Felkészülés a nagybetűs szakmai életre: milyen tudás várható el a pályakezdőktől?

A corvinusos hallgatók számos külföldön elért esetversenysikere után (pl. New Yorkban, Montrealban, Sydney-ben, Vancouverben) idén tavasszal először rendezett nemzetközi esetversenyt a Budapesti Corvinus Egyetem az ilyen megmérettetésekre specializálódott diákszervezetével, a Corvinus Case Track Communityvel közösen. A világ minden tájáról 16 csapatot vonzó budapesti CUBE – Corvinus Undergraduate Business Experience 2024 – esettanulmányi verseny mellé vállalati támogatóként állt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Az esemény apropóján interjúvolta meg a cég blogja Dr. Vas Réka Franciskát, a Corvinus oktatási rektorhelyettesét és Szabó István Attilát, a Garantiqa elnök-vezérigazgatóját a versenyen szerzett tapasztalataikról, a gyakorlatorientált oktatásról, az egyetemről kikerülő pályakezdők lehetőségeiről és a vállalatok munkavállalókkal kapcsolatos elvárásairól. 

Milyen céllal indították el a CUBE esettanulmányi versenyt? 

Dr. Vas Réka: Hallgatóink már több mint 10 éve vesznek részt nemzetközi esetversenyeken szerte a világban, ahol rengeteg mindent látnak, tanulnak és tapasztalnak. Hisszük, hogy azok az egyetemek, amelyek nem csak versenyre küldenek csapatokat, hanem saját versenyt is szerveznek, nagyobb eséllyel teljesítenek magas színvonalon ezeken a megmérettetéseken. Egy nemzetközi verseny megszervezése, a lebonyolításban való aktív részvétel sokat segít a diákoknak és felkészítő tanáraiknak is a különböző esetek feldolgozásában, egy verseny átlátásában, a zsűri gondolkodásának megértésében. Így ezeket a folyamatokat már a legelejétől, belülről végigkövethetik. Ha a hallgatók a vállalati partnerekkel együttműködve maguk írják az eseteket, egyeztetnek a zsűrivel, és meghallgathatják értékeléseiket és a visszajelzéseiket, akkor sokkal mélyebben sajátíthatják el a sikeres versenyzéshez szükséges képességeket. Egyúttal az egyetem megítéléséhez is rengeteget hozzáad, ha egy szakmailag kiemelkedő színvonalú verseny tulajdonosa.  

A Corvinus Egyetem az esetversenyeknek köszönhetően olyan nemzetközi közösség része lett, amelyben a világ vezető gazdasági egyetemei szerepelnek. Ezek a nemzetközi versenyek számos lehetőséget adnak a meglévő kapcsolatok erősítésére és további kapcsolatok építésére. Mostanra nemcsak oktatóink, hanem hallgatói közösségünk is készen áll saját verseny megszervezésére, hiszen megalakult a Corvinus Case Track Community diákszervezet, amely azokat a hallgatókat fogja össze, akik az esetoldás iránt érdeklődnek, ezzel kapcsolatos tárgyakat végeznek el és nemzetközi esetversenyeken indulnak. Ez megadta a sikeres szervezéshez a szükséges hátteret és azokat a hallgatókat is, akik a verseny szervezői lettek. 

Milyen tudást ad a verseny? Miben fejlődtek leginkább a hallgatók? 

Dr. Vas Réka: Egy esetverseny elsősorban a hallgatók problémamegoldó és prezentációs képességét fejleszti. A CUBE során három esetet oldottak meg a csapatok, egy előzetes esetet, amit a versenyt megelőző két hétben teljesítettek, egy 7 órás és egy 24 órás esetet. A versenyzőktől ilyenkor azt várjuk el, hogy változatos elemzési eszközökkel mérjék fel a piacot, majd az eredmények alapján alkossanak olyan üzleti stratégiát, amely a felvázolt problémára a lehető legjobb megoldást adja. Az eseteket adó vállalatok különböző iparágakban tevékenykednek, továbbá a bemutatott problémák is az üzleti működés különböző területeire fókuszáltak. Egy ilyen verseny lehetőséget ad arra, hogy számos gyakorlati példát lássanak a hallgatók az üzleti életből, és olyan iparágakat ismerjenek meg közelebbről, amelyekre valószínűleg másképpen nem lenne lehetőségük.  

