Érteni és értve lenni – kapcsolódások tabuk és stigmák nélkül

Sport  

Rég játszottam: felszabadító cikázni a pályán, passzolni a labdát és betalálni a kosárba. A kosárba, ami vagy egy méterrel alacsonyabban van, mégis komoly kihívás. Elsőre még a palánk közelébe se sikerül dobnom. Még jó, hogy van a csapatban egy profi, aki már sokféle sportban edződött és instruál, hogy használjam ki a lendületet.  Guruljak csak tovább – mondja Szilvágyi Gergely, aki nem csak a meccs idejére ül be a kerekesszékbe, neki a mindennapjai része, ahogy a sport is. Én csak 10 perce vagyok a székben, de a karizmaimat egyre jobban érzem, hiába stabil és könnyen manőverezhető a sportszék. Holnapra olyan izomlázam lesz, hogy gépelni se bírok majd.   

Új csapat érkezik, a programban együttműködő Sportközpont oktatói mutatják meg a srácoknak a bemelegítő szlalompályát. Néhányukon látszik, hogy kosarasok. Nekik persze nem okoz gondot a dobás, de a kerekezős manőverezést azért gyakorolniuk kell.  Én meg lazításképp átmegyek játszani Nagy Vivienhez, aki paralimpikon, harmadik helyezett boccia Európa-bajnok. A játék olyasmi, mint a petang, de mégis más. Ügyesség és taktika egyszerre.  

Vladár Csaba, a Sportközpont vezetője szerint, aki itt járt ma vitt magával valamit. A Hallgatói Támogatás és a Sportközpont együttműködése a mentális egészség és a testmozgás elválaszthatatlan kapcsolatát is jelképezi.  

Könyvtár 

Nyitott könyvek a kanapékon a Corvinus NapKöziben. Körülöttük az olvasóik. A könyvek emberek. Újságíró, kutató, vállalkozó… A könyvekből történetek bomlanak ki, hol angolul, hol magyarul.  Az olvasóik egyetemisták, sokan külföldiek és kérdéseik mentén az Élő Könyvtár szereplői önmagukról mesélnek. Történeteik személyesek és őszinték, akár arról szólnak, hogyan lehet majdnem belehalni egy függőségbe, majd elindulni a felépülés útján, akár arról milyen HIV-vel élni és mégis felszabadultan szeretni. Pár fotelnyira, arról beszélgetünk, hogy a mentális problémák nem csak elvesznek, de adhatnak is: például őszintébb kapcsolatokat, új utakat. Többgyermekes anyuka mesél a mindennapok küzdelmeiről és örömeiről na és a testpozitív instakampánya menedzseléséről.  Életregényekbe látunk bele: megrázó és felemelő fejezetekkel, elgondolkodtató lábjegyzetekkel.  

Néha szembesülés önmagunkkal is, ahogy arra terelődik a szó, hogy nekünk, olvasóknak vagy a környezetünknek, milyen a viszonya a dohányzással, az evéssel, az alkohollal vagy mikor arra mennyire figyelünk valóban a szeretteinkre. Sőt vannak olyan mondatok, amik túlontúl is ismerősek: hogy a bullying ellen néha nem véd meg, akinek kellene, hogy mások elismeréséért mennyi mindent fel tudunk áldozni, hogy amíg én nem tisztelem a határaimat, addig ki fogom használni magamat és mások is engem. Mégsem érzem, hogy bárki szégyent élne át, inkább elismerő mondatok hangzanak el és erőt adó felismerések születnek.   A könyvtár varázslata, hogy a párbeszédek nyomán nem a címke látszik, hanem az ember, akár könyv, akár olvasó.  

A mentálhét programsorozata két olyan előadással zárult, melynek témáit tulajdonképpen a hallgatók maguk választották ki azzal, hogy a tanácsadásokon sok esetben ezekkel kapcsolatos a kérdéseikre keresték a válaszokat. 

Szex és technotressz 

A szex a kapcsolatban, kapcsolat a szexben is az elfogadásról szól. Meztelenné válni valaki más előtt, csak akkor felszabadító és öröm, ha sem a test, sem az élvezet nem kerül a mércék és méregetések kereszttüzébe. A pillanat megélése többet ad, mint a különböző pózok és technikák: a valódi jelenlét itt is fontos.  Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy igényeink a különböző időszakokban eltérőek, életünk hatással van a libidónkra.  

