“Az emberi és nem emberi élet virágzását a Földön nem lehet önérdekű viselkedéssel elérni”

25 hazai és külföldi konferencia és workshop, 340 könyv és tudományos publikáció, 123 újságcikk és médiamegjelenés magyarul, angolul és más nyelveken is – néhány kiragadott szám a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának elmúlt harminc évéből. 

A tudományos eredmények mellett többek között olyan kurzusokat dolgoztak ki és tanítottak a központ munkatársai, mint a gazdasági etika, környezeti etika, üzlet és fenntarthatóság, fenntartható értékteremtés, boldogság és gazdaság, vallás és gazdaság, üzleti spiritualitás vagy a tudomány és etika. 

A hitvallás már a kezdeteknél megfogalmazódott, amikor a 2010-ben elhunyt Kindler József, valamint a Központot ma is vezető Zsolnai László 1993-ban megalapították a Gazdaságetikai Központot. 

“A Központ működése azon a meggyőződésen alapul, hogy az etika a gazdasági tevékenység minden szintjének alapvető szempontja, az egyéntől és a szervezettől a makro és globális szintig. A gazdasági problémák interdiszciplináris megközelítést igényelnek a közgazdaságtan, a menedzsment, a pszichológia, az ökológia és az etika modelljeinek felhasználásával” – áll a harmincadik évforduló alkalmából megjelent, a Központ eredményeit összefoglaló kötetben. 

Munkájuk tehát nemcsak a gazdasági etika területét érinti, hanem a környezeti és a vallási etika határterületeivel is foglalkozik. “A Központ a gazdasági etikát cselekvésorientált tudományként műveli, amelyben a normatív és a leíró jellegű kérdések összekapcsolódnak” – foglalják össze a tudományos víziójukat a kiadványban. 

A gazdag történelem megünneplése céljából születésnapi konferenciát is rendeztek 2023. decemberében, melyet Szántó Zoltán Oszkár, a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) dékánja nyitott meg, ugyanis 2022 júliusa óta ide tartozik szervezetileg a Gazdaságetikai Központ. 

A megnyitó után “Bölcs kormányzás a fenntartható teljesítmény és az stakeholder kapitalizmus érdekében” címmel Mike J. Thompson, a londoni székhelyű Anthesis Group igazgatója adott elő, majd Zsolnai László ismertette a Gazdaságetikai Központ eddig elért eredményeit és jövőbeni terveit. 

“Hosszútávú siker csak a fenntarthatóságon keresztül vezet” 

Az üzleti érdek és a környezeti-társadalmi fenntarthatóság látszólag ellentmondanak egymásnak. Ezt a dilemmát igyekezett feloldani előadásában Mike J. Thompson, amikor a bölcs kormányzásról, bölcs vezetésről beszélt. Korábban tanácsadócégeknél dolgozott, ahol több mint 1500 klienssel találkozott, majd több egyetemi programban is tanított a világ több pontján, például Kínában és Kanadában is. Mindegyik munkájában közös volt, hogy a hosszútávon is érvényes értékteremtés módjait keresték. 

Thompson szerint “hosszútávú siker csak a fenntarthatóságon keresztül vezet”. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az összes érintett számára értéket teremtsen a vállalat. Ez persze nem könnyű feladat, mert egyszerre kell megfelelni a sokszor ellentétes érdekeknek, például a részvényeseknek, a média kapuőreinek, a fogyasztóknak és a munkavállalóknak is.  Ehhez van szükség az általa “bölcsességnek” nevezett gondolkodásmódra. 

Ezzel az arisztotelészi “fronézis”, vagyis gyakorlati bölcsesség fogalmára utalt Thompson. Eszerint az embereknek nemcsak elméleti tudásra van szükségük az életben, hanem olyan gyakorlati bölcsességre is, amely segíti őket a helyes döntések meghozatalában és az erkölcsös életvitelben. Ez a gyakorlati bölcsesség az élet minden területén alkalmazható, és segít az egyénnek megérteni, hogyan éljen boldog és kiegyensúlyozott életet. 

Az üzleti életben megjelent ESG-szemlélet, vagyis az etikai, társadalmi és irányítási szempontok figyelembevétele is ezt az irányt képviseli Mike Thompson szerint, ami a vállalati teljesítmény értékelése szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap. Napjainkban ugyanis egyre nagyobb kockázatot jelent a vállalatok számára, ha nem veszik figyelembe az etikai, a társadalmi és a környezeti hatásukat, és nem foglalkoznak kellőképpen az összes érintettel, beleértve a természetet is. 

A fenntarthatóságban a spiritualitás és a valódi önzetlenség fontos szerepet játszik 

A gazdaság és az üzleti élet etikussága tehát a hosszútávú siker szempontjából is fontos. A Gazdaságetikai Központ eddigi kutatásai szerint a gazdasági viselkedés etikusságát két fő tényező határozza meg, a cselekvő morális karaktere és az etikus viselkedés relatív költségei, erről már Zsolnai László beszélt, miután röviden bemutatta a központ történetét. 

A morális karakterrel kapcsolatban arra jutottak, hogy azok a szereplők, akik eredendően elkötelezettek a közjó iránt és a sikert többdimenziós fogalmakban határozzák meg, hajlamosak arra, hogy a természetet, a társadalmat és a jövő nemzedékeit szolgálják. Ebben a mérlegelésben a spiritualitás jelentős alkotószerepet játszhat, amikor gazdasági döntésekről és cselekvésekről van szó. 

A kutatóközpontban több projekt kapcsán is foglalkoznak a jól-lét orientált, közösségi alapú gazdasági modellekkel, melyek létfontosságúak a stabil, fenntartható Föld-ember rendszer eléréséhez. Ehhez viszont az a megállapítás is hozzátartozik Zsolnai László szerint, hogy csak a nem materialista értékorientáció hozhat létre valódi anyagi jólétet az emberek számára. 

“Az emberi és nem emberi élet virágzását a Földön nem lehet önérdekű viselkedéssel elérni. Ehhez szükség van valódi, önzetlen cselekedetekre rövid és hosszú távon egyaránt” – összegzik az elmúlt harminc év kutatási eredményeit. 

A központ jövőbeni tervei között szerepel, hogy 2024 júniusában Budapesten rendezik meg a “Spirituality & Business in the Anthropocene” nemzetközi konferenciát, de partnerként részt vesznek a norvégiai Bodo Cultural Capital of Europe 2024 projekt szervezésében is. 

A nemzetközi kutatási együttműködések folytatódnak, többek között az Oxfordi Egyetem, a Princeton, a PennState, a Concordia, a WU, a Berkeley és a Columbia is szerepel a partnereik között. 

A központ munkatársai részt vesznek a Ferenc pápa által kezdeményezett “The Economy of Francesco” programban és az UNESCO Economic Peace projektjében, de többek között olyan kutatási projektjeik is indulnak, illetve folytatódnak, mint a Spiritual Capital, a Moral Leadership & Entrepreneurship, az Indian Ethos in Management, a Models of Community Economy, a Disability as a Chance for Human Development, a Veganism in Business & Society, a Happiness in Organizations & Communities, az Accounting for Intrinsic Value, a Planet Positive 2030, az Aboriginal Worldviews for Ecological Regenerations, Development of Transdisciplinary Knowledge és a The University in the Anthropocene. 

A Gazdaságetikai Központ 30 éves összefoglaló kötete letölthető a következő weboldalról: https://www.businessethicscenter.com/30-years-of-the-business-ethics-center/ 

Szerző: Kovács Máté 

Mellékelt kép: Zsolnai László előadást tart a Gazdaságetikai Központ 30. évfordulóján