A képzésben az Ön által vezetett és alapított Business Coach Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem vesz részt. Hogyan és miért indult el az együttműködés a két intézmény között?
A Business Coach Kft. 15 éve végez coach képzést. Három évvel ezelőtt változott a rendszer a coach megnevezés használata kapcsán, ezért úgy döntöttünk, hogy onnantól nem mi önállóan képezzük a coachokat, hanem a Corvinus Egyetem Szervezeti Magatartás és Emberierőforrás-fejlesztés Tanszékével közösen indítjuk el a képzést. Szakfelelősként Dr. Takács Sándor nevét fontos itt megemlítenem, akivel a Covid első hulláma idején közösen állítottuk össze a szakmai tartalmat. Hogy miért a Corvinus mellett döntöttünk? Azt gondolom, hogy a coaching a tudományterületek közül a gazdálkodás- és vezetéstudományhoz áll a legközelebb. Ezeken a területen Corvinus a legnívósabb, ezért azt gondoltam, hogy itt a helye a mi szintén nívós képzésünknek. Amikor két brand összeteszi azt, ami jó belőle, egy win-win helyzet tud kialakulni, amit a hallgatók is érzékelnek.
Milyen érzésekkel vágott bele az együttműködésbe?
Őszintén szólva visszaemlékeztem, milyen volt, amikor én 30 évvel ezelőtt egyetemre jártam. Akkor sok olyan oktató volt a rendszerben, akik azért maradtak az egyetemen tanítani, mert nem tudtak elhelyezkedni a versenyszférában. Volt bennem egy félelem, hogy a nagyon elismert és jó képzésünkbe nehogy unalmas és lassú oktatókat kelljen bevonni. Szerencsére gyorsan ledőltek ezek a sztereotípiáim, mert rögtön az első tanítási alkalmon azt érzékeltem, hogy az egyetemi oktatók is modern hozzáállásúak, és gyakorlatorientáltan csinálják a képzést. Nem arról volt szó, hogy visszamondták a tankönyvet, hanem tényleg sztoriztak mellé, a saját tapasztalatukat megosztották, ami szintén sokat adott a képzéshez.
Magyarországon sokféle coach képzés van, illetve sokan használják ezt a titulust. Miben ad pluszt az, hogy valaki egy egyetemen szerez képesítést?
Valóban nagyon felhígult a hazai piac. Tehát van, aki úgy hívja magát coachnak, hogy semmilyen képzettség nincs mögötte, vagy elolvasott egy könyvet a coachingról. Szerencsére a másik véglet is jelen van. Magyarországon több mint kétszáz coach jutott el arra a szintre, hogy nemzetközileg akkreditált legyen. Ez azt jelenti, hogy olyan magas szintű coaching tudással, tapasztalattal rendelkeznek, hogy bárhol a világban megállják a helyüket, és ezért sokkal könnyebben megtalálják külföldi ügyfelek is. A nemzetközi vonalat szeretnénk a képzésben is erősíteni. 2023 tavaszán angolul is elindult, és jövő tavasszal is meg fogjuk hirdetni.
Ezt takarja az MCC minősítés, amivel Ön is rendelkezik?
Így van, nekem Master Certified Coach, vagyis mester coach minősítésem van, ami a legmagasabb, nemzetközileg elismert szint a szakmában. A képzés során a hallgatóknak lehetőségük van egy olyan kiegészítő képzést elvégezni, aminek teljesítését követően az International Coaching Federation nemzetközi minősítéséhez egy egyszerűbb úton tudnak elindulni. Tehát el kell végezni ezt a képzést, utána el kell kezdeni coachként dolgozni, tapasztalatokat gyűjteni, szupervízióba járni, mentor coachingot csinálni, etikai vizsgát tenni, és akkor a nap végén el lehet érni a nemzetközi minősítést is.
Kinek ajánlja a képzést, kiből lehet kultúraváltó coach?
