Havran Dániel: „most van esélyünk kialakítani egy nemzetközileg versenyképes mesterszakos portfóliót”

A dékán az interjúban elmondta:   

• elsődleges feladata az Egyetem mesterképzési szakjait az oktatási stratégiával összhangban olyan struktúrába helyezni, amelyben a szakok nemzetközi és hazai viszonylatban is versenyképes kompetenciákat kínálnak és vonzók a diákok számára, 
• az egyetem erősségeit megragadó, koherens mesterszakos képzési portfólió megalkotása jó lehetőség arra, hogy a nemzetközi elvárásoknak és sztenderdeknek megfelelően épülhessenek fel az ezt támogató folyamatok, ami az elkövetkező évtizedre már stabil keretrendszert ad a kiszámítható működéshez;   
• cél, hogy nemzetközi szinten is vonzó egy-, illetve kétéves programokat tudjon kínálni az Egyetem, ugyanakkor a jó képességű, Corvinuson vagy más hazai egyetemen alapszakot végzett magyar hallgatók is megtalálják a tudásuk elmélyítéséhez legmegfelelőbb mesterszakot.   

Sűrű első hónap van a háta mögött megbízott dékánként Havran Dánielnek, aki az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett a szakfelelősökkel és a támogató oldal kollégáival is. A jövőben a szakfelelősökkel havi rendszerességgel műhelyalkalmat tervez tartani, és további bevonási lehetőségeket keres a mesterszakos képzési portfólió átalakításával kapcsolatos egyetemi diskurzus fenntartására. Tervei szerint december végéig megállapodnak a keretekben és bemutatják az új mesterképzési portfólió alapvető struktúráját, majd 2024 elejétől elkezdik az új szakok tanterveinek kidolgozását. A végső céldátum 2025 szeptembere, ekkor indulnak majd el az új programok, illetve ekkorra újul meg a teljes mesterszakos képzési portfólió.   

Csak a változás a biztos pont körülöttünk  

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a felsőoktatásban jelenleg minden folyamatosan változik. A munkaerőpiaci igényekre és a diákokat érő külső hatásokra reagálva − például az átalakult gazdasági körülmények, amelyek miatt egyre korábban kezdenek dolgozni a hallgatók − a felsőoktatási intézmények világszerte igyekeznek minél rugalmasabb képzési portfóliót kialakítani.   

„A kulcs szerintem a folyamatos adaptálódás. Egy olyan, nemzetközileg is versenyképes mesterszakos kínálatot kell most felépítenünk, amelynek a szerkezeti alapjai nagyon világosak és stabilak, a specializálódásnál viszont később is lehetőséget ad majd a szakok finomhangolására, szükség esetén a változtatásokra. Ha most sikerül jól kialakítanunk a portfóliót, akkor reményeim szerint az elkövetkező tíz évben strukturálisan nem kell már hozzányúlnunk” – mondja Havran Dániel.   

A mesterszakos képzési portfólió átalakításával kapcsolatban kihívásnak tartja, hogy az új szerkezetben kialakított szakok egyszerre legyenek attraktívak a nemzetközi és a magyar hallgatóknak. Havran Dániel szerint ennek a kettősségnek a képzések struktúrájában is végig meg kell jelennie. Elképzelése szerint a Corvinus mesterképzésein pár év múlva végzett diákoknak már képesnek kell lenniük globális és hazai szinten is reflektálni az aktuális gazdasági-társadalmi történésekre. Ez a ’kettős szemüveg’ lehet aztán az alapja egy nemzetközi karrier elindulásának vagy éppen egy hazai cégben komplex vezetői vagy szakértői szerep betöltésének. Várakozása szerint a mesterképzésekre jelentkezők harmada továbbra is külföldi diák lesz, ami egy kiegyensúlyozott nemzetközi tanulási környezetet jelent a magyar diákoknak, a későbbi arány pedig a piaci folyamatokhoz igazítható majd.   

Milyen stratégia mentén alakulhat át a mesterszakos portfólió?   

A képzési portfólióban több változás is történt az elmúlt években, az egyik legmarkánsabb, hogy a jelenlegi képzések 80 százaléka már csak angolul vagy a magyar mellett angol nyelven is elérhető. Ezt az arányt továbbra is tartani szeretné a dékán azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar nyelvű képzések fejlesztésére is nagy hangsúlyt akar fektetni.   

