A Hallgatói Önkormányzat, a szakkollégiumok és a diákszervezetek nyílt levélben megfogalmazott kezdeményezésére november 8-án, csütörtök este a Corvinuson az egyetemi polgárság számára nyilvános hallgatói fórumon ismerhették meg az érdeklődők az etikai eljárások, a szabálytalansági vizsgálat hátterét, Ádám Zoltán elbocsátásának körülményeit. Az eseményt azért szervezték, hogy a résztvevők pontosabb képet alkothassanak a helyzetről, és az egyetemi polgárság tagjai – hallgatók, oktatók egyaránt – feltehessék a kérdéseiket és azokra választ kapjanak. A több mint kétszáz résztvevőt, zömükben hallgatókat vonzó fórumot Kovács Kristóf, a Corvinus Hallgatói Önkormányzatának elnöke moderálta, a felvezetőben megköszönte, hogy a két meghívott vendég, Szabó Lajos megbízott rektor és Toronyai Gábor szakszervezeti elnök egyaránt készségesen elfogadta a meghívásukat, akik 15-15 percben ismertették álláspontjukat.
Toronyai Gábor a felszólalásában kérte a hallgatókat, álljanak ki az egyetemi autonómia mellett, és beszédében a bizalomvesztés megállítását, a diplomájuk értékének védelmét hangsúlyozta. Elmondta, hiányolja, hogy az egyetem és a fenntartó kuratórium elnöke nem jelent meg a fórumon. A szervező Kovács Kristóf később elmondta, őket eleve nem hívták meg. Toronyai Gábor szakszervezeti vezető véleménye szerint ugyanis az egyetemi vezetés hibája, hogy a Corvinus jó híre csorbát szenvedett és szégyenkezni kell. Felvetette, hogy a felelős vezetők mondjanak le, Ádám Zoltánt pedig vegyék vissza. Az egyetemi értékek melletti kiállás értelmében aláhúzta: nem szabad egy egyetemet rosszul értelmezett vállalati elvek alapján vezetni, védeni kell az egyetemi autonómiát és a szólásszabadságot. Felszólalt amellett, hogy új, megbízható eljárásokat tartalmazó etikai szabályozást és a befolyásolási kísérletek bejelentését lehetővé tévő forródrótot vezessenek be.
Szabó Lajos ismét összefoglalta az ügyről a november 7-ei szenátusi ülésen elmondottakat. Leszögezte: az egyetemen egy szülő, családtag sem gyakorolhat nyomást sem oktatókra, sem dolgozókra, ez visszautasítandó. Mint ahogy azt is hangsúlyozta, hogy egy hallgató sem részesülhet semmilyen előnyben, és nem érheti semmilyen hátrányos megkülönböztetés sem. Részletesen ismertette az etikai eljárásokat, felvázolta mind az első-, mind a másodfokú határozatokhoz vezető gondolatmenetet, amely azt vizsgálta, megvolt-e a teljes bizonyosság arra, hogy etikai vétség történt-e. A végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható. Kitért arra, hogy az egyetem számára is vannak tanulságai az ügynek, például a Corvinuson jelenleg is sajnos több, szabályoktól eltérő gyakorlat fellelhető, amikből szintén hasonló etikai ügyeket lehetne kreálni. Az egyetem átalakítása óta számos fejlesztést hajtott végre az intézmény, így az ezeket követő szabályozási folyamatokat is harmonizálni kell. Szabó Lajos hangsúlyozta: az ügyet Ádám Zoltán az egyéni ambíciója érdekében eszkalálta, így már nehezen mosható le a politikai szál.
A tájékoztatók alatt a hallgatók és oktatók egy-egy blokkban egy online felületen jelezhették, mely kérdésekre kíváncsiak, a legnépszerűbbekre a moderátor irányításával reagáltak a meghívottak. Több mint 150 kérdés érkezett, többek között, hogy miért nem hozzák anonim módon nyilvánosságra az etikai bizottság jegyzőkönyveit, illetve, hogy az elbocsátás, mint munkáltatói intézkedés arányos volt-e, valamint miért mondott le az etikai bizottság, és miért nem hívták meg Ádám Zoltánt. A hallgatói fórumon elhangzottakról rövidesen részletes beszámolót is közzétesz majd az egyetem a honlapján.
Frissítés: Részletes beszámoló
Az eseményen a Corvinus angol nyelvű tolmácsolást biztosított.
A témában korábban a Corvinus az alábbi cikkekben adott tájékoztatást (angol nyelvű fordításokkal együtt):