Emberi jogok, demokrácia és tudományos szabadság: Kutatónk bevonásával amerikai ajánlás készült
Az American Society for Public Administration (ASPA) – amely a közigazgatás, a közpolitika és a közmenedzsment tudományos intézményeinek és kutatóinak országos tudományos szervezete az Egyesült Államokban – tavaly januárban azzal a céllal állított fel egy szakértői bizottságot, hogy a szakterület kutatói számára iránymutatást készítsenek a nemzetközi együttműködések során felmerülő érzékeny helyzetek kezelésére. Az idén januárban elkészült jelentést egy vitaanyag előzte meg, amelyet tavaly nemzetközi konferenciák megbeszélésein fejlesztettek tovább a bizottság tagjai. A kilencfős bizottság több hónapos munkájában és a jelentés elkészítésében – egyetlen európaiként – prof. Hajnal György, a Corvinus Közpolitika Tanszékének vezetője, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora vett részt.
A tudományos együttműködések jelentős része régóta a nemzetközi térben zajlik, az utóbbi években viszont megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor egy kutató vagy egy folyóirat bírálóbizottsága komoly morális és etikai dilemmákkal szembesült egy ilyen nemzetközi együttműködés során. Csak néhány konkrét eset az elmúlt évekből, amelyek hosszas mérlegelésre késztették a közigazgatás, közpolitika és közmenedzsment szakterület kutatóit:
- Az elmúlt években több tudományos szervezet is olyan országokban szeretett volna konferenciákat tartani, amelyekben nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a tudományos kutatás szabadságát. Miután a résztvevők kifogásolták ezt, a szervezők törölték vagy más helyszínre szervezték át az eseményeket;
- A nemzetközi akkreditációs szervezeteknek gyakran olyan országokban is le kell folytatniuk akkreditációs eljárásokat, amelyekben köztudottan sérülnek az emberi jogok és a tudomány szabadsága. Ugyanakkor ezidáig semmilyen iránymutatás nem volt arra vonatkozóan, hogy például egy intézmény vagy program akkreditációjába milyen módon és milyen súllyal számítsanak bele ezek a szempontok;
- Mit tegyen egy nemzetközi tudományos folyóirat bírálóbizottsága, ha olyan kutatótól kap kéziratot, akinek hazájában korlátozva van a tudományos kutatás szabadsága? Hogyan állapítsa meg, hogy ez a tény a beküldött tanulmány eredményeit is befolyásolta-e? A közelmúltban széles szakmai vita folyt például arról, hogy vajon befogadható-e kézirat olyan orosz tudományos szervezetektől, amelyeknek a vezetői nyilvánosan támogatják Ukrajna megszállását;
- Arra sem volt eddig iránymutatás, hogy milyen elővigyázatossági lépéseket érdemes megtennie egy egyetemnek, ha például autoriter vagy diktatórikus vezetésű országok tudományos intézményeivel kötnek partneri megállapodást.
A fentiekhez hasonló esetek kezelésére alkotta meg az ASPA „President’s Committee on International Scholarly Engagement” (PCISE) ajánlását, amely merev szabályok helyett inkább egy keretrendszert kínál a nemzetközi programokban felmerülő érzékeny kérdések kezeléséhez. Az ajánlások abból indulnak ki, hogy minden eset egyedi, ezért a döntés előtt nem lehet megtakarítani a mérlegelést, a tények, illetve a pro-kontra szempontok ütköztetését. Egy intézmény akkor tud körültekintően eljárni az ilyen helyzetekben, ha előre megfogalmazza, illetve rögzíti a nemzetközi tudományos együttműködések során számára fontos értékeket. A közelmúltban több egyetem is megalkotta saját irányelveit vagy magatartási kódexét, amelyek fogódzót nyújtanak kutatóiknak a nemzetközi együttműködésekben. Bár a tartalmuk nagyon különböző, szinte mindegyik dokumentum rögzíti az intézmény számára fontos alapértékeket, és jógyakorlatokat is mutatnak a nemzetközi együttműködések kezelésére. Többségük pedig irodát vagy bizottságot is felállított, amely betartatja az intézményi irányelveket a nemzetközi együttműködésekben, illetve tanáccsal is segítik az oktatókat, kutatókat a komplex kérdések kezelésében.
Az ASPA bizottságának jelentése 6+1 alapértéket is megnevez, amelyek figyelembevétele segítheti a szakterület tudományos szervezetit a döntéshozatalban, illetve intézményi irányelvek kialakításához is jó kiindulópontul szolgálhatnak:
- a miénktől eltérő jogrendszerekben dolgozó kutatók szempontjainak megértése, aktív párbeszéd velük;
- az akadémiai szabadság értékének védelme és
- az emberi jogok tiszteletben tartása a nemzetközi együttműködések során;
- a tudományos teljesítmények fejlesztésének támogatása;
- a közösségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása;
- a kollégák biztonságának és méltóságának védelme;
- alaposság, méltányosság és átláthatóság a vitás helyzetek kezelésében.
Végezetül pedig négy konkrét ajánlást is megfogalmaz a jelentés, amelyeket minden közigazgatás területén aktív tudományos szervezet alkalmazhat:
- Érdemes a szervezeten belül nyílt beszélgetéseket folytatni az alapértékekről, amelyek mentén az intézmény nemzetközi együttműködései szerveződnek. A vitákban megfogalmazott értékeket és a hozzájuk kapcsolódó folyamatokat aztán írásban is ajánlott rögzíteni.
- Nem elég nyilatkozatba foglalni, hanem meg is kell ismertetni ezeket az értékeket a szervezet minden dolgozójával ahhoz, hogy a mindennapokban aztán ténylegesen ezek mentén szerveződjön a nemzetközi tudományos munka.
- Megfontolandó egy olyan személy vagy bizottság kinevezése a szervezetben, amelynek feladata az alapértékek betartatása a nemzetközi programokban, illetve tanácsokat is tud adni a problémásabb együttműködések kezelésére.
- Minden vitás helyzetben pontosságra, tisztességességre és átláthatóságra kell törekedni a döntést előkészítő folyamatban. A jelentést, valamint az abban tárgyalt kérdéseket és felvetéseket az International Research Society for Public Management (IRSPM) 2023-as éves konferenciájának nyitó plenáris ülésén vitatják meg február 3. és 5. között Budapesten, a Corvinuson. A „Panelbeszélgetés a nemzetközi együttműködésekről: Az emberi jogok és a tudományos szabadság tiszteletben tartása” című rendezvényen a globális és regionális tudományos hálózatok jelenlegi és korábbi vezetői vesznek részt, köztük Ha