Hogyan változik a jövőben a járműipar? Interjúnk a díjnyertes szakdolgozat írójával

Magyarországon a járműipar meghatározó, lényeges az iparág hazai fejlesztése. A Lőrincz Péter diplomamunka-pályázaton díjnyertes szakdolgozata, melyet a Corvinuson írt, „Készültség vagy érettség – digitalizáció az európai járműiparban” címet viseli. Miért éppen ezt a témát választotta? 

Mindig is megvolt bennem a téma iránti érdeklődés. Alapdiplomámat a BME-n szereztem közlekedésmérnökként, de akkor úgy éreztem, a tervezés nem annyira nekem való, a közgazdaságtan vonzott. Ezért aztán az Msc-t a Corvinuson ellátásilánc-menedzsmenten végeztem el. Valamint korábban dolgoztam a Boschnál gyakornokként, jelenleg ugyanitt teljes állásban dolgozom logisztikai területen, ahol csapatunk különböző lokációjú Bosch gyárak ellátásával foglalkozik. 

A diplomamunkájában arról ír, hogy négy nagyobb trend mentén a nem túl távoli jövőben nagyon megváltozik a közlekedés, illetve a járműipar. 

Fontos, hogy a négy trend együtt kezelendő. A négy irány az autómegosztás (car sharing), az önvezető autók megjelenése, a digitalizáció – erre helyeztem dolgozatomban a legfőbb hangsúlyt – és az, hogy nagyobb arányban megjelennek a környezetkímélő (elektromos) autók. Persze ez utóbbi kérdés elég bonyolult, mert az elektromos autó gyártása is – főként az akkumulátor előállítására gondolok – környezetszennyező, és az is nagyon fontos, hogy az üzemeltetéshez szükséges áram milyen forrásból jön. Hogy egy példát említsek, Lengyelországban főként hőerőműveket használnak, így egész más az autó kibocsátása, mint egy olyan országban, ahol az energiamixben nagyobb a megújuló energia aránya. De kihívást jelent az is, hogy az önvezető autók esetében – ahol véleményem szerint a teljes önvezetés azért még távol van – például szükség lesz majd az autók és a forgalomirányító rendszerek összekapcsolására is. Úgy gondolom, egyedül egyik sem valós megoldás, közösen viszont alternatíva. 

Mi ennek a fejlődésnek a legfontosabb feltétele? A járműipar eddiginél sokkal nagyobb modernizációja, fejlesztése vagy éppen az emberi gondolkodás? Arra célzok, hogy ma egy drága autó birtoklása presztízskérdés is, s az emberi hozzáállás pedig lassan és nehezen változik. 

Az autó ma sokaknak akár az egyetlen versenyképes alternatíva és vannak persze olyanok, akiknek egyfajta státuszszimbólum. A közúti közlekedés gondjai véleményem szerint akkor fognak elkezdeni megoldódni, ha az autózásra részrendszerként tekintünk, vagy akár egyfajta szolgáltatásra (autómegosztás), és áttérünk a multimodalitásra. Ehhez persze javítani kell a szolgáltatási színvonalat tömegközlekedési és autós szempontból is. És persze gyökeres változásra van szükség az emberi gondolkodásban is, de ha létezik alternatíva, akkor ez nem lehetetlen. 

Dolgozatának lényege a digitalizáció mérése, illetve fejlettsége, elsősorban Európában. 

Fókuszban az autóipari oldallal. Fontos tudni, hogy a vállalatok rá vannak kényszerülve ezekre a fejlesztésekre, hiszen az adatok szerint 2018 óta 10-15 százalékkal csökkent az autóeladások száma, azóta pedig (kis növekedés mellett) stagnál. Emellett a 2010 óta vezető szerepet betöltő Kína gyors innovációs tempót diktál, ami versenyt generál a vállalatok között. Az általam végzett vizsgálat az európai autóiparral fókuszban készült. Mért változóim – összesen 13, pl. robotok, felhőalapú rendszerek használata, IoT (Internet of Things), mesterséges intelligencia használata – pedig a jelen állapotra fókuszálnak. A vizsgálat alapján látható egyfajta szerepkör szerinti fejlődés – a gyártófókuszú országoknál a gyártáshoz kapcsolható változók, míg a menedzsmentfókuszú országoknál szintén a releváns változók fejlettebbek. 

Hogyan áll hazánk ebben a versenyben? 

Szinte az összes európai uniós és volt szocialista ország hasonló cipőben jár, mint mi: a piacot az olcsó munkaerőt kihasználó nyugati leányvállalatok uralják, melyhez helyi beszállítók kapcsolódnak. Sok múlik azon, hogy mikor éri meg anyagilag a gyártás automatizálása. A digitalizáció elbocsátásokkal jár mindenütt, ezt kezelni kell. Ugyanakkor nemcsak gyártás van, hanem egyre több kutatási-fejlesztési központ is létrejön ezen országokban. Az iparágon belül szakemberek alkalmazásában a vizsgált uniós országok közül (melybe Németország vagy Franciaország is beletartozik) Magyarország élen jár, közvetlen utánunk Csehország és Szlovákia jön. Ezt én nagyon fontosnak vélem, a fejlődésünkhöz minél több jól képzett szakértő (informatikus, mérnök) kell. Valószínű az is, hogy az alkalmazott szakértők száma növekedni fog: egy tanulmány szerint 2025-re 6 százalékkal emelkedik az IT-s munkakörben foglalkoztatottak száma az autóiparon belül 2020-hoz képest. Kérdés, hogy a szerepkörök hogyan alakulnak a jövőben, mely viszont egy bonyolult, soktényezős folyamat, műszaki, társadalmi kihívásokkal. 

Kik segítették a szakdolgozat megírásában a Corvinuson? Utólag hogyan látja: megérte megszerezni a második diplomát itt? 

Feltétlenül! Nem bántam meg a döntésemet, hogy idejártam, sok olyan tantárgyat tanultam, amelyek gondolkodásra késztettek, és az is tetszett, hogy a tanárok többsége támogató volt. Sok mindenre nyitották rá a szememet. A hallgatói csoport, akikkel együtt végeztem, nagyon jó csapat volt, ismertük és segítettük egymást. A szakdolgozatom írásában sokat kaptam a két konzulensemtől, Losonci Dávidtól és Demeter Krisztinától, Matyusz Zsolt pedig értékes szempontokat adott a statisztikákhoz.  

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság 2022-es Lőrincz Péter diplomamunka-pályázatán az Msc-kategóriában I. helyezett Lászlófi Ádám mellett a Corvinus hallgatójaként dicsérőoklevelet kapott még Dákai Patricia A teljesítménymérési rendszer hálójában: Konzisztens teljesítménymérés, fókuszban a beszerzési funkció című dolgozatára, valamint Szűcs Fanni Beszállítói kapcsolatok koopetíciós jellegének elemzése a rövid ellátási láncokban című munkájára. Minden díjazottnak gratulálunk! 

Török Katalin