Az eredeti cikk a Közgazdász Online Hallgatói blogon érhető el.
Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem
Hogyan vesz részt a HÖK a hallgatói életben?
A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói érdekképviselet aktív megvalósításáért felel az Egyetemen. A HÖK képviselői részt vesznek például a Fegyelmi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság munkájában. A Szenátusi ülésekre a HÖK három tagot delegál (az elnök és a két alelnök vesz részt az ülésen), így három szavazattal is rendelkeznek. A szabálymódosításokat érintően ráadásul vétójoguk van, így képviselhetik a hallgatók érdekeit.
Emellett a szervezet tevékenységei közé tartozik a hallgatói élet színesítése rendezvények, bulik szervezésre révén, valamint a különböző egyetemi szervezeti egységek projektjeiben való részvétel, mint például a diplomaosztók vagy a szakfejlesztések lebonyolítása.
Miért és hogyan léteznek a hallgatói önkormányzatok?
,,A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként – hallgatói önkormányzat működik’’
– írja a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (NFTV) 60. bekezdése. Így a hallgatói önkormányzatok jogi alapját ez a jogszabály adja, azonban a működés egyéb feltételekhez is kötött.
Ezek közül az egyik, ha nem a legfontosabb, hogy a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlési választásán a teljes idejű nappali képzésen tanuló hallgatók legalább 25 százaléka részt vett és elfogadta a jelölt tisztségviselőket.
Mi az a Küldöttgyűlés? Miről dönthet?
,,A HÖK Küldöttgyűlése a szervezet szabályalkotó testülete’’ – fogalmaz a Corvinus HÖK Alapszabálya. A Küldöttgyűlés hatásköre kiterjed a HÖK Elnök és alelnökök, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztására, az éves költségvetés elfogadására, illetve dönt az Alapszabályról és annak esetleges módosításairól. A Küldöttgyűlést alkotó maximum 45 fő legalább évente két alkalommal ülésezik.
Mikor lesz a Küldöttgyűlés-választás?
A kétévente megrendezett választási időszak a Corvinuson idén áprilisban lesz, ahol listás és egyéni képviselők megválasztására is lehetőség nyílik majd. A választást a Hallgatói Önkormányzat Felügyelő Bizottsága írja ki, ezt követően pedig ők felelnek a teljes választás szabályos lebonyolításáért is.
A választási időszak a jelöltállítással kezdődik: kizárólag ebben a periódusban lehet képviselőcsoportot alakítani, illetve egyéni jelöltként pályázatot benyújtani.
A jelöltállítás időszaka április 10-én kezdődik és április 14-én éjfélkor ér véget.
Ezt követi a bírálati időszak, amikor a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a beérkezett dokumentumokat, majd egy jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszak, amikor a meghozott határozatokkal kapcsolatban lehet fellebbezéseket benyújtani szintén a Felügyelő Bizottsághoz.
A tényleges szavazási időszak április 25-én veszi kezdetét, ekkortól lehet az Egyetem Moodle rendszerén keresztül leadni a szavazatokat.
Készítette: Tepfenhart Beatrix, Közgazdász
Ki indulhat a választáson?
A küldöttgyűlési választáson jelöltként bárki elindulhat, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és a Felügyelő Bizottságnak a megjelölt időszakban benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ezeket a Corvinus HÖK Alapszabálya tartalmazza, amely elérhető az Egyetem weboldalán és a HÖK saját honlapján.
Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a hallgatói önkormányzati választáson is listás és egyéni jelöltek megválasztására van lehetőség. Egy listán minimum 30, maximum 50 képviselő szerepelhet, emellett a listaállításnak egyéb kritériumai is vannak, amelyeket a Corvinus HÖK Alapszabályának 14. § bekezdése tartalmaz.
Egyéni jelöltként két körzet képviselőjeként lehet elindulni: alapszakos és mesterszakos körzetben. Nem feltétel azonban, hogy a képviselő abban a körzetben induljon, ahol épp a tanulmányait folytatja.
Fontos tudnivaló, hogy az egyes képzési szinteken tanuló hallgatók maximum annyi jelöltre adhatják le a szavazataikat, ahány képviselő indult az adott körzetben, tehát az adott képzési szinten. Így az alapszakosok, és az osztatlan képzés első három évfolyama legtöbb 7, a mesterszakosok legtöbb 4 jelöltet támogathatnak majd április 25-én.
Érvényes szavazás esetén a mandátumok kiosztásának eredményeként 11 egyéni és 30 listás képviselő szerez két évre mandátumot a Küldöttgyűlésben.
Fotó: Glen Carrie, Unsplash
Mi lesz akkor, ha érvénytelen lesz a választás?
Ahogyan a cikkünk elején is írtuk, a szavazás csak akkor nyilvánítható érvényesnek, ha a nappali tagozatos hallgatók között legalább 25 százalékos a részvételi arány. Az érvénytelen szavazás után legalább három nappal meghosszabbítják a választási időszakot, amit bírálat és jogorvoslat követ. Ezt mindaddig szükséges ismételni, amíg az érvényesség/eredményesség kimondható.
Ha a Felügyelő Bizottságnak a szemeszter végéig sem sikerül eredményesen lezárnia a választásokat, a következő félév hetedik hetéig ki kell írnia egy rendkívüli választást. Eddig azonban a HÖK szerepe és hatásköre jelentősen lecsökken, a működés csupán egy ügyvezető elnökre korlátozódik. Így például ebben az esetben a Szenátusi üléseken is egy hallgatói képviselő vehet részt a jelenlegi három helyett, de a HÖK hiánya a hallgatói élet számos szegmensére kihatna, legyen az a rendezvények területe, a bizottságokban való aktív képviselet vagy a tömeges tájékoztatás.