Három kimenete van ennek a történetnek. Az egyik, hogy külső coach lesz valaki. Tehát kimegy a piacra, mint például én, céget alapít, és nagyvállalatoknak dolgozik szerte a világban. Általában óradíjas alapon dolgozunk, tehát sokkal kiszámíthatatlanabb a bevételünk, mintha állásban lennénk, de magasabb óradíjak elérhetők. A képzés második kimenete az, hogy valaki belső coach lesz. Tehát alkalmazotti státuszban havi fizetést kap, és általában a HR területén belül nyújt coaching szolgáltatást a kollégáinak. A harmadik célcsoportba tartozók nem főállásként tekintenek erre a tevékenységre, hanem üzleti vezetők, akik szeretnék magukat ezen a téren fejleszteni és továbbképezni. Az elmúlt pár évben egyre több vezető választja a coach képzést, akár egy MBA mellett vagy után is. A mi képzésünk ugyanis eszköztárat ad ahhoz, hogy coaching szemlélettel tanuljanak meg vezetni a résztvevők.
Miért lehet fontos a vezetők számára a coaching szemléletmód?
Sok munkavállaló ma már azt szereti, ha bevonják a gondolkodásba, kikérik a véleményüket, és számít a szavuk. A vezetők nem mondják meg nekik, hogy piros vagy kék, hanem rávezetik őket a megoldásra, és tanulási lehetőséget biztosítanak számukra. Hogyha ez az igénye a következő generációnak, akkor a vezetők jó, ha rendelkeznek ezekkel a kompetenciákkal. A képzés is ezek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.
A szakmai tapasztalatot részben már a képzés alatt meg lehet szerezni. Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Egy tantárgy általában egy tanítási nap, tehát van idő kipróbálni a tanultakat. Például reggel kilenckor kezdődik egy tanítási nap. Délelőtt megtanulják egy technológiai eszközről, hogyan használjuk, mikor hasznos. Utána a hallgatók triádokba rendezőknek, és kipróbálják az eszközt, majd megbeszélik egymással a tanulságokat. A kurzusnak mindig része a reflexió és az önreflexió. Ha kipróbálunk egy eszközt, végig kell gondolnunk, hogyan működött és személyes szinten mit tanultunk belőle. A feladatok az órákon kívül is folytatódnak, hiszen vannak olyan gyakorlatok, amiket ismerősökkel, kollégákkal kell kipróbálni. Beadandókat írnak a tapasztalataikról, illetve hangfelvételeket készítenek, amikről az oktatók visszajelzést adnak. A hallgatóknak arra is lehetőségük nyílik, hogy mester coachokat figyeljenek meg munka közben.
Mi a szerepe a képzésben jelenleg azon kívül, hogy a kidolgozásában részt vett és az egyik alapítója?
Most is tanítok a képzésben. Coaching alapismereteket és módszertani eszközöket oktatok, illetve nálam is vannak szakdolgozók, tehát tartok konzultációt, hallgatok hangfelvételeket. Ugyanúgy kiveszem a részemet a tanítás minden szeletéből, mint az összes többi kollégám, hiszen számomra is fontos a képzés szakmai minősége.
Szóval az első, alapozó tárgyakat tartja. Mi a célja oktatóként a képzés kezdetén?
Az első tanítási napon az a célom, hogy úgy menjen el minden hallgató, hogy tisztában van azzal, mi a coaching. Tehát, hogy egyértelművé váljon minden hallgatónak, hogy a coaching nem terápia, nem tanácsadás és nem tréning. Ha már ezt értik, sokkal jobban tudnak a szakmáról kommunikálni. Hogy látni lehessen a képzés ívét, az utolsó modulban, a képzés zárásakor ismét érintünk más szakterületeket. Nemcsak azt tanítjuk meg, hogyan kell coachként dolgozni, hanem coaching marketinget és értékesítést is. Nekünk fontos, hogy olyan szakembereket képezzünk a piacra, akik meg fognak tudni élni ebből, tényleg használni tudják majd a képzésben megszerzett tudást.
Taxner Tünde