A hallgatók 60 százaléka vásárolna termelői piacon – Az első corvinusos piac története 

Egy csomag saláta, két fej hagyma, fél kiló sajt, egy doboz almalé, két kiló alma, 50 deka szamóca, egy üveg méz, egy csomag rizs – ez nem egy bevásárlólista, hanem néhány termék azok közül, melyeket bárki megvásárolhat majd a C épület előtt május 9-én 9:30-15:30 között az első corvinusos termelői piacon. 

Mi az a termelői piac? Miért jobb itt vásárolni, mint a szupermarketben? Miért egészen más a Vásárcsarnok? Kik fognak itt árulni? Van erre egyáltalán igény? Ezekről beszélgettünk a projekt ötletgazdáival, Maró Grétával, a Corvinus PhD-hallgatójával, Török Áronnal, az Agrárgazdaságtan Tanszék vezetőjével és Maró Zalán Márkkal, a tanszék egyetemi tanársegédjével. 

Van egyáltalán igény egy egyetemen termelői piacra? 

Az egyetemisták 60 százaléka vásárolna, 35 százaléka pedig talán vásárolna az egyetemi campuson heti rendszerességgel megrendezett termelői piacon, ez derült ki abból a kutatásból, ami a termelői piacokat mérte fel gazdasági és társadalmi szempontból. Maró Gréta mesterszakos hallgatóként csatlakozott be ebbe a projektbe, dolgozatával idén az OTDK Agrártudományi szekciójának Agrármarketing tagozatát is megnyerte. 

Bár az igény megvan, az egyetemisták 69 százaléka vásárolt is korábban termelői piacon, közülük csupán 31 százalék teszi ezt rendszeresen. Leginkább az gátolja őket, hogy nem tudnak ezekről a piacokról, vagy pedig kényelmetlen lenne itt vásárolniuk, mert messze van tőlük vagy nem annyira egyetemistabarát a nyitvatartási idő. 

A kutatás országos szinten, több egyetemen zajlott, a kérdőívet kitöltő hallgatók körében három klasztert alakítottak ki. Az első csoport az egészségtudatos vásárlók voltak, ők a leginkább elkötelezettek, és hajlandók többet is fizetni azért, hogy jó minőségű, helyi ételt vásároljanak. Voltak márkahű vásárlók, akik kevésbé nyitottak a termelői piacokra, az árérzékeny vásárlók pedig, ha értékesnek találják a terméket és jó visszajelzéseket hallanak, akkor szintén hajlandók itt vásárolni. 

Az egyetemi piac a kényelmet teremti meg a hallgatóknak 

„Tök jó, hogy csináltunk egy kutatást, amiből lett egy publikáció, de mi lenne, ha meg is valósítanánk ezt a Corvinuson egy szemléletformáló kampány formájában?” – így indult a termelői piac ötlete. Az ötlet egyébként nem új, az Egyesült Államokban több egyetem szervezett már termelői piacot hasonló kutatásokra építve, innen jött Gréta kutatási ötlete is. 

A termelői piac tervezése során a már megismert nehézségekre fókuszáltak. „A diákoknak megteremtjük a kényelmet, nem kell nekik plusz kilométereket megtenniük, hanem a termelőket hívjuk ide” – mondja Gréta. „Ez egy olyan közeg, ahol a diákok eleve megfordulnak napközben, így utazás nélkül ismerhetnek meg olyan jelenlegi vagy végzett corvinusos hallgatókat, akikből termelő, vállalkozó lett”. 

A piacok mellett a termékek jobb megismerése is fontos szempont. „Sokan nem is tudják, hogy mely termékek számítanak szezonálisnak az adott időszakban, így egy kicsit népszerűsíteni szeretnénk azt, hogy helyi termelőktől, őket segítve vásároljanak szezonális termékeket” – mondja Gréta. 

Hozzáteszi: „A termelők nyitottak ezekre a lehetőségekre, a legtöbben kérdés nélkül jöttek, hiszen ők is szeretnék, hogy minél jobban megismerjék őket az egyetemisták is. Ez is egy probléma, hogy a termelői piacok tipikus vásárlói középkorúak vagy idősebbek, így az is célunk, hogy fiatalabbak körében is népszerűsítsük azokat”. 

Gazdasági és társadalmi értelemben is ez a legfenntarthatóbb 

„A rövid ellátási láncok, aminek az egyik leggyakoribb formája Magyarországon és a régióban a termelői piac, gazdasági és társadalmi értelemben egyértelműen a fenntarthatóbbak” – mondja Török Áron. „Nincsenek közbeiktatott szereplők, így a profit az teljes egészében a termelőnél marad”. 

Áron szerint a nemzetközi szakirodalom egyetért abban, hogy a termelői piacon megjelenő kistermelők körében felülreprezentáltak azok a társadalmi rétegek, akik a hosszabb ellátási láncoknál háttérbe szorulnak. „Sokkal több például a női foglalkoztatott vagy az idősebb munkavállaló, emellett közvetlen, bizalmi viszony alakul ki a termelők és a fogyasztók között, emiatt társadalmilag is fenntarthatóbb lesz egy termelői piac”. 

