Argentína történetének legrosszabb gazdasági helyzetében lett az ország elnöke Javier Milei, aki azonnal hadat üzent az inflációnak és drasztikus lépéseket tett a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében. A múlt év első felében már megmutatkoztak az intézkedések eredményei Gerardo della Paolera argentin közgazdásznak a Corvinus Egyetemen tartott előadása alapján. Az is kiderült, hogy 2025-ben hogyan alakulhat a dél-amerikai ország gazdasági helyzete.   

Az egyik legnevesebb argentin közgazdász, Gerardo della Paolera volt az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága február 18-i, a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett ülésének vendége, aki Argentína gazdasági helyzetéről, illetve a 2023 végén elnökké választott Javier Milei gazdaságpolitikájáról tartott előadást. Az átfogó és igen szemléletes prezentáció pontos képet adott arról, hogyan került a 20. század első felében még gazdasági sikertörténetnek számító ország kilátástalan helyzetbe, milyen kezdeményezések voltak a negatív folyamatok megállítására és milyen hatásai vannak a Milei-féle, drasztikus lépéseket hozó gazdaságpolitikának. 

Mai szemmel igencsak meglepő dolgokat tudhattunk meg Argentína múlt századi gazdaságtörténetéről Gerardo della Paolera előadásából. Kiderült például, hogy egészen az 1930-es évek közepéig az ország rendelkezett a világon talán a legstabilabb nemzeti valutával és még 1960-ban is az egy főre jutó GDP 2,5-szerese volt a spanyolnak, az ország GDP-je pedig összevethető volt Olaszországéval. Ezt követően azonban, ahogyan az Universidad Torcuato Di Tella (UTDT) közgazdász-professzora fogalmazott, 60 évnyi katasztrófa jött az argentin gazdaságban. A reálárfolyam elképesztő ingadozásokat mutatott, az infláció meredeken emelkedni kezdett, ami oda vezetett, hogy az 1990-es évekre a pénzügyi rendszer összeomlott, a nemzeti valuta, a peso pedig lényegében elveszítette jelentőségét és belső fizetőeszközként is az amerikai dollárt kezdték használni. A drámai helyzet kezelésére vezették be az ország gazdaságának újraszervezését célzó konvertibilitási törvényt, a peso dollárhoz kötését, valamint piacbarát intézkedéseket hoztak. Ez eleinte működött, az infláció csökkent, a reálgazdaság erősödött, azonban 2001-re összeomlott ez a kísérlet. A következő évtizedek magas inflációt, a nemzetközi tőkepiacoktól való elzártságot hoztak Argentína számára, ami oda vezetett, hogy 2018-ban csak egy 57 milliárd dolláros IMF kölcsönnel tudták elkerülni a gazdaság teljes összeomlását. Viszont a kilábalást tovább hátráltatta a pandémia, így az ország egyszerre küzdött az inflációval és a gazdaság zsugorodásával. 

Ebbe a helyzetbe robbant be Javier Milei, aki a fennálló status quo-t alaposan felforgató terveket fogalmazott meg, ráadásul Gerardo della Paolera beszámolója szerint egyszerűen, a tömegek számára is könnyen befogadhatóan elkezdte elmagyarázni, hogy mit is gondol a gazdaság átalakításáról és lényegében hadat üzent az inflációnak, rablónak nevezve azt. Miután elnökké választották, radikális intézkedéseket hozott, többek között lépéseket tett, hogy közelítse egymáshoz a peso szabályozott és szabadpiaci árfolyamát, drasztikusan, 30 százalékkal visszafogta az állami kiadásokat, beruházásokra 80 százalékkal, közműszolgáltatások és utazás támogatására 39 százalékkal, a közszférában a fizetésekre 19 százalékkal költött kevesebbet. Igaz, hogy a bevételek is csökkentek, de kisebb mértékben, így a végeredmény az lett, hogy 2024 első 5 hónapjában lényegében sikerült egyensúlyba hozni az államháztartást, a pénzkiáramlás visszafogása pedig azt eredményezte, hogy a korábban havonta 18 százalékos szintet is elérő infláció 2,5 százalékra csökkent, sőt, a tavalyi utolsó negyedévben már 0,5 százalék volt havonta – mutatott rá előadásában Gerardo della Paolera.  

Az UTDT közgazdász-professzora a jövőbeli kilátások kapcsán jelezte, hogy 2025-re fellendülést várnak az argentin gazdaságban, a GDP növekedése akár 5 százalékos is lehet és ez a szint 2027-ig tarthatónak tűnik. Emellett idén januárban és februárban a költségvetés többletet tudott felmutatni, ami szintén biztató lehet, ahogyan az infláció megfékezése is kedvező jel. Javier Milei libertariánus kísérlete tehát viszonylag gyorsan hozott már eredményeket, ugyanakkor a külföldi befektetők még mindig kivárnak, hogy mennyire lesz stabil az intézkedések hatása, ami értelemszerűen növeli a bizonytalanságot – tette hozzá Gerardo della Paolera, aki megjegyezte azt is, hogy az argentin jegybank tartalékának visszaépítése érdekében fontos lenne egy újabb megállapodást kötni az IMF-el.  

Gerardo della Paolera 

Napjaink egyik legnevesebb argentin közgazdásza a Catholic University of Argentina egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Chicagói Egyetemen doktorált. Az Universidad Torcuato Di Tella (UTDT) egyetem alapító rektora volt (1991-2001), jelenleg is az intézmény közgazdász professzora. Számos egyetemen volt vendégprofesszor, köztük a budapesti CEU-n is. Jelenleg a Bunge & Born Alapítvány ügyvezető igazgatója. Számos cikket publikált nemzetközi szakfolyóiratokban, társszerzője a „Training at The Anchor: The Argentine Currency Board and the Search for Macroeconomic Stability” című könyvnek és társszerkesztője a „A New Economic History of Argentina” című kiadványnak.