ENSZ-klímacsúcs a Corvinuson: a diákoknak hála nem forrna fel a Föld

A COP29 klímastratégiai szerepjátékban május 9–11. között Budapesten a Corvinuson a hallgatók 53 országot, illetve 4 civil szervezetet képviselve játszották el a nemzetközi klímaváltozási keretegyezmény (UNFCCC) részes feleinek 29. konferenciáját (Conference of the Parties, COP), melyet a valóságban Bakuban rendeznek majd az idei év végén. A tárgyalások során a hallgatók feladata volt, hogy személyes elkötelezettségüket félretéve hűen képviseljék a szerepüket, ami egyes országok esetében éppen a fosszilis tüzelőanyagok további felhasználása melletti kiállást jelentette.  

Az immár 16. alkalommal megrendezett eseményt Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete nyitotta meg. Felhívta a résztvevők figyelmét a nemzetek közös, de megkülönböztetett felelősségére, és a növekedés határaira. Külön interjúban elmondta, az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5°C-os célkitűzést. Ehhez képest egy Budapest-New York repülőúttal máris 1,68 tonna kibocsátást termelünk. Magyarország jelenlegi éves kibocsátása 6 tonna/fő, az Egyesült Királyságé 17 tonna, Egyesült Arab Emírségeké 50 tonna, míg Afrika átlaga csak 0,2 tonna/fő.  

A szerepjátékban a diákok egy formabontó, klímafinanszírozást jelentősen befolyásoló javaslatról is tárgyaltak, ami szerint a fejlődésben lévő országokat a Világbank országbesorolása mentén további kategóriákba differenciálnák – a módszert felvették a következő konferenciaszimuláció napirendjére. A mostani, budapesti szimulációs eredmények kimagaslóak lettek a 2023-as valós dubai klímacsúcshoz képest a kibocsátáscsökkentés terén: a résztvevők felkérik a fejlett országokat kibocsátásuk 2025-ig való tetőzésére, és a globális net zéró 2050-ig vagy korábban való elérésére, ezáltal nagyon magas valószínűséggel elérhető lenne a 1,5°C. A fosszilis és megújuló energiákról kevésbé ambiciózus célkitűzéseket tudtak elfogadni. 

“A valós egyezményekhez képest a diákok jelentősen több erőteljes, kötelező vállalást jelentő terminológiát alkalmaztak. Kifejezetten értékes eredmény, hogy a megállapodás új területeken is biztat közös vállalásokra, így az üvegházhatású gázok egyéb elsődleges forrásai kapcsán, pl. a mezőgazdaságban” – értékelte dióhéjban az eredményeket a 18 oldal hosszú záródokumentum gyors elemzése után Steve Kennedy, a Rotterdam School of Management, Erasmus University docense. A konferencia zárásaként a résztvevők azt a tanulságot vitték magukkal, hogy felelősséget nem lehetséges áthárítani, valamint a megállapodáshoz kardinális fontosságú a felek indokainak megismerése és megértése. 

Összesen 9 európai város érkeztek a résztvevők: Budapest, Barcelona, Bergen, Rotterdam, Varsó, Stockholm, Dublin, Köln, St. Gallen egyetemeiről. A Corvinuson rendezett szimuláció egy innovatív egyetemi kurzus záróeseménye volt, amely ezen a kilenc egyetemen fut a CEMS nemzetközi menedzsment mesterképzés részeként, és amelynek Magyarországról egyedül a Corvinus a tagja. A szerepek nemzetközisége megsokszorozódott és kontinenseken is átívelt. Például egy Írországban mesterképzését végző indiai hallgató a budapesti klímakonferencián Brazíliát képviselte, míg a lengyel egyetemen felkészülő japán állampolgár Németországot, a spanyol egyetem képzésén résztvevő chilei kolléga pedig Oroszország nevében tárgyalt. A résztvevők jelentős része az utazással járó karbonkibocsátás csökkentése érdekében vonattal érkezett Budapestre, mely Rotterdamból például 17 órát jelentett – a 2 órás repülőjárattal szemben.  

A konferenciáról bővebben ebben a szakmai beszámolóban lehet tájékozódni.