HU-rizont programot indít a kormány a nemzetközi kutatások erősítésére

A kezdeményezést Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára jelentette be pénteken az Educatio Kiállításon. Az államtitkár kiemelte: a programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány. “Ha megpróbálnak minket bezárni, akkor nyitunk a világra, ezért indítottuk el a már most januárban pályázható nemzetközi csereprogramunkat, a Pannónia Programot és indítjuk el a magyar kutatók és a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő HU-rizont programot idén 8 milliárd forint támogatással” – fogalmazott az államtitkár. 

Tájékoztatása szerint az új program azon nemzetközi kutatási együttműködéseket fogja továbbvinni magyar egyetemek pályázataival, amelyek a Neumann János Program három fókuszterületére – az egészséges életre, a digitalizációra és a zöldátállásra – koncentrálnak. Az HU-rizont azonban nemcsak a magyar egyetemek kutatási költségeit fogja finanszírozni, hanem az európai és azon kívüli egyetemekét is. “Azaz kutatási partnernek hívja a nemzetközi egyetemeket abból a célból, hogy olyan kutatások szülessenek, amelyek nem öncélúak, hanem amelyek a magyar társadalom, gazdaság számára előnyösek” – tette hozzá az államtitkár. 

Kiemelte, hogy a HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat. Emellett idén is támogatják azokat az egyetemeket, amelyek a Horizont Európa programban nem kaptak támogatást. A tavaly rendelkezésre álló 5 milliárd forintból 12 egyetem 43 kutatását támogatták, ezt a programot viszik tovább ebben az évben is 5,4 milliárd forint keretösszegből. “Összességében idén soha nem látott összeget, 24 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar kutatások nemzetközi együttműködéseit erősítsük” – hangsúlyozta Hankó Balázs. 

Hankó Balázs felidézte: 2023 a magyar tudomány, a magyar felsőoktatás sikereitől volt hangos, két kiváló kutatónk lett Nobel-díjas, Krausz Ferenc és Karikó Katalin. Emellett 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában és meredeken emelkedik a magyar tudományos publikációk, közlemények száma is. Kitért arra, hogy minden harmadik magyar tudományos közlemény nemzetközi együttműködésben készül. “Ezzel a V4-es országok közül a legjobban teljesítünk” – mondta, hozzátéve, hogy a fiatal kutatóknál, a doktoranduszoknál minden negyedik fiatal külföldi, nemzetközi doktori hallgató, ami “kicsivel” az OECD-átlag felett van. “Azaz a magyar kutatás nemcsak eredményes, hanem a nemzetközi együttműködése is széleskörű” – hangsúlyozta.