“Érettségi után még jazz-zenész szerettem volna lenni” – Ertl Antal PhD-története

Ertl Antal harmadéves közgazdaságtani doktorandusz hallgató. A Corvinus Egyetemre mesterképzésen került, majd 2019-ben szerezte meg a diplomáját. Bár az egyetem falait nem hagyta el, hiszen 2018 óta folyamatosan oktat, doktori tanulmányait pár év kihagyással, 2021-ben kezdte el.   

Antal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási menedzsment alapszakjáról érkezett a Corvinusra, ahol a Közgazdaságtani elemző mesterszakot végezte el. “Sok menedzsment tárgyam volt, de már az elején a közgazdaságtani vonal fogott meg” – emlékezett vissza a felsőoktatási tanulmányai elejére.  

Kutatási területe és egyben doktori témája a viselkedési és kísérleti közgazdaságtan, ami disszertációjában inkább a kísérleti aspektusokat hordozza magában. “Ez abból áll, hogy mindenféle kísérleteket csinálunk, és ott elemezzük, hogy az emberek hogyan viselkednek különböző döntési helyzetekben, vagy hogyan reagálnak adott szituációkra”. Elmondta, hogy ez egy határterület, ahol pszichológiai vizsgálatokat végez közgazdaságtani környezetben és közgazdaságtani eszközökkel.  

Tényleg jobban fáj veszíteni, mint amennyire jó nyerni? 

A laboratóriumi kísérletek mellett az egyetemen is bevont hallgatókat a kutatásaiba. Egyik évben az emberekre jellemző veszteségkerülő attitűdöt vizsgálta egy intézeti kurzus során. A kísérletben részt vevő hallgatók számára a makroökonómia tárgyból történő számonkérés anyaga azonos volt, azonban teljesítményüket különböző pontozási rendszerrel értékelték. A diákok egy részének a maximális pontról indult az osztályzata, ők rossz válaszaikkal csak pontot veszíthettek. A többi hallgató pedig a hagyományos pontozási rendszer szerint 0 pontról indult és pontot szerezhetett.  

“Arra voltunk kíváncsiak, hogy ez befolyásolja-e az eredményeket. Azt mondja a szakirodalom és a pszichológia, hogy ha elveszítünk 1000 forintot, akkor nagyobb a fájdalom, mint az a pozitív érzés, amikor nyerünk 1000 forintot – ez a veszteség-elkerülés alapgondolata” – avat be a kutatás hátterébe Antal. “Bebizonyosodott a feltevés, ugyanis aki pontot veszített, az jobban teljesített” – folytatta eredményei ismertetésével.  

Jólét és a gazdaságba fektetett bizalom 

Másik kutatásában azt vizsgálta, hogy a társadalmi hovatartozás – azaz a háztartási jövedelem, illetve az iskolázottság – hogyan befolyásolja a vélekedést a gazdaság jövőjéről. A kérdőíves eredményekből azt állapította meg, hogy minél magasabb társadalmi/gazdasági rétegben van valaki, annál pozitívabban értékeli a gazdaságot, és annál bizakodóbb a jövőre nézve.  

Játékos kísérletek 

Tanáraival jelenleg különböző középiskolákban végzett közgazdaságtani kísérletek elemzésében vesz részt; ezen kísérletek segítségével a fiatalok közgazdaságtani preferenciáit tudják lemérni játékos keretek között. Ilyen preferenciák például a kockázat-preferencia, a bizalom vagy az altruizmus. A kapott eredményeket a diákok kompetenciafelméréseinek eredményével hasonlították össze, előtérbe helyezve a matematikai és szövegértési készségeket. A kutatási kérdés az volt, hogy kizárólag a közgazdaságtani preferenciák alapján meg lehet-e mondani, hogy az adott illető jobb vagy rosszabb lesz matematikából. Az eredmények alapján az látszik, hogy összefüggés van bizonyos preferenciacsoportok és a kompetenciamérés eredményei közt. 

Oktatás és kutatás  

Bár az oktatást is élvezi, elsősorban kutatóként képzeli el magát. “Nagyon élvezem, mert kíváncsinak, lelkesnek, alaposnak és kritikusnak kell lenni hozzá” – osztotta meg benyomásait a kutatói létről. Nem csak a saját kutatásai foglalkoztatják, szívesen olvassa mások munkáit is. Most a viselkedési közgazdaságtan TDK-szekciójának szekciótitkára. Emellett a doktori program részeként részt vesz kutatási szemináriumokon és konferenciákon, ahol a kutatók egymásnak adnak visszajelzéseket munkájukkal kapcsolatban. A doktori iskola doktori-szemináriumait is fontosnak tartja. “Tudunk egymásnak segíteni abban, hogy egy jó cikkből egy nagyon jó cikk legyen” – mondta.   

Antal szerint az oktatás előnyei közé tartozik, hogy általa sokkal jobban meg lehet érteni az anyagot. “Azzal, hogy olyan szinten kell tudni az anyagot, hogy át tudd adni másnak, sokkal jobban el is kell sajátítanod. Nekem több tárgyban is nagyon sokat jelentett” – összegzi tapasztalatait. Kurzusai közé tartozott például a Mikroökonómia, az Ökonometria és a Bevezetés a közgazdaságtanba. “Ha én lelkes vagyok, akkor a diákok is nagyobb valószínűséggel lesznek lelkesek”- véli Antal. A hallgatókkal való beszélgetései gyakran inspirálják a kutatásait, van, hogy új ötleteket is merít belőlük.  

Írta: Máriássy Fruzsina