Környezeti szempontból már nem ennyire egyértelmű a helyzet. „Sokan azt szokták gondolni, hogy ez a legegyértelműbb, de méretgazdaságosság szempontjából elképzelhető, hogy a nagy láncokon keresztül vásárolt élelmiszerek karbonlábnyoma alacsonyabb. Magyarország azonban egy kis ország, a termelők viszonylag rövid szállítással érhetnek el termelői piacokat. Szerintünk a mi piacunknál a környezeti fenntarthatóság is teljesül majd, de ehhez persze további kutatásokra lenne szükség” – mondja Áron. 

Maró Zalán hozzáteszi: „a környezeti fenntarthatóság olyan szempontból is mellettünk szól, hogy legtöbbször csak egy-egy termékért vagy termékcsoportért utaznak a fogyasztók több kilométert, az egyetem esetében viszont egyébként is bejönnek a hallgatók, vagyis a termelői piac kiegészítő szolgáltatásként jelenik meg.” 

Jelenlegi és volt hallgatók is árulják majd termékeiket 

Az agrárgazdaságtan szakterületen kifutó rendszerben tanítanak még vidékfejlesztési agrármérnököket (a szakterület most már a gazdálkodási és menedzsment szak specializációjaként érhető el Agrobiznisz néven). Itt több olyan hallgató is végzett, aki később termelőkké, gazdákká vált. A meghívott termelők között lesznek már végzett, valamint PhD-képzésen és alapképzésen tanuló hallgatók is. „Ismertük őket, jó kapcsolatban voltunk, így választottuk ki és kerestük meg őket” – mondja Zalán. 

Lesz egy másik csoportja is a termelőknek, őket ad-hoc jelleggel keresték meg arra figyelve, hogy inkább kiegészítő és ne azonos termékekkel, vagyis ne versenytársakként jöjjenek. „Grétával odaültünk termelői Facebook-csoportok elé, onnan választottunk ki olyan termelőket, akiknek „fancy” termékeik vannak, jók a pultjaik és azt láttuk rajtuk, hogy nyitottak lehetnek ilyen kezdeményezésre.” 

A különféle szezonális zöldségeken és gyümölcsökön át a gyümölcslevekig tudnak vásárolni a fogyasztók, de lesznek olyan termékek, mint a chili, a méz és különböző lekvárok is. „Nagyon sokan nem is tudják, hogy Magyarországon van rizstermesztés, azt hiszik, hogy ezt mind keletről importáljuk. Pedig nálunk is van jó minőségű rizs, a Nagykunságon hagyománya van termesztésének. Az egyik volt hallgatónk magyar rizst fog hozni, ez szerintem önmagában kuriózum” – mondja Áron. 

Lesz a piacon gyümölcslépréselés is, amit szintén volt corvinusos hallgató hoz majd. „Van egy nagy préselő kocsijuk, amit lehoznak ide a termelői piacra. A szünetek alatt élőben fognak almalevet préselni, így egy kicsit közelebb hozzuk a diákokhoz azt, hogyan készül a gyümölcslé. Ezzel interaktívvá és látványossá is tesszük a piacot” – teszi hozzá Gréta. 

A Vásárcsarnok vagy a hipermarket egészen más műfaj 

Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme termelői piacot szervezni, amikor az egyetem szomszédságában vásárcsarnok is található. Azonban itt nem termelők, hanem nagyrészt kiskereskedők értékesítenek, akik maguk is a „nagybani piacon” veszik a termékeket. Egyedül a csarnok C épület felőli végén szokott lenni pénteken egy kicsi termelői piac, ekkor viszont már kevesebb hallgató látogatja az épületeket és a vidékre hazautazók számára sem ideális az időpont. 

„Ez egészen más műfaj, mint a miénk. Egyáltalán nem konkurálunk a Vásárcsarnokkal, nem is akartunk ilyen irányba elindulni” – mondja Török Áron. „A piac elsődleges célközönsége a corvinusos diákok és kollégák. Aztán persze, ha valaki az árkádok alatt betéved az utcáról, annak is nagyon örülünk, de nem ők az elsődleges célcsoport.” 

Amennyiben a tavaszi piac sikeres lesz, a következő szemeszterben is szeretnék majd megrendezni a piacot. Azt külön kiemelik a szervezők, hogy érdemes mindenkinek hoznia magával vászontáskát, amibe pakolhatja termékeit, de a tervek szerint a helyszínen is lehet majd venni néhány darabot. 

A termelői piacra érdemes kicsit más szemlélettel kilátogatni majd a szervezők szerint, mintha egy nagyobb boltba mennénk be „Kérdezzétek meg őket, hogy honnan jöttek. Lehet, hogy épp a szomszéd faluból, ahol ti is laktok, és akár később is tudtok tőlük majd vásárolni” – mondja Gréta. „Minden termelőnek van közösségmédia-jelenléte, így ott is lehet tőlük vásárolni majd, ha ízlett a termék” – teszi hozzá Zalán. 

 „Használjátok ki azokat a lehetőségeket, amiket a termelői piac biztosít egy nagyobb bolttal szemben. Itt szóban kaphatsz tájékoztatást és egy archoz tudod kapcsolni a szamócát vagy az üveg mézet, amit megveszel. Amikor pedig otthon megeszed, sokkal jobb érzéssel fog eltölteni, mert egyrészt támogattad egy magyar kistermelő munkáját, másrészt biztosan jó minőségű és friss terméket fogyasztasz el” – zárja Áron a beszélgetést. 

Szerző: Kovács Máté