Az előadó, Illés Eszter nemcsak kutatási eredményekből és tankönyvekből ismeri a témát, szexuálpszichológusként napról napra találkozik kérdésekkel és kétségekkel. Most az előadásban is szabad teret ad a felmerülő kérdéseknek, kommenteknek: online, anonim kérdezőfelület segíti, hogy ebben a kicsit még mindig szégyenlős témában is tabuk nélkül hozzászólhasson a közönség.    

A Mentálhét záróelőadása olyan témát nyitott ki, amit modern világunkban senki sem tud kikerülni: ezúttal a digitális eszközök okozta stresszt helyeztük a középpontba. A technostresszt elsősorban az okozza, hogy mind az eszközök, mind az életvitelünk folyamatos multitaskingot követel meg. A felgyorsultság, az ingeráradat, a folyamatos elérhetőség, a váltogatás a tevékenységek között azt várja el tőlünk, hogy egyszerre mindenre figyeljünk. Ez azonban valójában nem megosztott, hanem cikázó figyelem: az elménk őrült tempóban ide-oda ugrál, ami nagyon sok energiát emészt fel. A digitális felületek beszippantanak, könnyen nyúlunk hozzájuk és nehezen tesszük le. Nem véletlen, hiszen tervezésük során olyan ingereket, megerősítőket építenek be, melyek a túlhasználatba, függőségbe húzzák be az óvatlan felhasználót.   

Dr. Szondy Máté, klinikus és kutató azonban nem démonizálja a digitális eszközöket, azok pozitív oldaláról is beszélt, és előadásában eszközöket is kínált ahhoz, hogyan tudunk jól lenni digitális világunkkal és önmagunkkal. A teljes digitális detox napjainkban nem megvalósítható, de a tudatos használat, a digitális tudatosság megteremtése, néhány egyszerű változtatással – például a beállítások módosításával: ne jelezze az eszköz, ha üzenetünk érkezett, így nem érzünk rá késztetést, hogy 5 mp-en belül reagáljunk, vagy a kijelző elszürkítésével, amely hatására kevésbé lesz csábító a készülék használata – is elősegíthető. Kizsigerelt és néhány másodpercre kalibrált figyelmi működésünk helyreállítása érdekében pedig mindfulness és meditációs gyakorlatok bizonyulnak hasznosnak.  

Mi az, ami összeköt?  

A Mentálhét az október 10-i Lelki egészség világnapja köré szerveződött, amely 30 évvel ezelőtt lett hivatalos világnap. Az egészség – a WHO meghatározása szerint – nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota.  Ahogy a fizikai egészségünkre, úgy a lelki egészségünkre is sok minden van hatással, külső és belső tényezők egyaránt. 

Több kutatási és tapasztalati beszámoló mutat rá, hogy az elmúlt néhány évben drasztikusan megemelkedett a depresszió aránya és a fiatalabb generációk is egyre inkább érintettek benne.  Évente 700.000 ember él át depressziós tüneteket Magyarországon. A mentális egészség témája mindenkit érint. Mostanában intenzívebben szembesülünk azzal, hogy a stabil lelkiállapot nem evidencia, hanem olyasvalami, amit befolyásol, hogy mi minden zúdul ránk a környezetünkből, és hogyan reagálunk ezekre. Olyan dolgokkal kell szembenéznünk, amihez még most kísérletezzük ki a kapaszkodókat, megoldásokat. 

Az egyetemi tanácsadót, a Corvinus Hallgatói Támogatást több száz hallgató keresi meg évente, akár egyéni, akár csoportos tanácsadás formájában. Számuk a Covid és annak utóhatásai miatt is jelentősen emelkedett az utóbbi időben, de annak köszönhetően is, hogy a pszichológiai, önismereti munka szélesebb körben lett ismert és elfogadott a hallgatók körében. Az Egyetem a szükségleteket felismerve a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet a pszichológiai tanácsadásra.  

Szerző: Perényi Andrea, a Hallgatói Támogatás pszichológusa, karrier-és tanulástanácsadás csoportvezető