Corvinus-kutatás: az a kamasz érzi jól magát a bőrében, akire figyelnek a szülei
2022-11-11 09:44:41A kamaszok elégedettségi szintjére leginkább abból következtethetünk, hogy a szüleik mennyire elégedettek a saját helyzetükkel, valamint abból, hogy milyen a serdülők véleménye az anyjuk, apjuk szülői teljesítményéről. Ezek jobb előrejelzők, mint a szülők iskolai végzettsége vagy az, hogy a kamaszok milyennek ítélik meg a családjuk anyagi helyzetét – állapította meg egy a Corvinus Egyetem kutatójának vezetésével készült tanulmány. A tinédzserek a saját jóllétük eléréséhez több tekintetben is főként arra a támogatásra számítanak, amely az anyjuk érzelmi és háztartási munkájából fakad.
A családi jellemzők generációk közti átörökítését vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem és a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóinak közös tanulmánya. Az elemzés egy 852 magyar családot tartalmazó reprezentatív minta segítségével készült, amely 12-16 éves serdülők és szüleik jóllétre vonatkozó, összekapcsolt válaszait tartalmazza. Mivel Magyarországon a felnőttek szubjektív jólléte sokkal rosszabb a nemzetközi átlagnál, a szülői generációk hatása a felnövekvő generációk elégedettségére különösen fontos vizsgálati terület.
A tanulmány kimutatta, hogy a kamaszok elégedettebbek az életük minden területével, mint a szüleik, és minél fiatalabbak a serdülők, annál inkább elégedettek. A serdülők a leginkább az egészségükkel, a családi kapcsolataikkal és a barátaikkal elégedettek, legkevésbé a zsebpénzükkel, a szabadidejük mértékével és a tanáraikkal. A szülőkhöz viszonyítva a tinédzserek leginkább a vagyoni helyzet, a szabadidő, az egészségi állapot és a jövőbeli kilátások értékelésében voltak pozitívabbak. A serdülő lányok több területen is elégedettebbek voltak a fiúknál, például a tanáraikkal, az osztálytársaikkal, a vagyonukkal, a zsebpénzükkel és az otthonukkal kapcsolatban pozitívabban nyilatkoztak. A kamaszfiúk elégedettsége a lányokénál erősebben függött a szülők elégedettségi szintjétől.
Minél nagyobb volt a szülők szubjektív jólléte, annál inkább öröklődött annak mértéke a kamasz gyerekeikre. És minél jobbra értékelték a tinik a szüleik – különösen az anyjuk – szülői reagálását, főként olyan helyzetekben, amikor betegek vagy fontos életeseményükről van szó, annál nagyobb volt az elégedettségük. Még akkor is szignifikáns maradt az összefüggés, ha a kutatók figyelembe vették a szülők és gyerekeik együtt töltött idejét. A szülői minőség jobb előrejelzőnek bizonyult, mint a szülők iskolázottsága vagy a kamaszok szubjektív ítélete a család anyagi körülményeiről.
Az elemzés szerint a kamaszok a legtöbb esetben pozitívabban ítélik meg az anyákat, mint az apákat. A szülői oldalról a kutatók ugyanakkor az is kimutatták, hogy bár az anyák és apák általában hasonló szintű szubjektív jóllétről számoltak be, az anyák kevésbé voltak elégedettek családi kapcsolataikkal, mint az apák.
„Magyarországon az anyáknak az apákhoz képest nagyobb frusztrációval kell szembenézniük, mivel egyszerre kell megfelelniük számos hagyományos, családdal kapcsolatos elvárásnak és egy teljes munkaidős állást is el kell látniuk” – mondta Nagy Beáta, a kutatás vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi tanára hozzátette, az anyai teljesítménynek ugyanakkor nagyobb hatása van a gyerekeik jóllétére, mint apainak, ami a társadalmilag alulértékelt anyai otthoni munka kiemelkedő fontosságát bizonyítja”.
Az eredmények szerint ha egy lány az anyja szülői képességét jóra értékeli, akkor a lány a szubjektív jólléte nagyobb lesz ahhoz képest, mint amikor egy fiúgyermek értékeli jónak a szülője képességeit. Ez a fajta, nemek szerinti jóllét-átörökítés hozzájárulhat a nemek között egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
A tanulmány a Journal of Family Studies folyóiratban jelent meg idén májusban. A publikáció szerzői Nagy Beáta (Corvinus), Péter Róbert (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és TÁRKI), valamint Geszler Nikolett (Corvinus).
A Budapesti Corvinus Egyetemről
A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme a gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. Az alapítványi fenntartású, megújuló Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg csaknem 12 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte több mint 200 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, Gazdálkodási és menedzsment képzésével a régió első helyezettje lett az Eduniversal 2019-es rangsorában, Vezetés és szervezés mesterképzésével pedig évről évre a világ 100 legjobb üzleti iskolája között szerepel a Financial Times által 2005 óta vezetett Masters in Management rangsorában. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB).