Hogyan tudná összefoglalni, miről szólnak a képzés keretén belül tartott előadásai?
Egy elméletibb – a beruházások megvalósításáról szóló –, projektmenedzsment előadást tartok, illetve bemutatom az egyik több éve zajló nagyprojektünket. Az a tapasztalatom, hogy a Corvinus képzésén nagyon jó a légkör, a hallgatók érdeklődőek, aktívak. Jellemzően projektmenedzsment területén gyakorló szakemberekből áll a hallgatóság, akik alapos és részletes elméleti ismereteket szereznek a képzésen, ugyanakkor bízom benne, hogy egy-egy nagyberuházás valós tapasztalatai, a gyakorlati fogások is érdeklik őket. A személyes visszajelzések alapján úgy látom, hogy a kollégák értékelik, amikor egy valós projekten keresztül az elmélet összekapcsolódik a gyakorlattal. Fontos, hogy sok visszajelzést kapok tőlük, és egy másfajta szemléletmódot – kölcsönösen tanulunk egymástól. Jelenleg három hallgató szakdolgozatához nyújtok szakmai támogatást külső konzulensként, a konzultációk során érdekes megismerni az ő szakmai kihívásaikat, érdekes beszélgetések alakulnak ki arról, hogy mit hogyan kellett vagy lehetett volna csinálni, vagy miről gondolják, hogy abszolút siker volt.
Milyen területekről érkeztek szakdolgozói?
Mindhárman az építőipari területéről érkeztek, de különböző pozíciókból. A nagyberuházások témakörét sok irányból lehet boncolgatni: van, aki a generálkivitelező projektvezetőjeként, van, aki beruházóként vagy a beruházó megbízottjaként vett részt a vizsgált projektben.
Hány éve foglalkozik nagyberuházásokkal?
A szakmai múltam egy jelentős része a közműszektorhoz kötődik, ahol lehetőségem volt részt venni jelentősebb beruházásnak minősülő infrastruktúra fejlesztésekben. Körülbelül 10 éve csatlakoztam az Óbuda Group csapatához, az első projektem rögtön mélyvíz volt: a Liget Budapest, ami egy igazán összetett és komplex projekt. Ritkán kap olyan lehetőséget valaki, hogy egy ekkora volumenű és jelentőségű, tartalmában ennyire változatos projektben részt vehessen, és átfogó tapasztalatot szerezzen, ezért nagyon hálás vagyok a Liget projektért.
A fenntarthatósági szempontok már tíz éve is előtérben voltak?
A beruházó szándéka és elköteleződése az első pillanattól kezdve az volt, hogy fenntarthatósági szempontból is úttörő és mintaberuházást valósítson meg, célul tűzte ki, hogy az épületek és a park az elérhető legmagasabb fenntarthatósági minősítést érje el. A megújuló energiák minél magasabb arányú alkalmazása szintén a fenntarthatósági szempontok érvényesítését jelentette.
Milyen készségekre, szemléletre van szükség egy ilyen hosszú távú projekt menedzselése során?
Elsősorban egy kiváló projektcsapatra van szükség, aztán egyszerűen nap mint nap el kell végezni az előttünk álló feladatokat, és megoldani a problémákat, akár terveztük őket, akár váratlanul álltak elő. Nagy hangsúlyt kell helyezni a projekt előkészítésére, amit nagyon sok esetben a beruházók próbálnak rövidíteni. A Liget ebből a szempontból jó példa, hosszú és alapos előkészítési fázis előzte meg. Kiemelném, hogy a résztvevők részéről nagyon erős elköteleződés volt jelen az építészeti minőség iránt a projektben, arra törekedtünk, hogy időtálló, a környezetükbe illeszkedő épületek jöjjenek létre, amelyek önmagukban is műalkotások. Egy hosszú átfutású projekt esetében fontos a projektrésztvevők motivációjának folyamatos fenntartása.
Mit lehet ebből a komplexitásból a képzés során átadni?
Az elméletet meg kell tanulni, és a gyakorlatban alkalmazni is kell, viszont azon felül vannak olyan tapasztalat alapján szerzett fogások, módszerek, amelyek szükségesek egy projekt sikeres megvalósításához. A projekt jellegétől függetlenül, akár építési vagy például informatikai, elsősorban projektvezetői szemlélet, képesség szükséges a sikerhez, a projektcélok teljesüléséhez, kiegészülve azzal a szakmai tudással és tapasztalattal, amik a projekt szakági vonatkozásaihoz szükségesek. Egy nagyvárosi környezetben megvalósuló projektnél számos külső tényezőt, érdeket is figyelembe kell venni, hiszen akiket közvetlenül érint, azokra hat, azoknak véleménye van róla, elvárásai vannak. Kihívás a tervezett projektről meggyőzően és nyíltan beszélni, megnyerni az érintetteket a célnak. A kommunikációnak folyamatosan előtérben kell lennie, be kell vonni az embereket, hogy elfogadják, sőt támogassák az újítást, a változást. A Liget projekt a nehézségek ellenére úgy gondolom, ebből a szempontból egyértelműen sikeres, hiszen a zöldfelületeknek, sportpályáknak és az elkészült épületeknek rekordszámú látogatója van.
A Liget projekt menedzselése során volt-e olyan tanulságos helyzet, ami kihívást okozott?
A szervezés, a projektcsapat összehangolása, a felmerült műszaki problémák, az együttműködés az érintettekkel komoly, de nem megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Közösen megoldottuk azokat az előre nem látható, de közben felmerült problémákat, helyzeteket, mint például a pandémia, az építőipari árrobbanás, illetve a projekt társadalmi elfogadottsága. Azt gondolom, nem ezek az események határozzák meg a projektet, hanem a végeredmény. Húsz év múlva nem arra fognak emlékezni az emberek, hogy milyen körülmények között valósult meg a projekt, hanem az eredményt látják, használni és élvezni fogják a tereket, épületeket.
Fotó: Végel Dániel