Hogyan válhatnak kutatóvá a lelkes civilek? – Erről is szólt a Citizen Science Day

Hat intézményből kilenc különböző, nagyon változatos témán keresztül tekinthettek be az érdeklődők a citizen science, vagyis a közösségi tudomány kevéssé ismert világába. Az online rendezvény célja annak bemutatása volt, hogy milyen erő rejlik az állampolgárok, a közösségek részvételével zajló projektekben, és milyen hozzáadott értéket hordoznak a tudomány, a kutatók, az önkéntesek és a nagyvilág számára. A konferencia sok érdeklődő figyelmét felkeltette, összesen 74 résztvevő hallgatta meg az informatív előadásokat. 

A napot Fischer Mónika, az Egyetemi Könyvtár igazgatója nyitotta meg, majd Kurucz Erika, a könyvtár kutatási adatfelelőse ismertette, hogy mi az a közösségi tudomány és milyen alapelvek mentén definiálható ez a – viszonylag fiatalnak számító – tudományterület. Ezután egy nagyon izgalmas előadását hallhattunk Kapocs a Tudáshoz elnevezéssel Lovász Dávidtól, aki a pécsi könyvár szerepét mutatta be a civilek és a tudomány vonatkozásában.  

Legyen Ön is hódkutató! – ötletes felhívással adott részletes ismertetőt Juhász Erika a magyarországi hódkutatásról. Teljeskörű tájékoztatást kaptunk arra vonatkozóan, hogyan zajlanak a hódmegfigyelések és civilként hogyan tudunk ehhez tevőlegesen hozzájárulni. DRYRiVERS – mobillal az eltűnő víz nyomában Csabai Zoltán előadásában felhívta a figyelmet, hogy milyen közeli és valós probléma, hogy a korábban állandó vízhozammal rendelkező vizeink egyre többször kiszáradnak, olykor teljesen el is tűnnek. 

Az erdő rejtett kincsei: védett gombák című előadásában Sárközi István gombaszakellenőr mesélt arról, hogy a védett gombáknak hogyan zajlik az adatgyűjtése, mikre érdemes odafigyelni és hogy hogyan csatlakozhatunk. Varga Zsaklin “Hogyan állíthatjuk meg a szúnyogok terjedését az okostelefonunkkal?” című előadásából képet kaphattunk arról, hogy a kórokozók globalizációja miatt a szúnyogok egyre inkább urbanizálódnak, megszokják a városi közeget, ami nagyon kedvez az inváziós fajoknak. Rendkívül fontos az új fajok azonosítása, aminek felgyorsításában a lakosság is sokat segíthet, hiszen egy egyszerű applikáció segítségével bárki azonosíthat egy új fajt. Ez egyébként egész Európára kiterjedő citizen science program. 

Rózsa Zoltán izgalmas előadást tartott “Önkéntesség a közösségi régészetben” címmel, amelyből megtudhattuk, hogyan segítenek az önkéntesek a szakembereknek a régészeti feltárásokban. A gyümölcsöző és hatékony közös munka célja, hogy a magyarországi, kárpát-medencei értékeket együtt ismerjék és mentsék meg. A nap talán legfigyelemfelkeltőbb előadása Balog Kittitől hangzott el “Áss mélyre… az alsóig: Közös(ségi) kaland a talajtani kutatásban” címmel. Kettős céllal indították a közösségi tudomány programjukat: egyrészről, hogy információkat szerezzenek bizonyos alapkérdések megválaszolására, másrészről, hogy felhívják a társadalom figyelmét a közösségi tudomány fontosságára. Egyik legismertebb projektjük is ezt szorgalmazta, amelyben pamutanyagokat ástak el és azt próbálták megállapítani mennyi idő alatt bomlik meg az anyag, ebből következtetve a talaj egészségére és mikrobiológiai aktivitására. 

Az utolsó előadás Nagy Károly ismertetésében hangzott el “Madarak és madarászok – 50 év önkéntesség eredményei” címmel. Többek között kitért arra, hogy mire érdemes figyelni, ha önkéntesekkel tervezünk végig vinni egy hosszútávú projektet. Megtudhattuk, hogy MME legtöbb madármegfigyelési programja a citizen science elvén működik már 50 éve. Szintén érdekessége volt az előadásnak, hogy rávilágított: bizony az önkéntes munka sem ingyen van, ehhez is szükséges anyagi forrás.  

Reméljük, hogy minél többen fogják figyelemmel kísérni továbbra is a különféle CS projekteket és aki tud csatlakozik valamilyen közösségi kutatáshoz, hiszen hosszútávon ebből mind az állampolgárok, mind a kutatók profitálni tudnának. 

“Nagyon szépen köszönjük még egyszer az izgalmas előadásokat az előadóknak és minden részvevőnek a részvételt!” – zárják a beszámolót a szervezők.