Az előadók közül elsőként Csutora Mária, a Fenntartható Fejlődés Intézet egyetemi tanára arra mutatott példákat, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a tudományos közlemények írásában fordítással, nyelvi hibák javításával, vagy a szövegezés minőségének emelésével, és mire nem használható. Az előadó tanácsa, hogy bátran, de kellő körültekintéssel alkalmazhatóak ezek az eszközök. A prezentáció kitért a nagyobb kiadók MI-használattal kapcsolatos szabályozására is.
Csóka Péter, a Pénzügy Intézet egyetemi tanára prezentációjában azt illusztrálta, hogy a mesterséges intelligencia akár adatelemzésre, illetve tudományos megállapítások tudománykommunikációs célú, laikusok számára könnyebben befogadható átszövegezésére is alkalmas.
Az esemény további részében Dabis Attila, az Egyetemi Könyvtár tudományos írás tanácsadója, majd Varga Ákos, a Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet docense gyakorlati tanácsokat osztott meg arra vonatkozóan, milyen eszközök használhatók fel a kéziratok minőségének – stílusának és a nyelvhelyességének – javítására, információk kinyerésére szövegekből, és a szakirodalom feltérképezésére.
Az előadások utáni beszélgetésben a tudomány jövője volt a téma a mesterséges intelligencia térnyerésének tükrében. A megszólalók hangsúlyozták, hogy ezek rendkívül hasznos, de korlátos eszközök, a humán szereplő továbbra is megkerülhetetlen a tudományos eredmények létrehozásában. A mesterséges intelligencia térnyerése újfajta etikai kihívásokat teremt a tudományban, ezért egyértelmű szabályozásra van szükség.