Egy tanulságokkal teli mai könyv a gondolkodó emberek számára 

„A jó stratégia a radikálisan bizonytalan világban elfogadja, hogy nem tudjuk, mit tartogat a jövő” – olvasható a könyvben, amelynek bemutatóját a Napvilág Kiadó a Corvinuson tartotta hétfőn. A két ragyogó közgazdász szerző egyike Sir John Kay, aki egyebek mellett a Financial Times kolumnistája, tanított a London School of Economics-on, az Oxfordi Egyetemen, a másik Mervyn King, a Bank of England volt kormányzója, a Lordok Házának tagja, tanít a London School of Economics-on. A Radikális bizonytalanság – Döntéshozatal a számokon túl című kötet értő fordítója Felcsuti Péter.  

A házigazda Szántó Richárd dékán, egyetemi docens, a kötet lektora a bemutatón kiemelte: a mű tele van izgalmas sztorival, amit akár az oktatásban is lehet alkalmazni az egyetemen, és olyan dolgokról – például a viselkedés-közgazdaságtanról, amelyet egyébként a szerzőpáros nagyon erősen vitat – is szó esik, amit a hallgatóknak is dilemmaként állítanak be az oktatók. A dékán szerint a könyv nagyon jól mutatja be a valóságot, amelyben élünk, hiszen a szerzők a Covid előtt írták művüket, amikor még senki sem számított a világjárványra. „A radikális bizonytalanság velünk van, sokszor már fogalmunk sincs, mi fog történni egy hónap múlva” – jelentette ki Szántó. 

Chikán Attilának, a Corvinus professor emeritusának – aki maga is foglalkozott döntéselméleti kérdésekkel, és csaknem ötven éve indította el a döntéselmélet tárgyat az egyetemen – elsősorban az tetszett a műben, hogy a 2008-as válság után a közgazdászok ráébredtek: a közgazdaságtannak nagy szerepe van abban, hogy hogyan működik a globális kapitalizmus. Hozzátette: ugyanakkor a mű sok elméletet megkérdőjelez a főáramú közgazdaságtanban, Chikán szerint bizonyos érzelmi túlfűtöttséggel. Ugyanakkor méltatta, hogy a kötet meggyőzi az olvasót arról, milyen alapvető jelentőségű a kultúra, a szerzők a referenciaként használt narratívákat jól használják, kiemelik a tudományos viták fontosságát, ilyen viták nélkül a tudomány ugyanis nem tud előrelépni. „Jó, hogy ez a könyv megvan, remek a fordítás is, olvasása mindenkinek sok örömet fog okozni” – összegezte véleményét Chikán. 

Felcsuti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség volt elnöke, illetve a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a kötet fordítója kijelentette: a műben őt nem elsősorban az fogta meg, hogy a könyv gyakorlati útmutatást is ad azoknak a gazdasági szereplőknek, akik nap mint nap a túlélésért küzdenek, és ennek érdekében jó döntéseket akarnak hozni. Mint mondta, önmagában ezért még nem javasolta volna a Napvilágnak a könyv kiadását, annál inkább azért, mert rengeteg tanulságos történet van benne, színes példák, „az olvasó világgal kapcsolatos látásmódja bővül a művel” – jelentette ki. „A 2008-as válság komoly fordulópont volt, megvilágosodási lehetőség. A válság előtt az volt az embernek az érzése bankigazgatóként, hogy amit bankvezetőként jól, lelkiismeretesen csinál, az megnyugtató; a válságban jött rá az ember, hogy a globális kapitalizmusban egy csomó dolog nem úgy működik, mint ahogyan addig gondoltuk” – tette hozzá Felcsuti. A fordító erényként említette, hogy a szerzők olyan alapvető dolgokkal foglalkoznak, ami megmutatja, hogyan döntünk egy seregnyi döntéselméleti problémában.  

Példaként Felcsuti a könyvből Barack Obama példáját említette: 2011 tavaszán az amerikai elnök a Fehér Házban vezető nemzetbiztonsági szakértőkkel találkozott. A kérdés – mely később elnöksége egyik meghatározó döntésének bizonyult – az volt, jóváhagyja-e a pakisztáni Abbottabad városában található épületkomplexumban a rajtaütést, ahol a feltételezések szerint Oszama bin Laden tartózkodott. A CIA egyik vezetője 95 százalékban volt biztos abban, hogy bin Laden ott van. A többség 80 százalékos valószínűséget tippelt, de néhányan csak 40-et. Az elnök úgy foglalta össze a vitát, hogy nem tud várni ezzel a döntéssel addig, amíg nagyobb bizonyosságot nem szerez. Később így beszélt erről Obama: ebben a helyzetben az ember valójában hasznos információ helyett valószínűségeknek álcázott bizonytalanságot kapott. Mint látható, Obama ebben a nagyon kényes helyzetben jól megértette a feladatát, míg a bankválságban a banki csúcsvezetők áthárították a bizonytalanság kezelését a kockázatkezelőkre – így a könyv. 

A könyvbemutatón Szemők Ildikó, a Napvilág Kiadó munkatársa, a könyv szerkesztője megkérdezte a jelenlévőket, hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról (MI) – erről is szó esik ugyanis a könyvben. A kérdésre, segíteni fog-e az MI a jövőben, Chikán válasza az volt, az már látható, hogy a MI a jövőben fontos szerepet játszik majd a gyakorlatban, ugyanakkor hozzáfűzte: egyelőre még azt sem tudjuk ezzel kapcsolatban, mit nem tudunk. Felcsuti úgy vélekedett, fontos, hogy a társadalmi működést hogyan tudja majd az MI megváltoztatni. Hozzátette: az USA-ban már megvizsgálták a munkahelyeket, és az a kép alakult ki, hogy a ma meglévő munkahelyek 40 százaléka meg fog szűnni 30 év múlva az MI miatt, köztük az olyan komoly felkészültséget igénylő foglalkozások is, mint például az orvosi, banki szakmák számottevő hányada is. 

A könyv nem csak szakembereknek lehet érdekes olvasmány, hanem mindenkinek, aki szívesen gondolkodik alapvető kérdéseken és érdeklik a tudománnyal kapcsolatos kultúrtörténeti részletek. 

Török Katalin 

Fotók: Napvilág Kiadó