Miért indult el a képzés, és hogyan kapcsolódik hozzá?
Régóta tartok órákat alap- és mesterszakon is a Corvinuson, és az egyetemi oktatókkal közösen született az ötlet, hogy gyakorló projektvezetőknek szóló képzést dolgozzunk ki. Olyan gyakorlati fogásokat viszünk be, amiket a hallgatók, akik már valamilyen szempontból részt vettek nagyberuházásokban, nagyobb projektekben, még magasabb szinten elsajátíthassák ezt a szakmát. A célunk, hogy a versenyszféra gyakorlata bekerüljön az oktatási témák közé. Az órák mutatják a projektmenedzsment társadalmi beágyazottságát, mert a Magyar Projektmenedzsment Szövetségtől viszünk be esettanulmányokat. Ezek azt példázzák, hogy nagyberuházások esetén mennyire fontos szerepe van a projektmenedzsmentnek – gyorsabban, hatékonyabban, pontosabban lehet megvalósítani egy-egy beruházást, ha jó a módszertan és a csapat.
Milyen esetek, témakörök kerülnek elő a képzésben?
Azoknak a hallgatóknak való a képzés, akik munka mellett friss, új ismeretekre szeretnének szert tenni a nagyberuházásokkal kapcsolatban, ezért ez a témakör áll a középpontban. Gondoljunk például egy nagy gáz- és olajipari beruházás menedzselésére, a Mol-torony építésére, vagy az E.ON cég szétválasztására, az MVM Csoporthoz való integrálására. Jó példa még a Budai Vár rekonstrukciója, ahol a Szent István Terem, vagy a Lovarda építését kellett megszervezni. Hasonló eseteken keresztül mutatják be a nagyszerű kollégák aztokat az ismereteket és azt a hozzáállást, amely hasonló volumenű projektek megvalósításához szükséges. Célunk, hogy a hallgatók inspirálódjanak, és a saját munkájuk során tudják a tanultakat alkalmazni. A való életből való tanulás a legfontosabb küldetésünk, és arra törekszünk az egyetem oktatóival együtt, hogy versenyképes oktatást nyújtsunk. A projektmenedzsment szakma folyamatosan fejlődik, és mi külsős oktatóként, a versenyszférából érkezve fejlődést tudunk bevinni az órákra, és gyorsan közelebb hozzuk a témákat a hallgatókhoz.
Miért érdemes többet tanulni a projektmenedzsmentről?
A mai világban szinte mindent projekteken keresztül tudunk megvalósítani. Ez lett az a bizonyos csodafegyver, amivel a vállalatok hatékonyságát tulajdonképpen le tudják mérni. Ahhoz, hogy egy szolgáltatás piacképes maradjon, folyamatosan fejleszteni kell, újabb szolgáltatásokat kell hozzátenni, illetve a szervezet működését megreformálni. A gazdasági változások, a háború és egyéb váratlan események mindig új kihívásokat jelentenek, tehát új szempontoknak kell megfelelni az államigazgatási, közigazgatási és a versenyszférában egyaránt. A projektmenedzsment ahhoz ad megfelelő keretrendszert, hogy ezek a folyamatok kontrolláltak maradjanak, illetve a jövőbeli eseményekre is felkészüljünk.
Miről szólnak a képzésben tartott órái?
Az utóbbi időben elsődlegesen projektmenedzsment érettségi modellekről szoktam beszélni a hallgatóknak, illetve azt mutatom be a saját cégemen keresztül, hogy mire alkalmasak ezek a modellek. A projektmenedzsmentet nagyon nehéz mérni, mert nincs két egyforma projekt – időben, térben, körülményekben mindig történhet valami más. Tehát egy sorház felépítésénél is az első elem és az utolsó elem bár ugyanazon tervek szerint készülnek, de az egyiknél Pista bácsi, a kőműves megbetegedett, a másiknál drágábbak lettek az anyagok. Az érettségi modell azt a célt szolgálja, hogy megnézzük, egy szervezet hol tart, milyen módszertanai vannak, mennyire képzettek az emberei, melyek a legfejlettebb területek, illetve hol vannak hiányosságok – például a kockázatmenedzsment, stakeholdermenedzsment, beszerzésmenedzsment, kockázatmenedzsment . Ha látjuk, hogy a szervezet hol tart, meg tudjuk határozni, hol kell fejleszteni. Például, ha nagyon gyönge a kockázatmenedzsmentje, akkor fölösleges az eleve erős beszerzésmenedzsmentet még jobban erősíteni, mert eltávolodik ez a két terület egymástól, és kiegyensúlyozatlan képet mutat a szervezet. Mindig azt mondom a hallgatóknak, hogy az átfogó képpel érdemes tisztában lenni, és tudatosítani azt, hogyan lépjünk tovább, és fejlesszük az adott szervezet projektmenedzsment-kultúráját.
Ezen az átfogó nézőponton kívül milyen készségekre van még szükségük a nagyberuházások projektmenedzsereinek?
A projektvezetőktől, vagyis azoktól, akik ilyen nagy beruházásokat irányítanak, tulajdonképpen ugyanolyan vezetői kvalitásokat várnak el, akár egy funkcionális vezetőtől. A csapattagoknak feladatot kell kiadni, motiválni őket, a projektet a megfelelő mederben tartani, konfliktusokat kezelni. Igazándiból a projektmenedzsment a 21. század vezetői szakmája, hiszen néha fontosabb az, hogy egy projektet ki vezet egy adott szervezetnél, mint mondjuk egy funkcionális egységet vezető személye. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a business as usual típusú tevékenységet végzőknek a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyükből adódóan nem kell jó vezetőknek lenni, hanem hogy ebből a szempontból kitüntetett szerepük van, és egy nagyon fontos funkciót töltenek be azok a projektvezetők, akik a komplexebb, nagyobb projekteket viszik.
Hogyan próbálja fejleszteni a hallgatókat az órái során?
Kicsit úgy kell elképzelni ezt, mintha valaki nem tudna sakkozni, és én elkezdeném megtanítani. Elmondom, hogy milyen bábuk vannak, azok hogyan léphetnek, és hamarosan bizonyos szinten fog tudni sakkozni. Alapvetően a projektmenedzsment is ilyen: vannak úgynevezett fogások, gyakorlatok, amiket jó elraktározni. Viszont, ha valaki fejlődni szeretne a sakkban, mit csinál? Vesz könyveket, megnézi az interneten, hogy a megnyitáselméletben vagy a középjátékban milyen lépéseket szoktak csinálni, különböző partikat nézeget, elemez, és ebből próbál tanulni. Minél többet játszik, minél többet elemez, minél több fogásra tesz szert, annál profibb lesz. A projektmenedzsment képzés pontosan ugyanilyen: tulajdonképpen egyfajta tippekre, trükkökre, összefüggésekre világítok rá oktatóként, vagy legalábbis erre szoktam törekedni, és mindig mindenkit arra bíztatok, hogy a való életben, ha szükséges akkor használja ezeket. Ez nem egy receptkönyv a nagyberuházásokhoz, hanem nagyon sokoldalú és szerteágazó tudásátadásról van szó.