A résztvevők abban is sokat fejlődnek, hogy hogyan adják át strukturált formában az információt. A CUBE alatt több prezentációs formában is kipróbálhatták magukat a hallgatók. Az előzetes esetet például pitch formában prezentálták, ami azt jelenti, hogy a zsűri az első és utolsó pár perc kivételével bármikor megállíthatta a prezentációt és feltehette a kérdéseit. Ezzel egy valós üzleti prezentációt imitáltunk, ami bevett gyakorlat a nemzetközi esetversenyeken. 

Miért van szükség a gyakorlatorientált vagy esettanulmány-alapú oktatásra? Mit gondolnak, a hallgatók munkavállalóként tudják később kamatoztatni az így megszerzett tudást? 

Dr. Vas Réka: Természetes igény egy társadalomban, hogy az akadémiai tudás könnyen alkalmazható legyen a gazdasági szférára, hiszen ez növeli a hallgatók versenyképességét a gyorsan változó munkaerőpiacon, továbbá már a diákéveik alatt erősíti kapcsolatukat a szakmai világgal, és nem utolsósorban nagyobb motivációt is jelent számukra, ha folyamatosan közvetlen visszajelzést kapnak a tanultak gyakorlati hasznáról.  

Fontos azonban, hogy ami ma még jelentős szakmai ismeret a mindennapokban, az a hallgatók karrierjének későbbi állomásain már könnyen elavulttá válhat. Éppen ezért a gyakorlatorientált oktatásban a munkában használatos képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezünk, melynek egyik nagyszerű eszköze az esettanulmányok alkalmazása, ahol a diákok problémamegoldása, lényeglátása, kommunikációs készsége, meggyőzőereje, valamint az elméleti ismereteket rendszerező, azokat a konkrét helyzetre alkalmazó képessége is fejlődhet. Ezek később nemcsak munkavállalóként, de vállalkozóként is a siker zálogai lehetnek. 

Szabó István Attila: Először is hadd kezdjen egy személyes motívummal: kifejezetten üdítő és inspiráló érzés volt számomra, hogy ebben a pár napban olyan felkészült, lelkes, nagyon okos fiatalemberekkel találkozhattam a világ minden tájáról, akik jó eséllyel a jövő nagyvállalatinak vezetői, vállalkozók, döntéshozók lesznek. Sommázva azt is mondhatom, hogy megnyugtató volt számomra, hogy nincs minden veszve, ha ilyen kezekben van a jövőnk. Másrészről pedig cégvezetőként pontosan látom évek, évtizedek óta, hogy az egyetemi éveket követően a munkaerőpiacra kilépők számára milyen komoly versenyelőny lehet az értékes elméleti és – ami talán egyre fontosabb, – a gyakorlati tudás. Úgy gondolom, hogy a modern, XXI. századi oktatás, üzleti oktatás centrumába a problémamegoldó és a kommunikációs képesség, az együttműködésre való képesség és a kreativitás fejlesztésének kell kerülnie. A CUBE-hoz hasonló, ilyen esetversenyek pedig éppen ebben lehetnek a hallgatók segítségére, hiszen olyan képességeik fejlődnek a nagyon komoly felkészülés és a verseny alatt is, amire az üzleti életben nagyon is szükség van. Az ilyen programoknak köszönhetően valós ismeretekkel, üzleti tudással kezdhetik el a karrierjüket és kihívást jelentő helyzetekben is képesek lesznek helytállni. Már a versenyen, a versenyzők munkáinak értékelése közben is biztos voltam benne, hogy ezek a fiatalok – bármilyen pályát is választanak – magabiztosan foglalják majd el helyüket a vállalati szférában. 

Miért fontos, hogy a vállalatokat, az üzleti közösséget is bevonják a program megvalósításába? 

Dr. Vas Réka: A vállalatok részvételével a hallgatók olyan tanulási lehetőségekkel találkozhatnak, amelyek tükrözik a valós életbeli kihívásokat és helyzeteket. Ezáltal jobban felkészülnek a nagybetűs szakmai életre: a munkaerőpiacra és a vállalati környezetre. Az üzleti partnerek szakembereinek bevonásával a diákoknak házhoz szállítjuk a naprakész tudást és aktuális üzleti trendeket. A vállalati együttműködéseken keresztül mi mint egyetem jobban megismerhetjük a munkaerőpiac aktuális elvárásait, és ennek megfelelően alakíthatjuk oktatási programjainkat, illetve tananyagainkat.  

