Novemberi víziónk:
Ma is ismerős hangok nyugalmával indul az este: előbb az egyetemi közösségi kávézónk ajtaján lévő szélcsengő csenget, majd az érkezők táskájában kezdenek zenélni az újratöltős üvegek, miközben a kabátjukat teszik a fogasra. A távolból is kiszúrom az ismerős darabokat: vagy a javítónkban, vagy a kisboltunkban fordultak meg.
Minden este nyitva vagyunk, hogy összejöhessen a helyi közösség. Egyik este ruhákat varrunk, másik este válogatunk, hogy legyen mit megvenni a használtcikk üzletben. A kereslet itt nagyon különleges téma. Az a jó, ha sokan vesznek, de nálunk, vagy az, ha bárhol, csak kevesen? A marketing részlegünk csóválná a fejét, ha lenne ilyen.
Máskor közösen szerelünk tárgyakat, hogy sokáig szolgáljanak minket. Mi pedig szolgáljuk a Földet, ahogy rég elfeledett őseink is tették egykoron. Nem ennyire régen, de pár éve még voltak szelektív kukáink is. Mostanra már felesleges, annyira kevés volt benne a tartalom. Mindent magunk használunk fel: újrahasználunk, újraértelmezünk, újraalkotunk, komposztálunk. A kávézacc is mehet bele. Idén a csomagolásmentes bolt árucikkei is újrázós csomagban érkeznek.
A mai esténk különleges, épp fekete péntek van, ami egyben az ötödik születésnapunk is. Eleinte sokan gondoltuk trollkodásnak ezt a nyitódátumot, ma már egyre többen értjük. Nem volt elég eltörölni a vásárlás ünnepét, kellett is valami, ami a helyébe lép.
Ma a valódi szükségletek és a körforgásos gazdaság a beszélgetés témája a koncert előtt. Egyre több dolgot forgatunk vissza, de még mindig sok a köztes veszteség. Tudjuk, az a legjobb körforgás, ami nem is jön létre feleslegesen. A boldogságot pedig megadja nekünk a közösség. Valódi boldogságot, nem szemetet.
Előbb a mennyiséget kellene csökkenteni, utána jön a szelektív gyűjtés
Évente több mint 430 tonna hulladékot szállítanak el a Corvinus Egyetem campusaiból és kollégiumaiból összesen, ami körülbelül 840 átlagos EU-polgárra eső hulladéktermelésnek felel meg az európai uniós egy főre eső települési hulladékkal számolva. Ez a szám 513 kg/fő volt 2022-ben.
A hulladékterhelés csökkentése nemcsak a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák szennyezésének megszüntetése és a biodiverzitás védelme miatt lenne fontos, hanem a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is. A polimerek előállításához szükséges fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől a hulladék szállításáig és ártalmatlanításáig az egyszer használatos műanyagok csak 2021-ben 450 millió tonna, a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázt termeltek a New York Times cikke szerint.
A szelektív hulladékgyűjtésről ugyan sok szó esik az utóbbi években, ez azonban csak az utolsó lépés kellene legyen, ha valóban komolyan gondoljuk a hulladékkrízis megoldását. A kezdetben 3R néven futó, majd 5R és több helyen már 10R-ig is eljutó modell azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, mennyi mindent tehetünk még azelőtt, hogy a szelektív gyűjtést választjuk.
The 10R framework. Source: Kirchherr et al (2017, p. 224).
A körforgásos gazdaság modellje fontos, de önmagában nem elég a fenntartható jövőnk szempontjából, ahogyan egy tavalyi cikkünkben is írtuk. Arra is szükség van, hogy a vállalatok, a szabályozók és a fogyasztók gondolkodásmódja egyaránt változzon. Egyrészt el kell mozdulni a lineáris gondolkodás felől az anyag körforgásának megértése felé. Másrészt pedig az életmódunkon és a fogyasztási szokásainkon is változtatnunk kell, ha kevesebb hulladékot akarunk termelni.
Az élelmiszerhulladék társadalmi és környezeti hatása is jelentős
594 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente a magyar háztartásokban, ebből 247 ezer tonna tiszta pazarlás a Nébih adatai szerint. Ez 62 kilogrammot jelent fejenként évente, amiből 25,8 kg megelőzhető lenne.
“Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékáért felelősek (Eurostat, 2022). A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott” – írják a Nébih Maradék nélkül programjának oldalán.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint világszerte évente kb. 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, ami nagyjából az összes termelt élelmiszer 33 százaléka. Ez meghaladja a világ éhezőinek éves élelmiszerszükségletét, ami az egyenlőtlen elosztásból származó társadalmi problémát is jelzi.
Az élelmiszerhulladék égető problémájára hívja fel a figyelmet 2024-ben az Európai Hulladékcsökkentési Hét kezdeményezés is, melyhez a Corvinus Könyvtár idén is csatlakozott. Ennek megfelelően november 18-24. között izgalmas programokkal készülnek, melyhez minden egyetemi polgár, hallgató és munkatárs csatlakozását várják. A kölcsönzői térben egész héten filmvetítést terveznek, valamint november 15-ig fotópályázatra is várnak alkotásokat. November 20-án pedig egy egész délutános programra várják az érdeklődőket, melyről további részletek a plakáton és a Facebook-eseményben olvashatók.
A hulladékcsökkentéssel kapcsolatban további tartalmakkal is készülünk a hónapban. Szó lesz például a körforgásos gazdaság vállalati aspektusairól, bemutatjuk az ősszel elindult kollégiumi komposztálás projektünket, valamint az elektronikai hulladékok veszélyeiről is beszámolunk. November 27-én pedig a PET-kupával kapcsolatban lesz filmvetítés és beszélgetés, erről további információk hamarosan elérhetők lesznek.
Tudatosabb életmóddal mi magunk is tehetünk azért, hogy csökkentsük a hulladékterhelésünket
Végül pedig szokásos bevezető cikkünket kihívásokkal zárjuk, melyekkel mindannyian tehetünk azért, hogy csökkentsük a hulladékterhelésünk, és ezzel párhuzamosan egy tudatosabb életmód felé induljunk el közösen.
Szerző: Kovács Máté