Gazdasági Komplexitás Konferenciának adott otthont a Budapesti Corvinus Egyetem

Milyen termékeket és célpiacokat priorizáljunk egy ország exportbevételeinek növelése érdekében? Miért kapnak kiemelt szerepet a digitális technológiai specializációk komplex zöld technológiák fejlesztésében? Hogyan támogatja a döntéshozatalt a gazdasági komplexitás, és annak eszközei? Sok más mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a Gazdasági Komplexitás Konferencia résztvevői, amelyet első alkalommal rendezett meg a César A. Hidalgo professzor vezette Kollektív Tanulás Központ.  

Nyitó nap: nyári egyetem a gazdasági komplexitás témában 

A programot július 10-én Hidalgo professzor egynapos nyári kurzusa nyitotta meg, amely lehetőséget biztosított a résztvevőknek a gazdasági komplexitás fogalmainak és alapkoncepciójának megismerésére és megértésére. Hidalgo három nagyobb témán keresztül mutatta be a koncepció kialakulásának történetét, szükségességét, elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. A nyári egyetem megalapozta a következő két nap során folytatott mélyreható vitákat. 

Második nap: Kapcsolódás és fenntarthatóság 

Július 11-én a Kapcsolódás (angolul Relatedness) és a Fenntarthatóság témája került előtérbe. Az előadók között volt többek között Marek Tiits, az észt TalTech kutatója, aki a kapcsolódást és a termékkomplexitást felhasználva alkotott gravitációs modellt az exportpotenciál pontosabb előrejelzésére. Theresa Bürscher (Austrian Institute of Technology) előadásából megtudhatták a résztvevők, hogy ahol a régiók zöld technológiákra specializálódnak, ott erősebben támaszkodnak a kapcsolódó digitális specializációkra, mint a nem digitális helyi specializációkra. 

A szekciókat a Datawheel amerikai adatvizualizációs cég által szervezett és szponzorált panelbeszélgetés követte. Ennek során döntéshozók és cégvezetők osztották meg tapasztalataikat a tudományterület jelentőségéről és lehetséges felhasználásairól, bemutatva, hogyan használják a gazdasági komplexitás alapelveit a mindennapi munkájuk során.  

A nap záróeseménye az állófogadással egybekötött poszterszekció volt. Itt nyolc további kutatási projektet ismerhettek meg a résztvevők. A fogadásremek lehetőséget biztosított a kötetlen networkingre és eszmecserére is. 

Záró nap: Módszertan és egyenlőtlenség 

A konferencia utolsó napján, július 12-én, 15 kutató mutathatta be munkáját a Módszertan, illetve az Egyenlőtlenség témakörökben. Az előadók között volt Muhammed A. Yıldırım (Harvard University, Koç University), aki a gazdasági komplexitás mérőszámait vizsgálta más közgazdasági modellekkel összefüggésben, bemutatva, hogy mely esetekben melyiket érdemes választani a pontosabb előrejelzések érdekében. Samuel Rosenow (The World Bank) pedig a dekarbonizációs technológiák térnyeréséből fakadó kockázatokra és az ebből eredő esetleges egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet. 

A hivatalos program egy dunai sétahajózással zárult. A résztvevők igazán egyedi módon csodálhatták meg az esti Budapestet, és folytathatták az új kapcsolatok kiépítését.  

A konferencia főszervezője a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) keretein belül működő Kollektív Tanulás Központ (CCL) volt. Az esemény részeként megvalósult policy impact panel és a konferenciát záró hajókirándulás az amerikai Datawheel támogatásával valósult meg. 

A Kollektív Tanulás Központjáról és jövőbeli kezdeményezéseiről további információkat a https://centerforcollectivelearning.org/events  oldalon talál. 

A részletes program, illetve az előadások diasorai az alábbi linken érhetők el: https://complexity.world/program