Corvinusos kutató nyerte el a Best Paper Díjat az ECMS Nemzetközi Konferencián

A 38. ECMS Nemzetközi Modellezési és Szimulációs Konferenciát 2024. június 4. és 7. között rendezték meg Krakkóban, Lengyelországban. Az interdiszciplináris rendezvényt, melynek Pénzügy, Közgazdaságtan és Társadalomtudományok szekcióját a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Intézete gondozza, több mint 80 tudományos előadás gazdagította, csaknem 20 országból érkeztek résztvevők. 

A konferencia számos kiemelten fontos közgazdasági témát érintett, a résztvevők előadásaikban makró- és mikrószintű problémákat egyaránt boncolgattak a modellezés és szimuláció közös eszköztárával. A szekció több előadása is a Visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország) közös gazdasági ügyeivel foglalkozott. Intézetünket hat kolléga képviselte: Dr. Vaskövi Ágnes, Dr. Varga Erzsébet Teréz, Dr. Vidovics-Dancs Ágnes, Dr. Váradi Kata, Dr. Németh-Durkó Emília és Dr. Tamásné Vőneki Zsuzsanna. 

Dr. Vidovics-Dancs Ágnes a pénzügyi kockázatkezelés kihívásait vizsgálta, különös tekintettel a devizaárfolyam-kockázatok fedezésére. Kutatása bemutatta a hagyományos fedezeti módszerek összetettségét és lehetséges buktatóit, hangsúlyozva a kifinomultabb szabályozási megfogalmazások szükségességét. Kutatását a konferencia Best Paper Díjával ismerték el.  

Dr. Vaskövi Ágnes a nem szokványos foglalkoztatási formák női munkaerőpiaci részvételre gyakorolt hatását mutatta be. Az EUROSTAT munkaerő-felmérés adatait felhasználva megállapította, hogy a magasabb végzettségű és nagyvárosi területeken élő nők nagyobb valószínűséggel választják az átmeneti vagy részmunkaidős állásokat. 

Dr. Váradi Kata, intézetünk vezetője, a ComEx opciók, mint új típusú pénzügyi derivatívák értékelését tárgyalta. Kiemelte a ComEx opciók előnyeit a hagyományos Margrabe opciókkal szemben, a finanszírozási likviditás tekintetében.  

Dr. Varga Erzsébet Teréz a visegrádi országokban vizsgálta a családi adókedvezmények szegénységcsökkentő hatékonyságát az egykeresős és kétkeresős háztartásokban. Megállapításai szerint bár az adókedvezményeknek volt némi hatása, az nem volt egyformán pozitív minden országban, jelentős előnyöket csak a cseh kétkeresős családokban figyelt meg. 

Dr. Németh-Durkó Emília (online résztvevő) a zöld kötvények zöld innovációt ösztönző képességét vizsgálta egy fix hatású panel regressziós modellel. Eredményei egyelőre azt igazolták, hogy a zöld kötvénykibocsátások innováció ösztönző hatása kisebb, mint más változóké (GDP vagy akár K+F kiadások). Az innovációk szabadalmaztatása hosszú jogi folyamat, így a kutatás az időben változó eltolódásokat kezelni képes ARDL modell alkalmazásával folytatódik. 

Végül Dr. Tamásné Vőneki Zsuzsanna, a Makrópénzügyek Tanszék vezetője az ESG-tényezők banki szektorban betöltött szerepét elemezte, kidolgozva egy indexet, amely méri, hogy a visegrádi országok bankjai hogyan integrálják ezeket a tényezőket kockázatkezelési gyakorlataikba. Megállapította, hogy az egy főre jutó GDP és a bank mérete jelentős hatással van e tényezőkre.