Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

Írta: Kovács Máté

Amikor Imre Roland még középiskolásként a továbbtanuláson gondolkodott, egyetlen cél lebegett a szeme előtt: „én majd egyszer a Corvinuson fogok tanulni”. Az ide vezető út azonban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Hidason, egy baranyai kistelepülésen született, ahonnan az egyetem szinte elérhetetlennek tűnt.

Egyedül talán soha nem kapta volna meg az esélyt, mentorai azonban töretlenül bíztak benne. „Szerettük volna, hogy olyan irányba induljon, aminek piaci értéke van” – mondja Dr. Megyeri Krisztina, a Corvinus Matematika Tanszékének adjunktusa. Berlinger Edinával, a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék vezetőjével közösen alapítványt hoztak létre, hogy a Rolandhoz hasonlóan tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok sikeres érettségijét és felvételijét segítsék.

Bár először nem jutott be az egyetemre, Roland mégsem adta fel. „Nem volt olyan háttértámogatásom, hogy a központi felvételin egyből sikeres legyek, nem volt elég pontom” – mondja. Előbb dolgozni kezdett, majd mentorai támogatásával ismét érettségizett, ezúttal pedig fel is vették a Budapesti Gazdasági Egyetemre. Korábbi álma végül mesterszakos felvételin teljesedhetett be, ahol már nem számítottak a középiskolából hozott pontok. Felvették a Corvinus Pénzügy mesterszakjára, ahol sikeresen diplomázni tudott.

Bár Roland álma teljesült, ez nem mindenkinek adatik meg. „Nem a tehetség hiányzik, hanem az a lehetőség, hogy nyelvvizsgája, emelt érettségije, mentora legyen a diáknak” – mondja Takáts Előd, a Corvinus rektora. Ezt a lehetőséget szeretné megadni a Corvinus az Illyés Gyula programmal, melyben hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnának abban, hogy az egyéves felkészítés után nyelvvizsgát és emelt érettségit tegyenek, amivel az egyetemre is könnyebben bejuthatnak.

A programban évente tíz fiatalnak nyújtanak térítésmentes, intenzív matek és angol képzést. Emellett a hallgatók havi 130 ezer forintos ösztöndíjat, napi egyszeri meleg étkezést, kollégiumi ellátást, a képzéshez szükséges laptopot, internetelőfizetést, telefont és budapesti bérletet kapnak, továbbá havi egyszer térítik a vidékre való oda- és visszaútjuk költségét. Az a célja az egyetemnek, hogy a résztvevők teljes egészében a képzésre koncentrálhassanak, és ne kelljen munkát vállalniuk a megélhetés vagy a család eltartása miatt.

A képzés segít a legfontosabb ismeretek elsajátításában, melyet a hátrányos helyzetű diákok nem mindig kapnak meg a közoktatásban. Roland például végig küszködött a matekkal, mert a matektanára nem szerette őt. Bár kilencedikben megbukott, Megyeri Krisztina mentorként mégis megszerettette vele a matekot, most pedig ő maga tanít és mentorál hátrányos helyzetű diákokat.

A program a kiválasztott tíz diákon túl tágabb környezetüknek is kapaszkodó lehet. Amikor Roland hátrányos helyzetű térségekben tart foglalkozásokat, azt mondja a diákoknak: „nagyon merész, távoli álmot képzeljetek el magatoknak. Ha én bekerülhettem a legjobb egyetemre, akkor nincs lehetetlen”.

Az egyetemre bejutó hallgatók az otthoni környezetük számára és példaképek lehetnek, később pedig mentorként segíthetik a hozzájuk hasonlóan hátránnyal induló fiatalokat. „A történeteknek iszonyú ereje van. Szükség van olyan emberekre, akik visszamennek és megmutatják, hogy bár nekem sem ment volna egyedül, segítséggel sikerülhet” – teszi hozzá Megyeri Krisztina. Mentorként tapasztalta, hogy sok esetben már az önbizalom is hiányzik. Senki nem mondja el a diákoknak, hogy merre induljanak el, vagy hogy egyáltalán lehetőségük van elindulni. Maguk a középiskolai tanárok beszélik le őket a továbbtanulásról, lenézik, lebecsülik őket, pedig sokan lennének kellően tehetségesek ahhoz, hogy a felsőoktatásban is megállják a helyüket.

A visszatérés gondolata Illyés Gyula munkásságában is megjelent. Takáts Előd az író-költő Puszták népe című regénye miatt választotta őt a program névadójának. Fiatalon olvasta először Illyés Gyula könyvét, de máig elevenen megmaradt emlékezetében az a rész, amikor az író arról ír, hogy az iskolában a magyarokról tanulva miért nem ismert rá önnön magyarságára: „A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenkezésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam.  A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akar a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó.”

Illyés Gyula örököse, Illyés Mária örömmel fogadta el a felkérést a program névhasználatára, ami szerinte beleillik édesapja munkásságának szellemiségébe. „Igazi demokrata volt. Vallotta, hogy fel kell emelni azokat, akik hátrányos helyzetben vannak. A demokrácia gyönyörű dolog, de a jogegyenlőség nem egyenlő az esélyegyenlőséggel” – mondja.

Ezt az esélyegyenlőséget célozta meg Illyés népfőiskolai gondolata, hogy azok is tanulhassanak, akik korábban „kimaradtak a tudás palotájából”. A Corvinus programja bár más úton, de hasonló célért indul el. A program mellett abban is eltökélt az egyetem, hogy változtassanak a felvételi rendszeren. „Ne csak pontszámokban gondolkodjunk, hanem a felvételiben legyen tere annak is, aki tehetséges, de nincs olyan háttere, hogy könnyedén vegye a közoktatás akadályait” – mondja a Corvinus rektora. Szerinte ez mindenkinek érdeke lenne, és lát is arra esélyt, hogy a jövőben legyen erre is lehetőség a Corvinuson.

Az Illyés Gyula program 2022 szeptemberében indul, pályázni május 3-tól augusztus 21-ig lehet. A jelentkezéshez magyar állampolgárság, érettségi és minimális szintű angol nyelvtudás szükséges, továbbá feltétel még, hogy a programra jelentkező fiatal egyik szülője vagy nevelőszülője se rendelkezzen diplomával, a fiatal pedig hallgatói jogviszonnyal. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.

A projekt során évente nagyjából 40 milliós költségvetéssel számol az egyetem, de Takáts Előd rektor bízik abban, hogy ez a jövőben bővülhet majd. A sajtóesemény végén újságírói kérdésre a Corvinus idei költségvetése is szóba került. Takáts Előd rektor elmondta, hogy a 2021-es üzleti év után kiemelkedően magas, 28,776 milliárd forint osztalékbevételhez jut a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a résztulajdonában lévő gazdasági társaságoktól. A Richter Gedeon Nyrt-től a 2021-es üzleti év után várhatóan 4,193 milliárd Ft osztalékbevételt, a MOL-tól pedig 24,582 milliárd forint osztalékbevételt kap a Corvinust fenntartó Alapítvány. A többletbevétel egy részét az egyetem a tartalékok növelésére fordítja, hogy a finanszírozás egy esetleges rosszabb üzleti év esetén is fenntartható legyen a jövőben.