“A doktorandusz a kutatásával él együtt” – Hamid Ait-el-caid PhD-sztorija  

Hamid Ait-el-caid a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusz hallgatója, korábban idegenvezetőként dolgozott hazájában, Marokkóban, miután politikai elemzés és közpolitika szakterületen mesterfokozatot szerzett egy oroszországi egyetemen. A világjárvány az utazási lehetőségeket hirtelen korlátozta, ezért Hamid nem folytathatta idegenvezetői munkáját.  

„Mindig is szerettem volna doktori fokozatot szerezni, így hát elkezdtem programokra jelentkezni. Először nem értem el eredményt, mivel éles verseny folyik az ösztöndíjakért. Rájöttem, hogy számomra a publikációk jelenthetik a segítséget.” Tehát Hamid munkához látott, könyvfejezeteken és saját kutatásán dolgozott. Bár a publikációk nem szerepeltek a magyarországi doktori programok pályázati követelményei között, mégis hozzájárultak ahhoz, hogy Hamid elismerést szerezzen.  

Marokkóból Budapestre  

Hamid a Stipendium Hungaricum ösztöndíj honlapján keresztül adta be pályázatát magyar egyetemekhez. Nagyon fontos követelmény volt a kutatási javaslatot tartalmazó dokumentum feltöltése, amelyben Hamid ismertette, hogy a doktori tanulmányai során milyen téma vizsgálatával kíván foglalkozni. Ezért már korábban fel kellett vennie a kapcsolatot a doktori iskolával, hogy támogató nyilatkozatot szerezhessen. „Látnom kellett, hogy van-e olyan témavezető, aki támogatást nyújthat az általam kiválasztott témában.” Mivel Hamid támogatásra talált, hatalmas dokumentumcsomagot nyújtott be on-line módon, és az előválogatás megtörtént Marokkóban. Ezt követték az egyetemekkel folytatott interjúk. Hamid júniusig várt a döntésre. „A pályázati folyamat igen hosszú volt, de végül nagyon megérte.”  

Hamid Stipendium Hungaricum ösztöndíjat nyert, és két magyar egyetem is elfogadta őt. „A Corvinus azon kevés magyarországi egyetemek közé tartozik, amely angolul is kínál doktori programot a politikatudományok területén. A Corvinust és Budapestet azért választottam, mert egyrészt az egyetem Magyarország egyik vezető oktatási intézményeként szerzett hírnevet, másrészt a gyönyörű város sok lehetőséget kínál” – magyarázta. Kezdetben a főváros jelentette az elsődleges vonzerőt számára. Később azt is felismerte, hogy a Corvinus sok lehetőséget kínál a nemzetközi diákoknak, mint például a nemzetközi diákok sokoldalú közösségét, csereprogramokat, nyelvtanfolyamokat és még sportolási tevékenységeket is. „Talán a magyar nyelv az, amin még dolgoznom kell.” Hamid nevetve magyarázta, hogy nem igazán van szüksége a helyi nyelvre, mert az angol nyelvet Budapesten szinte mindenütt használhatja.

Tudományos szabadság 

Hamid a Covid miatti korlátozások közepette kezdte meg tanulmányait, ezért kezdetben nehéz volt számára az új helyzethez alkalmazkodni. De nagyra értékelte azt a rugalmasságot, amelyet a doktori iskola rögtön a kezdetekről biztosított számára. „Az én doktori iskolámban önálló tanulásra is lehetőségünk van. A kreditek megszerzéséhez rugalmas rendszert kínál az iskola. Ösztönöz minket arra, hogy konferenciákra járjunk, publikáljunk, és biztosítja számunkra azt a környezetet, ahol dolgozhatunk” – magyarázta. „Mindegyik szemeszter során teljesítenünk kell a számunkra kitűzött célokat, és a témavezetőnket rendszeresen tájékoztatnunk kell az elért eredményeinkről.”   

Egyébként a doktorandusz hallgatóknak nem kell sok rövidtávú határidőt betartania. A program keretében szabadon dolgozhatnak a saját témájukon, és több év áll rendelkezésükre, hogy a fontos mérföldkövekhez eljussanak. „A Corvinus biztosítja számunkra a munkához szükséges környezetet, de rajtunk áll, hogy a tehetségünket megmutassuk.” A tudományos szabadság az egyetemen hozzájárul a hallgatók produktivitásához és a kutatás jó minőségéhez. „Úgy gondolom, hogy a kutatásoknál a Corvinus a minőségre és nem a mennyiségre összpontosít.” Ezért a doktorandusz hallgatók igyekeznek nagy hírű nemzetközi folyóiratokban publikálni. Ez nemcsak az egyetem rangsorban elfoglalt helyét és hírnevét javítja, hanem a kutatások segíthetnek társadalmi problémák megoldásában is. Hamid folyamatosan a közjót tartja szem előtt, hiszen témája gyakorlati kérdésekre összpontosít. 

