A diploma megszerzése után több lehetőség is adódik: sokan vannak, akik teljes munkaidős állást vállalnak, mások az akadémiai életpályát választják, és doktori képzésre jelentkeznek. Kutatás igazolja, több szempontból is megéri az utóbbi: a doktoranduszok speciális készségekre tesznek szert a tanulmányaik során, a doktori fokozat munkavállalás szempontjából is értékes, hozzájárul a szakmai előremenetelhez, komoly kapcsolati háló épül a képzés során, valamint rengeteg nemzetközi lehetőség nyílik meg. Utánajártunk, mennyire rögös a PhD fokozatig vezető út, és milyen lehetőségei vannak, aki belevág.
Billy Bryan és Kay Guccione 2017-ben, doktori végzettségű résztvevőkkel készült kutatása során azt vizsgálta, megéri-e doktori képzésre jelentkezni. Az eredmények alapján négy nagyon komoly előnye is van annak, ha valaki megszerzi a PhD fokozatot:
Szalai Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa 2019-ben szerezte meg a doktori fokozatot, szakterülete a Közel-kelet, a kisállamok, politikaelmélet.
Vonzó perspektívát látott az akadémiai életpályamodellben, tetszett neki, hogy egy-egy témára lehet fókuszálni, egy-egy terület szakértőjévé lehet válni. Elsősorban a tudásszomj és az inspiratív nemzetközi közeg miatt jelentkezett a képzésre.
Ma már a BA diploma megszerzése alapvető, a mesterdiploma jelenti a beugrót nagyon sok szempontból a munkaerőpiacon, de a doktori képzés olyan nemzetközi lehetőségeket nyit meg, amelyek rengeteg előnyt jelentenek
– mondta a Portfolio-nak. 2013-ban kezdte a képzést, azóta aktívan utazik, járja a világot.
“Rengeteg az ösztöndíj-lehetőség, sok a pályázat, a konferencia, amelyek lehetővé teszik, hogy minőségi időt tölthessünk külföldön. Idővel szinte minden fővárosban lesz az embernek ismerőse, nagyon sok különböző emberrel találkozhat” – mondta. Szalai tavaly fél évet töltött New Yorkban, a Columbia Egyetemen vendégkutatóként, korábban egy hónapig volt Pozsonyban, és rengeteg kisebb, pár hetes vagy pár napos úttal bejárta a világot. A networking következménye, hogy közös nemzetközi projektekben és kutatásokban lehet részt venni, ennek anyagi vonzatai is lehetnek, de véleménye szerint minden konferencia, publikáció és nemzetközi tapasztalat növeli az ember piaci értékét.
Nincs 9-től 5-ig tartó munkaidő, gyakran hétvégén, este kell dolgozni, más az időbeosztás, anyagilag nem a legjövedelmezőbb, de meg lehet belőle élni
– jegyezte meg.
Baksa Máté, a Corvinus egyetemi tanársegédje a Portfolio-nak azt mondta, amikor egyetemre jelentkezett, még fel sem merült benne az akadémiai életpálya, mint perspektíva, de úgy hozta az élet, hogy már az első évben részt vett egy kutatásban, amit nagyon érdekesnek talált, így nem volt kérdés, hogy a mesterképzéssel nem ér véget a tanulási folyamat. Jelenlegi kutatási területe a szervezeti kapcsolathálózatok elemzése és a digitális átalakulás az üzleti szolgáltatóközpontokban, korábban pedig menedzsmenttörténettel foglalkozott.
A legnagyobb előnye ennek az életpályának, hogy nagyon változatos a munka, nincs két egyforma nap. Én nagyon szeretek tanítani és mentorálni, és emellett ott a kutatás is
– mondta, hozzátéve, véleménye szerint sokkal több a lehetőség a networkingre, mint egy átlagos munkahelyen, és fontosnak tartja, hogy van egy elég élő és szoros kapcsolat az üzleti szférával, tanácsadókkal, cégvezetőkkel.
Az ember akkor választ jól témát, ha olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek relevánsak a gyakorlati élet szempontjából is
– jegyezte meg. Baksa Máté is kiemelte a külföldi lehetőségeket, ő például hat hónapot töltött tavaly a Yale Egyetemen az Amerikai Egyesült Államokban Fulbright ösztöndíjjal. Mint mondta, ez egy nagyvonalú program, magas a havi ösztöndíj, biztosítanak egy kezdeti anyagi támogatást is, és van szakkönyv vásárlási és kutatási támogatás is, de tandíjtámogatás is.
„Minden program más és más, van, ahol az ösztöndíj mértéke nem fedi a megélhetési költségeket, így azt saját zsebből kell kiegészíteni, de megéri, mert tényleg nagy kaland, és életre szóló élményt ad minden külföldi tapasztalat” – tette hozzá Baksa Máté.
Forrás: portfolio.hu
