“Ha már megpróbálom a doktorit, miért ne lehetne megpróbálni a legjobbat?” – Fábics István PhD-története

Fábics István a Pénzügyi menedzsment és számvitel doktori program utolsó féléves hallgatója. A Corvinusra 10 éves szakmai háttérrel jelentkezett. “Úgy éreztem, hogy nem feltétlenül baj, ha nem a mesterdiploma után érkezik meg az ember. Van helye annak is, aki 30 felett kezdi el a doktori képzést” – mondta. Szerinte előnyére vált a gyakorlati tapasztalat, hiszen a számvitelt tanítani is akkor lehet a legjobban, ha mellette dolgozik benne az ember. 

“Alapvetően azért kezdtem el a doktori képzést, mert úgy gondoltam, hogy két lábbal szeretnék a számvitelben állni. Az egyik láb az akadémiai vonal, ahol részben oktatok, részben kutatok, a másik pedig a szakmai, amiben vannak piaci munkáim” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért folytatta tanulmányait PhD-képzésen. Úgy gondolja, hogy ezen a területen mindenképpen törekedni kell az elmélet és a gyakorlat egyensúlyára, hiszen a szakma szabályozottsága és változékonysága miatt könnyű lemaradni. István az elmúlt években számviteli vezetőként dolgozott, és számviteli tanácsadással is foglalkozott. 

“A Corvinusnak cseng a legjobban a neve a számvitel területén is. Ez a legjobb számvitel tanszék az országban, és itt vannak a legkiemelkedőbb témavezető professzorok is” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért a Corvinusra jelentkezett. Megosztotta például, hogy témavezetője Prof. Dr. Lukács János, a számvitel tanszék vezetője, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara volt elnöke. 

István doktori disszertációját a nonprofit gazdálkodók beszámolóinak hasznosságáról írja. Kutatásában azt vizsgálja, hogy a nonprofit gazdálkodók, vagyis a nonprofit kft.-k, alapítványok, egyesületek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek által elkészített számviteli beszámolók miként hasznosak. Azért érdekes ez a kérdés, mert a cégekre vonatkozó forprofit számviteli beszámolók a vagyoni, jövedelmi helyzetet úgy mutatják be, hogy a gazdálkodók lényegéről adnak képet, ezzel szemben a nonprofit gazdálkodóknak elsősorban társadalmi küldetésük van, ami kevésbé csapódik le a számviteli beszámolójukban, mégis kötelező elkészíteniük. Ugyanakkor a nyilvánosság számára lehet, hogy hasznosabb lenne ehelyett szakmai beszámolót kiadniuk. 

Legutóbbi kérdőíves kutatása alapján azt a kérdést járta körül, hogy a kitöltők érdekhordozónak érzik-e magukat egy nagyvállalat, illetve egy kisvállalat esetén számviteli beszámolóik tekintetében. Érdekhordozónak számít az, aki valahogyan érintett a vállalat működésében, és ezáltal a számviteli képalkotásában is. Az az érdekes válasz született, hogy a 277 kitöltő mind a nagyvállalatok, mind a kisvállalatok érdekhordozójának érzi magát bizonyos megfontolások miatt. Az előzetes várakozás az volt, hogy csak a nagyvállalatok esetében lesz kimutatható az érdekhordozói érzés. 

“Az is tipikus, hogy valaki jelentkezik egy témával a doktori iskolába, amiben elkezd kutatni, tanulni, olvasni, és utána formálódik benne tovább a téma” – mondta István, akinek konzulense segítségével sikerült megtalálnia jelenlegi kutatásának fókuszát. 

Nem csak a kutatásban találta meg önmagát, az oktatás is különösen közel áll hozzá. 2023 februárja óta tanársegédként erősíti a Corvinus Számviteli Tanszékét. Hosszú távú tervei közé tartozik egy kiegyensúlyozott életpálya, ami az akadémiai utat is magában foglalja. 

A doktori fokozata után szeretné teljesíteni a további kinevezésekhez szükséges követelményeket. “Amikor tanítok, akkor önmagamról is tanulok. Jobban megértem azt, hogy hogyan gondolkoznak az emberek a számvitelről” – mondta István, aki szerint az oktatás egyik fő előnye az, hogy ezáltal mélyebben meg kell ismernie a különböző területeket. “Hiszek abban, hogy tudok adni valamit a diákoknak azáltal, hogy tanítok” – emeli ki sokéves gyakorlati tapasztalatának előnyeit.  

Szerinte a tanításnak van egy önzetlen része, amikor egy olyan tartós értéket hoz létre, amit a piacon vagy az üzleti életben nehezebben lehet. “Amikor valaki megért valamit, azt egy életre szóló ajándékként kapja. Míg, ha lekönyvelsz valamit, az csak egy üzleti évig tart” – fogalmazta meg. 

A doktori iskola előnyei közé tartozik továbbá, hogy a legmagasabb szintű szakmai kapcsolatokra lehet szert tenni. Emellett olyan tudományos kérdésekkel lehet foglalkozni, amikhez nem jut el az ember a mesterképzés alatt. Számára a doktori képzésen vált világossá, hogy hogyan kell egy hipotézist felállítani, milyen egy tudományos cikk és hogyan néz ki egy komplett kutatás. “Ha valakinek van szakmai kíváncsisága, akkor a Corvinus alkalmas arra, hogy a lehető legmélyebben beleássa magát egy-egy szakterület rejtelmeibe” – ajánlja István a doktori képzést azoknak, akiket vonzanak a szakmai ismeretek. 

Írta: Máriássy Fruzsina 

Bővebb információk gomb: https://www.uni-corvinus.hu/post/landing-page/doktori-landing/  

Kapcsolódó hír: https://www.uni-corvinus.hu/post/hir/legyen-a-tudas-a-karriered-jelentkezz-doktori-iskolaink-egyikebe/