Kutatás, amely a valós élet problémáiról szól 

Hamid kutatása a migránsok beilleszkedésére vonatkozó politikát állítja középpontba. Olyan migránsok ügyeit vizsgálja, akik a Maghreb-térségből érkeztek Franciaországba és Spanyolországba. E térség Észak-Afrikában van, és a vizsgált migránsok főleg Tunézia, Algéria és Marokkó területéről származnak. „Ők képezik a migránsok egyik legnagyobb közösségét Spanyolországban és Franciaországban.” Mindegyiküknek más-más a háttértörténete: azért érkeznek Európába, hogy tanuljanak, dolgozzanak, vagy hosszútávon itt éljenek. Mások illegális úton lépik át az EU határait. „Az általam vizsgált kérdés nem a migránsok elfogadására, hanem a beilleszkedésük biztosítására vonatkozik.” Hamid arra összpontosít, amit a politikaformálók tehetnének azért, hogy a migránsok kevésbé érezzék magukat a társadalomból kirekesztve. „Nézőpontom az, hogy az integrációt elősegítő programokat a politikaformálóknak úgy kellene elindítania, hogy a bevándorlók szempontjait is figyelembe veszik, amikor megpróbálják a társadalomba bevonni őket.”   

Ezt a releváns kérdést Hamid azért próbálja elemezni, hogy bizonyítékon alapuló szakpolitikai javaslatokat tehessen a migrációs terület politikaformálói részére, amelyhez adatelemzést végez, kvalitatív és kvantitatív módszerek, köztük szakértőkkel és érintettekkel folytatott interjúk, valamint az Európai Társadalmi Felmérés adatai felhasználásával. „E kutatást nemcsak a fokozat megszerzése érdekében végzem, hanem hogy a valós élet kérdéseihez tudjak hozzájárulni.” Hamid célja, hogy a tudományos kutatást a gyakorlati helyzetekkel összekapcsolva találjon megoldást a közös problémákra. „Javaslatom a politikaformálók részére az volna, hogy a társadalmi kohézió szempontjaira összpontosítsanak, mint például a bizalom erősítése a migránsok közössége, a társadalom fősodrához tartozó része és a kormányzat között. Ez bizonyos fokú általános bizalmat hozna létre a társadalomban, és arra motiválná a bevándorlókat, hogy részt vegyenek az ország gazdasági és társadalmi életében.”   

A doktorandusz a kutatásával él együtt 

Hamid azért vizsgálja ezt az összetett és releváns témát, hogy a terület elismert szakértője lehessen. A jövőre nézve az a fő célja, hogy kutatóvá váljon és a politikaformálók részére tanácsadást nyújtson. Azt is fontolgatja, hogy a migráció szakértőjeként munkalehetőségeket keres, mert bizonyos abban, hogy a doktori fokozat hitelességet biztosít majd számára. Hamid e célok elérése érdekében most leginkább a kutatásra összpontosít, de oktatott is néhányszor az elmúlt években, mivel ez a doktori program egyik követelménye. „Kihívást jelentett számomra, mivel új területtel kellett megismerkednem. De az oktatás érdekes folyamat volt, mivel én is tanulhattam az órák során a hallgatóimtól.”  

Hamid az elmúlt évek kihívásainak fényében azt állítja, hogy a doktori program hatalmas elkötelezettséget jelent. Türelmet és áldozatokat követel. „Például a témajavaslat változhat. Lehet, hogy ki kell hagyni olyan részeket, amelyeken az ember már hónapokon át dolgozott. De ennek nem szabad az embert eltántorítania a program folytatásától, hiszen ez a tanulási folyamathoz tartozik.” Hamid barátai közül sokan csodálkoznak azon, hogy Hamid mennyire elkötelezett a kutatás mellett.

– magyarázza.  

Ez a nagy elkötelezettség nagy sikerekhez és nagyon sok örömhöz vezethet. A doktorandusz hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy utazzanak, és kapcsolatokat alakítsanak ki. A doktorandusz hallgatói jogviszonynak és az egyetem támogatásának köszönhetően Hamid is részt vett konferenciákon és rövidebb programokon Európa és a Közel-Kelet országaiban és az Egyesült Államokban is. „A legnagyobb inspirációt az jelenti számomra, hogy különböző hátterű, de hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatok, akikkel megoszthatjuk a kutatásunkat” – mondta Hamid.