Corvinus megújulási folyamatának első periódusa lezárult, a szükséges nagyléptékű változások megtörténtek, most pedig egy olyan szakaszba léphetünk, ahol már az eddig elért eredményeinkre építkezhetünk tovább. 

Az előző IFT célkitűzéseit még kissé absztrakt módon kellett megfogalmaznunk, hiszen akkor még nem tudtuk, milyen teljesítményre vagyunk képesek. Mostanra már van bázisunk, van mihez viszonyítanunk, látjuk az eredményeket és látjuk, mit tudunk elérni.  Csak egy példát hozok: gondoltuk volna, hogy három éven belül megháromszorozza az akadémiai terület a minőségi publikációk számát? Bebizonyosodott, hogy a kollégák képesek rá, így most már a kutatásaink hatásának fokozására, a nemzetközi tudományos láthatóságunk további növelésére koncentrálhatunk. 

A megújulás első éveinek jelentős eredménye, hogy ma már rendszeresen mérjük a teljesítményünket, folyamatosan nézzük a hallgatói elégedettséget, a képzéseink értékét, a szolgáltatásaink működését, ezek folyamatos visszajelzést adnak arról, jól csináljuk-e a dolgainkat. Szintén előremutatóak a nemzetköziesedés irányába tett eddigi lépéseink, mellyel mára már több mint hatvan nemzetközi kolléga integrációját tettük lehetővé. 

Az új Intézményfejlesztési Terv megalkotásában aktív, személyes szerepet vállalt. Mit tart a folyamat legjelentősebb újításának? 

Hangsúlyozom, hogy ez a dokumentum nem egy íróasztalnál és nem az asztalfióknak készült. Ez egy közös szellemi termék, a tartalmát már most a legtöbb kolléga ismeri, hiszen az új négyéves cselekvési terv a lehető legszélesebb bevonással, a kollégákkal való közös gondolkodás eredményeként született meg. Közel egy éven keresztül, mintegy száz munkatárs részvételével dolgoztuk ki a végleges verziót: minden szervezeti egységgel egyeztettünk, minden intézethez ellátogattunk három körben is, és a kapott megjegyzéseket, javaslatokat beépítettük az anyagba. 

Azt szeretnénk, hogy mindenki találja meg benne a maga szerepét és azokat a kapcsolódási pontokat, ahol ő hozzá tud járulni a közös célok megvalósításához. Ebben számítok a szervezeti egység vezetők közreműködésére is. 

Min fog múlni az egyetemi stratégia megvalósíthatósága? 

Stratégiánk sikere nem a szervezeten, hanem a kollégákon múlik: magukénak érzik-e a célokat, felismerik-e benne a saját szerepüket, valamint tudnak-e, akarnak-e élni a felkínált lehetőségekkel. Egyetemünkön generációk óta hatalmas szellemi tőke koncentrálódik, az egyedüli korlátja annak, hogy mit tudunk elérni, az a saját képzelőerőnk, ötleteink és a saját kezdeményező képességünk.  

A Corvinus nem egy munkahely, hanem az önmegvalósítás tere: mi lehetőséget kínálunk, hogy a munkatársak bármilyen beosztásban, akár az oktatásban, kutatásban, akár a szolgáltató területen kiteljesíthessék szakmai potenciáljukat.  Az egyéni elképzelésekhez, innovációs törekvésekhez az Egyetem a szervezeti kereteket, erőforrásokat eddig is biztosította és a jövőben is fogja. Az újítást, a kimagasló teljesítményt különböző kiválósági elismerésekkel díjazzuk és egyéb módokon – például a javadalmazásban – is ösztönözzük. Az Egyetem egyik alapértéke, a meritokrácia fokmérője, hogy ki mennyivel járul hozzá közös céljaink megvalósításához. 

Úgyhogy én ezt a hozzáállást javaslom mindenkinek: tudjon és akarjon kezdeményezni, használja a képzelőerejét, legyenek ötletei és merjen próbálkozni.  

Vannak-e olyan külső tényezők, melyek befolyásolhatják a célkitűzések elérését? 

Eredményeinkre hatással lesz, képesek leszünk-e és milyen mértékben a piacot meghatározó preferenciákat megváltoztatni.  

