Itthon is tarol a magyar kutatók nemzetközi slágerkönyve az adatelemzésről

Néhány napja került a magyar könyvesboltokba, de máris gazdasági bestseller, sikerkönyv lett az Adatelemzés üzleti, közgazdasági és szakpolitikai döntésekhez című kiadvány. Az eredetileg angolul a Cambridge University Pressnél megjelent kötet magyar változatát az Alinea Kiadó gondozta. A szerzők azért fogtak hozzá a hiánypótló tankönyv megírásához, mert ökonometriát tanítottak és egyszerűen nem találtak igazán használható anyagokat az adatelemzésről. A két terület gyakorlatias és olvasmányos ötvözése annyira jól sikerült, hogy mára a világ több mint 30 országában tanítanak belőle, Cambridge-től Tokióig, Berlintől San Franciscóig, és természetesen a Corvinuson is több programban, sőt, sok vállalat is használja a mindennapokban.  

A könyv ugyanis közérthető és a gyakorlati életből vett példákkal, rengeteg esettanulmánnyal vezeti le, hogyan lehet valódi adatokkal, elemzéssel eljutni egy megalapozott közgazdasági, szakpolitikai döntéshez. Hogyan teszteljük egy részvényportfólió nagyobb veszteségének esélyét? Egészségügyi kockázatot jelent-e a dohányzás? Íme, két téma, amelyet a legnagyobb részletességgel elemez. A kötet valós adatokkal dolgozik, amelyeket a kapcsolódó honlap tartalmaz, az elemzéshez szükséges Stata, R és Python programkódokkal együtt. 

„A könyv célja egyrészt, hogy demokratizáljuk a tudást, másrészt, hogy magyar egyetemeken, magyarul és magyar diákoknak is taníthassuk az adatelemzésről szóló könyvet” – jelentette ki Békés Gábor, a Corvinuson végzett szerzőpáros egyik tagja, jelenleg a Central European University (CEU) docense május 15-én a Corvinus egyik zsúfolásig megtelt termében megrendezett eseményen, ahol a könyv magyar fordítását mutatták be. Megjegyezte: „Nem rossz jel egy könyvbemutatón, ha az utolsó sorokban állva hallgatnak bennünket”. Sajnos három éve elhunyt, így nem lehetett jelen a másik szerző, Kézdi Gábor, a Michigani Egyetem, a CEU, és a Corvinus egykori professzora, aki ezzel a tankönyvvel felejthetetlen nyomot hagyott a közgazdaságtanban.  

„Jóleső érzés, amikor Koreából vagy éppen Bangladesből kapok visszajelzést, és annak is örülök, hogy valódi szellemi közösség, óriási összefogás is kialakult a könyv és fordítása körül” – mondta Békés. Szakmai visszajelzés a könyvbemutatón is érkezett: az adatelemzéssel és hatásvizsgálatokkal foglalkozó Cambridge Econometrics tanácsadó cég magyarországi vezetője, Fazekas Dóra például hangsúlyozta: „A könyvből mindent használunk a cégnél.”  

Békés azt mondta, nem tudja jobban összefoglalni a könyv lényegét, mint ahogyan azt David Card a University of California Nobel-díjas professzora tette: „Az ökonometria és az adattudomány gyönyörű integrációja, amelyben az adatgyűjtéstől és feltáró elemzéstől egyenes út visz a hagyományos regressziós modellezésig, majd az előrejelzésig és az oksági modellezésig. Éppen erre van szükség ahhoz, hogy a hallgatók következő generációját felvértezzük a két terület eszközeivel és felismeréseivel”. 

„Gyakran apróságnak tűnő, de a fordításban fontos kérdésekben rendeztünk vitákat, hiszen egy angol szakkifejezésnek több magyar fogalom is megfelel, és ennek eredményét a honlapon egy szakszótárban is megosztjuk” – jegyezte meg Békés. A könyv fordítója Rózsás Sarolta volt, szaklektora pedig Bárdits Anna. A bemutatón elhangzott: támogatókat keresnek az angol kiadvány – előrejelzéssel és oksági elemzéssel foglalkozó – második felének fordításához. A teljes könyvből második kiadást is terveznek.  

Az adatelemző fő kihívása: a döntéshozó gondolkodását megváltoztatni 

A bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte, ennek az volt a célja, hogy volt corvinusos diákok, akik ma már komoly pozíciókban dolgoznak, elmondják, mit csinálnak a munkájuk során ma az adatelemzők, milyen szempontok szerint vesznek föl új munkatársakat és szó esett a mesterséges intelligenciáról is. A beszélgetés moderátora Békés Gábor volt. 

A Cambridge Econometrics tanácsadó cég magyarországi vezetője, Fazekas Dóra elmondta, az EU-nak és energiaügynökségeknek dolgoznak, de olyan kérdéseket is elemeznek, hogy a klímaváltozás hogyan fogja a befektetési portfóliókat érinteni. Szerinte az új munkatársak kiválasztásakor náluk a legfontosabb szempont, hogy a jelentkező önállóan gondolkodjon, átlássa a folyamatokat. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners tanácsadó cég ügyvezető partnere, a Corvinus oktatója elmondta, különböző cégeknek próbálják bemutatni, mennyire hasznos és érdekes dolgokat lehet kihozni az adatelemzésekből. Hangsúlyozta: a döntéstámogatók számára az egyik legnagyobb gond maga a döntéshozó, hiszen az ő gondolatvilágába kell belevinni, hogy vegye számításba az adatokból származó elemzést. Azt is tapasztalja a munkájában, hogy sokszor az elemzők a témához nem releváns adatokat gyűjtenek. Új munkatársak felvételénél ő is nagyon fontosnak tartja a problémamegoldó képességet és azt, hogy az érintett értse meg: egyedül nem szabad döntést hozni. 

Duronelly Péter, a Telekom adatelemző csoportvezetője azt hangsúlyozta, náluk még a junioroknak is érteniük kell a Python kódnyelvhez. Elvárják a jó absztrakciós képességet is, tudni kell kapcsolódni a cég informatikai kultúrájához. Vargha Simon, a Google Cloud AI vezető adatelemzője szerint az adatelemzés valójában a gép-ember-adat közt tolmácsolást jelenti. Az új emberek kiválasztásánál ő a csoportban való együttműködés kérdését emelte ki, szerinte sokan e képesség hiánya miatt véreznek el. 

A ChatGPT, az AI vajon hogyan befolyásolja, mennyire változtatja meg a cégek életét? Erre a kérdésre Duronelly úgy reagált, ez alapvetően a gondolkodásmódot változtatja meg, hiszen mindenkinek vannak adatai, ezek előbb-utóbb összekapcsolódnak.  Bodnár Viktória szerint az AI mindenkit érdekel, de sokan még nem tudják, mire kell ezt használni. De szerinte a jövőben akár a radiológusokat is kiválthatja a gép. Fazekas Dóra angol cégnél dolgozik, mint mondta, elég nagyok a félelmek az AI miatt, ugyanakkor ő biztos abban, hogy a mesterséges intelligencia a cégen belüli eligazodásban sokat segíthet majd. 

Török Katalin 
Fotó: Horváth Diána