„Elhoztam Budapestre is a szlovén Rába-vidéket” – Hallgatónk története a Termelői Piacon

Magyarország legnyugatibb zsákfalujából jelentkezik be Illés Noémi interjúnkra, egy helyről, ami egész eddigi életét meghatározta. Jelenleg harmadéves Gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató, agrobiznisz specializáción tanul, tavasszal a fenntarthatósággal folytatja. 

Azért választottam az agrobizniszt, mert mindenképp vissza szeretnék majd jönni ide, Szakonyfaluba a tanulmányaim után, és ezen a területen tudom a legjobban hasznosítani a megszerzett tudásomat. A térség fejlesztéséért szeretnék dolgozni

– mondja arról, miért épp ezt a specializációt választotta. 

A tanulmányai mellett idén ősszel a Termelői Piacon is szerepet vállalt az egyetemen, a saját helyi közösségét bemutatva az érdeklődőknek.

A térség, ahol élek, az Őrségi Nemzeti Park része és egyben Natura 2000-es terület, ennek megfelelően a gazdálkodásnál nagyon fontos szerepet tölt be a környezetvédelem és fenntarthatóság. A családom ennek megfelelően végzi az erdőgazdálkodást. Nyáron kezdtem el dolgozni a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft.-nél, ami a szlovén nemzetiség kulturális, gazdasági és turisztikai fejlesztését támogatja. Büszke vagyok a nemzetiségemre és az identitás, valamint hagyományaink megőrzése nagyon fontos szerepet játszik az életemben.

A következő piac december 3-án lesz a Corvinus Egyetem Főépületének Aulájában 9:30-as kezdéssel, ahol egy szakmai konferenciát is rendeznek a termelői piacok helyzetéről.

Szabadidejében néptáncol, helyi újságot és irodalmi műveket is ír szlovénul, aktívan részt vesz a környék programjainak szervezésében, de képviselte már a szlovén közösséget a Nemzeti Színház egyik darabjában is. Miközben a Magyarországi Szlovének Szövetségének egyik legfiatalabb tagja, akit egyedüli huszonévesként választottak be az elnökségi gyűlésbe. 

A cég, ahol dolgozik, összegyűjti a helyi termelőket, vállalkozókat, segít nekik termékeik eladásában és fejlődésükben.

Különböző pályázatokat ír ki a szlovén állam az autonóm szlovén nemzetiségek számára, ezeknél a pályázatoknál látunk el projektmenedzser feladatokat. Lényegében egy kapocs vagyunk a két ország között. Eddig a marketing feladatokat láttam el, és ennek kapcsán meséltem Maró Zalánnak a közösségünkről is

– mondja arról, hogyan lépett kapcsolatba a termelői piac szervezőivel. 

Vonattal a Rába-vidékről a Corvinus Termelői Piacig 

Az őszi piacra helyi almafajtákat és almalevet hozott, de először inkább a beszélgetés és a közösség megismertetése volt a cél.

Egy bőröndben hoztam fel mindent vonattal, ezért inkább több szórólappal, prospektussal készültem

– mondja.  

Az őszi piac pozitív csalódás volt Noémi számára,

a szünetekben folyamatosan dömping volt a standoknál

– mondja.

Később az egyetemen is láttam, hogy egymásnak mutogatják, milyen különleges termékeket vettek, például sütőtök lekvárt, szóval összességében ez egy nagyon jó kezdeményezés lett.

A legnagyobb kedvenc a péksütemény volt szerinte, de a hentespultnál is sokan álltak.

Hozzám is elég sokan jöttek oda, először ismerősök, aztán amikor látták, hogy több ember áll ott, már bátrabban érdeklődtek mások is. Számomra az volt a legfontosabb és a legnagyobb pozitívum, hogy elhoztam Budapestre is a szlovén Rába-vidéket, a helyet, ahonnan származom. Kevesen hallottak róla, de így már szélesebb körben ismertté váltunk, és ez marketingesként is egy plusz pont

– mondja.  

Sokaknál felkerültünk a térképre, Szakonyfalu, Szentgotthárd és az egész Rába-vidék. Örültem, hogy mesélhettem szaktársaknak, akik érdeklődőek voltak, néhányan jártak is már mifelénk.

A fiatalok adhatnak új lendületet a helyi mezőgazdaságnak 

A szlovén Rába-vidéken az emberek szépen lassan felhagytak a mezőgazdasági tevékenységekkel és elkezdtek gyárakban dolgozni Noémi szerint.

Átmenetileg elveszett a tájjellegű mezőgazdálkodás, de végül ennek a fellendítésére kezdtünk el különböző pályázatokon részt venni, és ezért alapították meg a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft-t is

– mondja.

A történetük őshonos almafák telepítésével kezdődött, majd ehhez építettek almafeldolgozót, ahova a gazdák el tudják vinni a gyümölcseiket és gyümölcslevet tudnak készíteni. A projekt hamar fejlődésnek indult, építettek egy mintagazdaságot is, aminek éttermében azt szolgálják fel az étlapra, amit a gazdaságban megtermelnek.

Ez egy mintául szolgál a többi gazdaságnak és együttműködik a termelőkkel, akik most már egyre szélesebb körben tevékenykednek

– mondja Noémi. 

Kezdetben egy-két család foglalkozott ezzel, mára tíz-húsz család is ad be pályázatokat különböző tevékenységekre.

Már van húsfeldolgozó üzem is, amit egy 22 éves fiú kezdett el működtetni. Ezzel értük el legnagyobb célunkat, hogy a fiatalokat bevonjuk a tevékenységünkbe, hiszen a mezőgazdaságban egyre kevesebben hajlandók dolgozni.  

A helyi termelők már szörpöket, krémeket, lekvárokat alma- és gyümölcschipseket, valamint tökmagolajat is készítenek, amit az Őrség zöld aranyaként emlegetnek és a szlovén kultúrának is meghatározó része. 

Fontos téma a fenntarthatóság is, minél több szemszögből 

Mivel Fenntarthatósági menedzsment specializáción folytatja tanulmányait Noémi tavasszal, az is nagyon érdekelt szintén fenntarthatósági hallgatóként, honnan jött ez a téma számára. 

Úgy gondoltam, hogy az Agrobusiness irányhoz nagyon jól passzol majd a fenntarthatóság. Nálunk, az Őrségi Nemzeti Park területén a környezetvédelem elsődleges prioritást élvez, szóval nagyon fontos, hogy tisztában legyek ezzel a témakörrel, és olyan közgazdászként segítsem a térséget, aki ezen a területen is specifikus tudással rendelkezik. 

Ami a jövőt illeti, még nem tudja pontosan, milyen területre viszi el az útja, de először a tapasztalatszerzést látja legfontosabb célként.

A húszas éveimet Budapesten szeretném tölteni, el szeretnék helyezkedni más cégeknél is, ahol több tapasztalatot szerezhetek, egy másik szemszögből is ráláthatok akár a vállalkozásokra és a fenntarthatósági menedzsmentre is

– mondja. 

Több szemszögből szeretném körbejárni a dolgokat ahhoz, hogy utána hazajöjjek és itthon tevékenykedjek. Úgy gondolom, hogy a szlovénség területén, valamelyik szlovén szervezetnél fogok elhelyezkedni, vannak is jó karrierlehetőségek a fiatalok számára. Próbálják bevonni őket, erre egyre jobban figyelnek, hogy meglegyen az utánpótlás. Az pedig a jövő kérdése lesz, hogy melyik területen.

Szerző: Kovács Máté