A közgazdaságtan alapfogalma az ár-érték arány, és ezt tudatosítanunk kell a vállalati szféra képviselői mellett a diákokban és az őket támogató szülőkben. Kulcsfontosságú, hogy sikerrel győzzük meg őket: az a tapasztalat és tudás, amit nálunk szereznek, abszolút megéri a ráfordítást. Ami ingyen van, az nem ad garanciát semmire. Fel kell ismerniük, hogy a tanulás egy olyan befektetés a jövőjükbe, ami többszörösen meg fog térülni.  

A cégek is legyenek tisztában azzal, mekkora lehetőséget jelent számukra az, hogy velünk együttműködve a legtehetségesebb hallgatók között pozícionálhatják magukat, a legjobb fiatal szakembereket nyerhetik meg maguknak.  És a befektetés, amit ezért kérünk, meg sem közelíti a nagy nemzetközi egyetemek díjait. Ez egy win-win helyzet mindenkinek: a hallgatók a legjobb helyeken tudnak elhelyezkedni, a vállalatok is nyernek, mert a legjobb friss szakembereket kapják. 

Közel öt éve, elsőként lett modellváltó egyetem a Corvinus. Röviden hogyan értékelné, a fenntartóváltás milyen új utakat nyitott meg az egyetem előtt? 

Az üzleti világ és felsőoktatás számos vezető képviselőjével tartom a kapcsolatot, ők mind elismerően szóltak a Corvinuson az elmúlt időszakban lezajlott változásokról. És nem csak itt, Magyarországon, de külföldön is. A Corvinus modellváltása ugyanis egy óriási lehetőség, mert önállóan, saját értékrend alapján, értékmaximalizáló stratégiát tudunk követni. Nem egy szubjektív grémium, hanem a piac az igazi mércéje a mi tevékenységünknek. Meg tudtuk duplázni a jövedelmeket, a nemzetközi tudományos élet kiválóságait tudtuk megnyerni magunknak. Egy világszínvonalú, profi, vadonatúj campust kaptunk, ahol olyan innovatív tevékenységekre is lehetősége nyílik a hallgatóknak, mint az élen járó nemzetközi egyetemeknek. A modellváltás nélkül ez soha nem tudott volna megvalósulni. 

Olyan stabil finanszírozása van az egyetemnek, ahol gyakorlatilag bármit, ami jó ötlet, és ami előre visz, meg tudjuk valósítani. A kérdés igazából az, hogy van-e bennünk elég szellemi muníció és kreativitás ahhoz, hogy ezek az ötletek megszülessenek.  

A fenntartó, az egyetem vezetése és az egyetemi testületek – kiemelten a Szenátus – olyan együttműködésben dolgoznak, amely biztosítja az egyetem tartalmi autonómiáját (oktatás, kutatás), ugyanakkor meghatároz az egyetem egészére nézve célokat, elvárásokat. Biztosítja ezen célok folyamatos nyomon követését, az eredmények rendszeres áttekintését. Azt, hogy mi kell egy jó egyetemhez, sokan tudják. Nekünk viszont a lehetőségeink is adottak ahhoz, hogy ezt meg is valósítsuk, és az új fenntartói modellnek köszönhetően a saját ritmusunkban haladhatunk. Emiatt talán már előrébb is járunk más intézményeknél, és talán gyorsabban is haladunk. De ezzel persze az is együtt jár, hogy most már a világ, de legalábbis Európa legjobb egyetemeivel kell összemérnünk magunkat. 

Mit üzen a hallgatók számára az egyetem új Intézményfejlesztési Terve? 

A következő négy évben a Corvinus minden tevékenységi területén még fókuszáltabban, még intenzívebben fog arra koncentrálni, hogy jövőorientált, szakmailag és módszertanilag kifogástalan, élményszerűen inspiráló képzést és tehetséggondozást kínáljon a hallgatóknak. Célunk, hogy olyan magas színvonalú szakmai tudást és képességeket vihessenek innen magukkal, amivel szakmailag sikeressé válhatnak és unikális pozíciót élveznek majd a hazai vagy nemzetközi munkaerőpiacon. 

Ennek a törekvésünknek kiváló szimbóluma és egyszerre a célok megvalósítását szolgáló épített környezete az új Gellért Campus, amely irányt mutat a teljes egyetem jövőjét illetően – a 21. század közösségi kihívásaira reflektáló tudásteremtés és tudásátadás platformjaként.