A cégeknek pedig azért is előnyös szoros egyetemi kapcsolatokat ápolni, mert kutatóinkon, oktatóinkon keresztül hozzáférnek a legújabb tudományos ismeretekhez, ami megkönnyíti az innovációt vagy a hatékony fejlesztéseket, valamint megismerhetik a mindenkori legfiatalabb generáció tagjainak gondolkodásmódját, fel tudnak készülni a munkaerőpiacra való belépésükre. 

Szabó István Attila: Részünkről nem is volt kérdés, hogy támogassuk az egyetem nemzetközi esettanulmányi versenyét és vállalati támogatóként a tanulók fejlesztése mellé álljunk. A hazai kkv-k egyik legfontosabb finanszírozási partnereként a Garantiqánál több tízezer vállalkozással vagyunk kapcsolatban, és folyamatosan követjük a piac változásait, trendjeit. Örök igazság minden szektorról azonban, hogy a vállalkozások versenyelőnyének fenntartásához szakmailag jól képzett munkaerőre, illetve a munkavállalóktól naprakész tudásra van szükség. Ez pedig nem jöhet létre a felsőoktatási intézmények munkája és az ilyen kezdeményezések nélkül. A digitalizáció korában a tudásalapú társadalomban az oktatás, a készségfejlesztés kifejezetten központi terület kell, hogy legyen. 

A Garantiqa a hazai vállalatfinanszírozás, azon belül is a hazai kkv szektor finanszírozásának egyik meghatározó szereplője, kereskedelmi banki partnereinken keresztül. Mik a tapasztalataik, mik a partnereik tapasztalata, milyen képességeket, szemléletet várnak el a munkáltatók az egyetemről kikerülő pályakezdőktől? 

Szabó István Attila: Ahogy már többször is említettük, egyre inkább érezhető a vállalatok részéről, hogy – az egyébként nélkülözhetetlen – elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalatokat is keresik a pályakezdő munkavállalóktól is. Fontos a talpraesettség, a kihívásokra és problémákra adott gyors reakció, a kreatív látásmód, a projektszemlélet, a tanulási képesség, de akár a vezetői affinitás is.

Ezzel együtt maguk a fiatalok is új elvárásokkal érkeznek a munkahelyekre, így mindkét oldalon észlelhető a változás. Mi a Garantiqánál minden vállalkozást arra biztatunk, hogy haladjanak a trendekkel, helyezzék előtérbe az innovációt és digitalizációt, fejlődjenek a működésükben és szólítsák meg a fiatal generációt. Biztos vagyok benne, hogy ezek adják ma a piacon a versenyelőnyt a vállalkozások számára. 

Mit tanácsolnának az egyetemi hallgatók számára? Hogyan készüljenek a „munka világára”? 

Dr. Vas Réka: Ragadják meg az egyetemi lehetőségeket, és legyenek tudatosak választásaikban. Őrizzék meg nyitottságukat, legyenek készek az új kihívásokra és a folyamatos tanulásra a munkaerőpiaci követelményeknek megfelelően, kezdjék el építeni szakmai kapcsolatrendszerüket. Keressék azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek fejleszteni és bővíteni nemcsak a szakmai, de a személyes készségeiket, például a csapatmunkára való képességet, a kommunikációs készségeket vagy az időmenedzsmentet. Itt a Corvinuson számtalan ilyen kezdeményezést kínálunk, a Navigator karrier- és életúttervező platform és szolgáltatástól, a diákszervezetek rendezvényein keresztül a vállalkozásfejlesztő Boost programokig. Éljenek színesen, tartalmasan, és közben ne felejtsék el élvezni diákéveiket! 

Szabó István Attila: Hasonlókat tudok javasolni én is, élvezzék ki az egyetemi élet minden szépségét és szabadságát, de közben éljenek a lehetőségeikkel és akár kis lépésekben is, de kezdjék el építeni jövőjüket. Ahogy a verseny megnyitóján is mondtam a rövid kis köszöntőmben, arra érdemes figyelni, hogy mindig „éhesnek” kell maradni. Éhesnek a sikerre, az új dolgok megismerésére. Akár egy ilyen versenyen való részvétel, egy diákszervezethez való csatlakozás, egy új idegen nyelv elsajátítása vagy egy rövid szakmai gyakorlat is sokat tehet jövőbeli sikereikhez. Én pedig remélem, hogy hamarosan már a vállalati oldalon találkozhatok az egyetemről kikerülőkkel.