Ugrás a fő tartalomra
Vissza a hírekhez

Egyre sürgetőbb az igény a humánusabb gazdasági működésre

2024-06-28 12:25:00

Spirituality and Business in the Anthropocene Era címmel rendezték meg a European SPES Institute 20. jubileumi konferenciáját június 20-22. között a Corvinuson, amelyen a terület legkiemelkedőbb nemzetközi kutatói vettek részt.
Budapesti Corvinus Egyetem

Rendhagyó módon, Assisi Szent Ferenc kivetített portréja előtti pár perc közös elcsendesedéssel indult a European SPES (Spirituality in economics and society) Institute 20. konferenciája, amelyet idén több nemzetközi partneregyetemmel közösen a Corvinus Business Ethics Center szervezett. A konferencia felhívása szerint az antropocén földtörténeti korba lépve az emberiség egy kritikus ponthoz érkezett, ahol már a civilizáció túlélése a tét. A klímaváltozás, az ökoszisztémák összeomlása, és a növekvő globális egyenlőtlenségek mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. A konferencia előadásai többek között azt a kérdést járták körül, hogy például a fogyasztás mérséklésével, a környezettudatos szemlélettel, a természettel való harmonikusabb együttéléssel milyen lehetőségek látszanak a folyamat visszafordítására.   

A résztvevőket Szántó Zoltán kutatási rektorhelyettes köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen sok kiemelkedő nemzetközi kutatót láthat vendégül a Corvinus Egyetem, hiszen az USA-tól Indiáig a világ számos pontjáról érkeztek kutatók a jubileumi alkalomra. Hozzátette, hogy a Corvinus 50 kutató központjával és 150 kutatási projektjével elkötelezett a nemzetközi kutatói együttműködések mellett. A rektorhelyettes azt is elmondta, hogy az egyetem nemzetköziesítési folyamatában katalizátor szerepet tölt be a Corvinus Institute of Advanced Studies interdiszciplináris kutatóintézet, amely négy kategóriában hirdet rendszeresen nemzetközi vendégkutatói ösztöndíjakat, minden eszközt megadva ezzel az elmélyült kutatói munkához és a kiemelkedő nemzetközi publikációk létrejöttéhez.   

Szántó Zoltán köszöntőjét Zsolnai László és Ócsai András plenáris előadása követte, amelyben a két kutató Assisi Szent Ferenc gazdaságfelfogását és Ferenc pápa a fogyasztói vágy mérséklésére ösztönző és a természettel harmóniát kereső kezdeményezését mutatta be.   

Assisi Szent Ferenc kimondottan ellenségesen viszonyult a pénzhez, illetve a materiális javak birtoklásához. Ehelyett a puritán, spirituális értelemben gazdag, természetközeli élet, illetve a közösség szolgálatának fontosságát hirdette. Ellenezte továbbá a piaci aktivitásban való részvételt

– magyarázta Zsolnai László. A kutató azt is hozzátette, hogy mára pszichológiai kutatások egész sora bizonyította be, hogy azok a személyek, akik az anyagi javakat részesítik előnyben az életükben, hajlamosabbak a manipulatív, versengő és környezetpusztító viselkedésre. Ez az attitűd pedig a személyes jóllétükre is negatívan hat, ezért az anyagi javak túlzott hajszolása az egyén boldogtalanságához vezet.   

A This Economy Kills címmel 2015-ben megjelent könyvben Ferenc pápa is amellett érvelt, hogy a modern gazdaság eredendően versengő és erőszakos természetével az élet ellen dolgozik, emberek millióit dönti nyomorba és rombolja a természeti rendszereket. Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc nyomán alkotta meg a 2015 nyarán közzétett enciklikáját, a Laudato si’-t (’Áldott légy’idézet Assisi Szent Ferenctől). Ebben teljes szemléletváltásra buzdít: az apró dolgok megbecsülésére az életben, a fogyasztás mérséklésére, a természet védelmére azáltal, hogy kevesebb szemetet termelnek és nem követik a modern társadalmak ’használjuk, dobjuk el és vegyünk újat’ attitűdjét. Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc nyomán a természeti létezők önértékének az elismerésére, a természet szépségein való elidőzésre, az elme és a lélek lecsendesítésére invitálja híveit. Mivel a piacokat is emberek alkották, a pápa szerint kellő elszántsággal és akarattal a gazdaságot is át lehet formálni ember- és természetbaráttá. Ehhez új üzleti modellek kidolgozására van szükség, amelyekben a szegények segítésén, a természet védelmén vagy éppen a humánus elvek mentén működő munkahelyek megteremtés van a hangsúly. Ócsai András példaként a Kalifornia Államban működő Patagonia sport és szabadidős ruházati vállalatot említette, amely egész éves eladási bevételének 1%-át fordítja a környezetvédelemre.   

A kutató arról is beszélt, hogy Ferenc pápa enciklikáját később konkrét tettek is követték, nem csak egy kiáltvány maradt. Több kutatóval és különböző szakemberekkel együtt a Corvinus Business Ethics Center is részt vett 2022-ben Assisiben azon a világtalálkozón, amelyen új, emberközpontú üzleti működési modellek lehetőségein kezdtek el dolgozni a résztvevők. Ócsai András a ’remény gazdaságaként’ definiálta Ferenc pápa kezdeményezését, amely a Pápa meggyőző erejének köszönhetően valódi változást indíthat el a gazdaságban és a társadalomban. 

A háromnapos konferencia a plenáris előadás után különböző szekciókban folytatódott. A program keretében Róna Péter, az Oxford University kutatójának Homo Curator: Towards the Ethics of Consumption című új könyvét is bemutatták. 

Vágólapra másolva
X
×