Corvinus-kutatás: meglepő, de a digitalizáció és az üzleti teljesítmény között nincs egyértelmű kapcsolat

A Corvinus kutatói, Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina társszerzőjükkel 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban – amire sokszor ipar 4.0-ként is hivatkoznak – alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. A tanulmány a Közgazdasági Szemle idei januári számában jelent meg.  

A feldolgozóipar hazánkban kiemelten hangsúlyos gazdasági terület. A kutatott minta a szektor – 10 főnél nagyobb – cégeinek egyharmadát fedte le a fémfeldolgozóktól a gépgyártáson keresztül az élelmiszer- és vegyiparig. A feldolgozóipari digitalizációval foglalkozó kutatásokhoz képest a kutatók tehát újszerű megközelítést követtek, hiszen eddig a vállalati beszámolók alapján számított üzleti teljesítmény mutatókat döntően csak tőzsdei vagy nagyvállalatokkal kapcsolatban vizsgálták. Emellett a cégek beszámolóinak adatait a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés adataival kapcsolták össze – ez utóbbi a DESI (Digital Economy and Society Index) egyik pillérét adja.  

A jobb üzleti teljesítmény egyelőre a jövő ígérete  

Az eredmények szerint Magyarországon nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói – specifikusan a működési hatékonyság (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintje – között. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a komplex digitális tevékenység a termelékenyebb cégekre jellemző. A tanulmány következtetése szerint a kapcsolat hiányának oka többek között az ország vagy a régió egyedisége lehet. Korábbi kutatások szerint ugyanis Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a kutatók szerint elképzelhető, hogy a hazai digitalizációs beruházások még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, ha egyáltalán elkezdődtek ezek. 

A magyar cégek kétharmada alkalmaz alapvető digitális technikákat, jelentős eltérések vannak az ágazatok között is  

A Corvinus tanulmánya – a nemzetközi felmérésekkel összhangban – azt emeli ki, hogy bár az IT-infrastruktúra rendelkezésre áll, a digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyon jelentősek a különbségek a feldolgozóiparban. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, webshopja viszont csak alig több mint tizedüknek.  A vállalatok több mint harmadánál vannak használatban a menedzsment munkáját támogató e-business szoftverek és elektronikus adatcsere-megoldások. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat. A sokszor az ipar 4.0-hoz kötött megoldásokkal (big data, gépi tanulás, 3D-s nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.  

A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták, de átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is. A digitalizáció technikáit Magyarországon kevésbé alkalmazza a ruházati, bőr- és cipőipar, valamint a fafeldolgozás. Az online értékesítés leginkább az ital-, illetve a nyomdaiparban, a felhőszolgáltatások a gyógyszeriparban gyakoriak. A 3D-s nyomtatás a legjobban az autó-, műanyag-, fémipari és villamos berendezések gyártásában terjedt el, a robotok pedig az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben. A tanulmány szerint komplex digitális tevékenység a nagyobb, inkább technológiaintenzív és exportorientált vállalatokra jellemző. Azt is kimutatták, hogy még a legkomplexebb digitalizációs faktorban is csak gyenge előnyük van a külföldi cégeknek.  

A tanulmány apropóján a Magyar Közgazdasági Társaság Digitalizáció és üzleti teljesítmény – hazai feldolgozóipari tapasztalatok címmel online szakmai rendezvényt szervez február 9-én, ahol a szerzők bemutatják a kutatás főbb megállapításait, majd kerekasztal-beszélgetést tartanak további szakértőkkel a témában.