„Stratégiai hiba lenne lemondanunk a speciálisan magyar szakmai környezetben értékesnek számító szakjainkról. Ugyanezt az elvet szeretném érvényesíteni a teljes képzési portfólió megújítása során: ami jó volt és működött a régi rendszerben, azt átvisszük az újba is” – magyarázza a dékán és hozzáteszi, hogy a szakos tantervekben is gyakran fellelhető, elsősorban a régi kari vagy intézeti struktúrából eredő inkonzisztenciákat viszont ki akarja szűrni a rendszerből.   

Havran Dániel elsősorban a portfólió szerkezeti átalakítását látja szükségesnek azért, hogy a jövőben jobban ki lehessen aknázni az egy képzési területen belül működő szakok közötti szinergiákat: „az az elképzelésem, hogy legyen kevesebb számú kétéves, a képzési időtartamon belül viszonylag gyorsan elágazó és egyéni karakterrel rendelkező generális mesterszakunk (kompetenciaterületeink). Ezeknek a szakoknak a második éve pedig önálló, egyéves képzésekként is elérhető legyen”.    

Az általánosabb, jól meghatározott kompetenciákat adó, kétéves rendszerben működő körülbelül hat-hét szakhoz (kompetenciaterülethez) a dékán elképzelése szerint szakonként több egyévesként is elvégezhető mesterprogram csatlakozna. Így összesen akár 20-25, a hallgatókat egy-egy szakterületre specializáló egyéves programot is létre lehetne hozni – a Corvinus akadémiai műhelyeinek erősségeit kiaknázva. 

Ezzel egyrészt egy átláthatóbb, letisztultabb, a képzések közötti szerves kapcsolatra építő portfólió jönne létre, másrészt hazai és nemzetközi közegben is jobban illeszkedő tanulási lehetőségeket kínálna az egyetem a különböző igényeket kiszolgáló programjaival: „más típusú képzésre van szüksége egy közvetlenül alapszakról mesterszakra érkező diáknak, mint egy, a munkaerőpiacon már néhány éve dolgozó, de most a mesterfokozat megszerzéséért újra iskolapadba ülő hallgatónak” – szemlélteti a dékán. Éppen ezért szerinte a jövőben a kétéves és az egyéves mesterképzéseknek is ugyanolyan fontos szerepük lesz a Corvinus képzési portfóliójában, csak az egyéni tanulmányi háttértől és munkatapasztalattól függően más-más hallgatói igényeket fognak kielégíteni.   

Hozzátette, hogy a terv egyes elemei még képlékenyek, a bevonás során (fókuszcsoportos interjúk, beszélgetések) megismerhető sok információt és új szempontot még figyelembe kell venni ahhoz, hogy egyetemi szinten is elfogadható koncepció születhessen. 

Havran Dániel nem titkolja, hogy az elkövetkező háromnegyed évben nagyon sok munkájuk lesz a szakfelelős kollégákkal, ugyanakkor szerinte ez most egy kivételes lehetőség arra, hogy a meglévő eredményekre és tapasztalatokra építsenek. Úgy értékeli, hogy oktató kollégái már most is hatalmas munkát végeztek a szakok megújításában, amikor azokat angol nyelvű programokká alakították át. A következő év inkább az egyetemi szintű szerkezetről, a nemzetközi sztenderdeknek és elvárásoknak megfelelő mesterszakos programkínálatról, azok toborzási folyamatának támogatásáról, és kisebb részben a nemrég kifejlesztett tantárgyak és modulok frissítéséről szól majd. Ettől azért még a műhelyek által javasolt új tárgyak és programok előkészítése is zajlani fog. 

Új, sztenderd nemzetközi felvételi rendszer   

Az új dékán a részletes stratégia megalkotásán és implementálásának elkezdésén túl az egyik legfontosabb feladatának tartja most, hogy a jövő évtől alkalmazott sztenderd nemzetközi felvételi rendszer célját és előnyeit jól el tudja magyarázni a Corvinus mesterképzéseire készülő hallgatóknak. Magyarországon első egyetemként a Corvinus fogja mesterszakos felvételi eljárásához alkalmazni ezeket a GMAC, illetve az ETS nemzetközi szervezetek által összeállított feladatsorokat. Nagy előnyük, hogy a tesztek többször megírhatóak és a legjobb eredményükkel jelentkezhetnek a felvételizők.   

„A nemzetközi jelentkezők nagy részének ismerős lesz ez a felvételi rendszer, de fontos, hogy a magyar diákoknak is jól el tudjuk magyarázni az előnyeit, hogy lássák, nincs mitől tartaniuk” – teszi hozzá a dékán.