Nyolc oktatónk nyert támogatást az OTKA-pályázaton
2022-09-19 10:54:23Fenntarthatósági kérdések, viselkedési torzítások, dolgozói jólét, mesterséges intelligencia-várakozások vizsgálatára és algoritmus-kutatásra is kap forrást a Corvinus az idei alapkutatási pályázatokból. A három vagy négy évre szóló projektekre összesen mintegy 256 millió forintot fordíthatnak kutatóink.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) keddi közleménye szerint több mint 350 kutató és kutatócsoport összesen 12,7 milliárd forint támogatást nyert az elkövetkező 3 vagy 4 évre az idei alapkutatási pályázatokon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában, összesen 1314 érvényes pályázat érkezett 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A kutatói életpálya elején álló pályázók közül 176 projekt nyert támogatást a Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriában, amire idén összesen 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebben a kategóriában a Corvinusról egy kutató, Rigó Petra Renáta pályázott sikerrel az Új utak a belsőpontos algoritmusok kutatásában című témájával.
A már tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatási témapályázat alprogramban igényelhettek támogatást sikeres alapkutatási témájuk továbbviteléhez, vagy éppen új, ígéretes témák kidolgozásához. Ebben a kategóriában 177 új projekt indulhat el, összesen 7 milliárd forint támogatással. A Corvinusról hét kutató nyert támogatást az alábbi témákban:
- Bakó Barna: Viselkedési torzítások, meggyőzés és hiányos információ. Az információ szerepe a döntéshozatalban
- Kocsis Tamás: A térbeli visszapattanó hatás és a fenntartható jólét
- Mezősi András (konzorciumban): Lakóépületállomány- és villamosenergia-modellek integrált fejlesztése és dekarbonizációs forgatókönyvek elemzése
- Szabó László: Hogyan tehető klímasemlegessé a háztartási energiafogyasztás Magyarországon karbonárazás nélkül?
- Telegdy Álmos: A magyar vállalatok versenyképessége és a dolgozók jóléte: a menedzsment és a vállalatok közötti kapcsolatok szerepe
- Tóth József: Mezőgazdasági klímaváltozási adaptáció és körforgásos gazdasági viselkedés
- Vicsek Lilla Mária: Az MI-várakozások szociológiája: víziók a mesterséges intelligencia társadalmi és munkaerőpiaci szerepéről
Az OTKA-program ezen kívül magába foglalja a nemzetközi – kétoldalú magyar-osztrák és magyar-szlovén – kutatói együttműködésben megvalósuló projektekre igényelhető támogatásokat is. Ennek eredményhirdetése a közlemény szerint a közeljövőben várható, a társfinanszírozó külföldi partnerintézmény döntése után, további 800 millió forinttal támogatva a hazai kutatói közösséget.
Az összegzés szerint idén csaknem négyszeres volt a túljelentkezés az OTKA-programokra. Ezen belül egyre aktívabbak a kutatói utánpótlást jelentő fiatalabb generációk is, ugyanis 2018-hoz képest 50 százalékkal nőtt a posztdoktori és fiatal kutatói pályázatok száma. A nyertesek 38 százaléka 40 év alatti, közülük a legfiatalabb 29 éves, a legidősebb nyertes pályázó pedig 76 évesen indítja el új kutatási projektjét.
A pályázatok értékelése a hagyományoknak megfelelően többszintű eljárásban, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történt. Az értékelésben főszerepet játszott a benyújtott projekt tudományos jelentősége, újszerűsége, várható eredményei, az eredmények tudományos és társadalmi hasznosítása, emellett a korábbi kutatói teljesítmény, a publikációk számával és idézettségével mérhető tudományos eredmények is sokat nyomtak a latban.
Kitértek rá, hogy a bírálói munkában 2020 óta szerepet kap a tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató, úgynevezett tudománymetriai rendszer, amely mérvadó adatbázisok, köztük kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató karrierszakaszát (a PhD-fokozat megszerzése óta eltelt időt) és tudományterületét is.
“A nyertes projektek finanszírozását kezelő NKFIH továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a projektek egyszerűsített adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre koncentrálhassanak, és minél hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a közfinanszírozott projektekkel szemben fontos követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat az “open access” nemzetközi normái szerinti nyílt, térítésmentes hozzáféréssel is elérhetővé tegyék, melynek költségei az elnyert támogatásból finanszírozhatók – írta a KIM közleménye.
(MTI, Corvinus)