Keszey Tamara: A cél elhelyezni magunkat a nemzetközi kutatási térképen 

,,Az utóbbi évek markáns kutatói képességfejlődése annak fényében különösen szép eredmény, hogy öt évvel ezelőtt a Corvinus még egy hagyományosan oktatásfókuszú  egyetem volt. A doktoranduszok fejlődését pedig külön is ki kell emelnem, mert a tavaly megjelent Q1-Q2-es publikációk egyharmadát doktori képzésben résztvevő hallgató is jegyzi” – fűzi hozzá az adatokhoz Keszey Tamara kutatási rektorhelyettes. 

A legtöbb nemzetközi kooperációban publikált cikk a CEU-n, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az Erasmus University Rotterdamon és az indonéz President University-n dolgozó kutatókkal közösen született. A külföldi társszerzővel közösen publikált cikkek szerzői között felülreprezentáltak az olyan részfoglalkoztatású corvinusos kutatók, akik egyetemi állásuk mellett kutatóintézetben is dolgoznak. Keszey Tamara szerint ezen a területen van még tennivalója a Corvinusnak: „a közeljövőben az a cél, hogy a főállású kollégák nemzetközi kapcsolatrendszerét is fejlesszük”. 

Elemezték azt is, hogy milyen témákban és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg corvinusos szerzők Q1-Q2-es publikációi. A 2022-ben nemzetközi folyóiratokban közreadott publikációk gyorselemzése alapján az Egyetem leginkább az egészség-közgazdaságtan, a matematika, a politikatudomány, a közgazdaságtan, a marketing, az energetika, a pénzügy, a szociológia, illetve a társadalmi hálózatok, az élelmiszeripar- és agrárközgazdaságtan, a big data, továbbá a fenntarthatóság és a menedzsment területeken rendelkezik nemzetközileg is látható kutatási teljesítménnyel. Keszey Tamara azonban megjegyezte: „a teljesebb képhez hosszabb időtáv, a publikációk többszempontú elemzése, további validáló módszertanok, valamint a folyóiratcikkeken túli markerek bevonása szükséges”.  

Beépített ösztönzők, kutatási eszközfejlesztések  

Az Egyetem stratégiai célja a nemzetközileg is látható kutatási eredmények létrehozása, ennek érdekében az elmúlt három évben számos fejlesztést valósított meg a kutatástámogatásban. Mára nemzetközi viszonylatban is jónak mondható a Corvinus eszköz-, folyóirat- és adatbázis-ellátottsága, ezzel párhuzamosan pedig pontosabb adatkezelési és monitoringrendszer jött létre a corvinusos publikációk nyilvántartására. Rendszeresek a belső tudásmegosztó képzések, illetve a külföldi kutatók vezetésével tartott kutatásmódszertani workshopok, és az egyetem támogatja a rangos külföldi konferenciákon való részvételt is. Ezek a lehetőségek minden kolléga számára nyílt pályázati rendszeren keresztül érhetőek el, a beérkezett pályázatokról hetente hoz döntést a kutatási bizottság tagjaiból verbuválódott testület.  

Tavaly óta elérhető az Egyetem kutatói számára a Corvinus omnibusz szolgáltatása is: „Ezzel a lehetőséggel a kutatók adatgyűjtését igyekszünk megkönnyíteni. A Corvinus előfizet egy 1000 fős reprezentatív mintára, a kollégák pedig saját kérdőívükkel pályázhatnak erre a fogyasztói mintán történő lekérdezésre. Az a nagy előnye ennek a szolgáltatásnak, hogy semmiféle adminisztratív teher nem nyomja a vállukat. Beküldik a kérdőívüket és a következő lépésben megkapják a kész adatbázist, amit utána a saját módszereikkel tudnak elemezni.”  

Az Egyetem vezetése anyagilag is honorálja a kimagasló egyéni publikációs teljesítményeket: „Idén harmadik alkalommal fogjuk kiosztani különböző kategóriákban a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) díjakat, amelyekkel a világszínvonalú nemzetközi folyóiratokban publikálók teljesítményét ismerjük el egy magasabb pénzösszeggel. Az idei kiírásra már több, mint száz pályázat érkezett” – mondja a kutatási rektorhelyettes a CKK ösztönző hatásáról.  

Hogyan tovább a nemzetközi pályázatokkal?  

A nemzetközi akadémiai pályázatok aránya és értéke is növekedőben van a hazai pályázatok árbevételeihez képest. A korábbi EU-s kutatási keretprogramokban több, de kisebb értékű pályázatot nyert a Corvinus, az utóbbi években viszont fokozatosan növekedni kezdett az egy pályázatra jutó támogatási összeg.  „Kezdeményezőbbek lettek a kollégák és bátrabban kezdtek pályázni az elmúlt években. Most már egyre több olyan pályázat van, ahol a Corvinus meghatározó szereplője egy konzorciális pályázatnak. 2020-ban és 2022-ben is sikerült konzorciumvezetőként egy-egy nagyértékű pályázatot elnyerni, sőt, tavaly a Corvinus volt a legtöbb EU-s pályázati támogatást elnyert egyetem itthon” – magyarázza Keszey Tamara és rögtön azt is hozzáteszi, hogy ebben a felívelő időszakban különösen fájó az Európai Tanács tavaly december 15-ei döntése, amely az Egyetem közeljövőben tervezett nemzetközi pályázati tevékenységére is kihathat. „Nagyon bízunk ennek a tiltó rendeletnek a mielőbbi feloldásában, de addig is pályázásra biztatjuk a kollégákat. Sokaknak nem evidens, hogy a rendelet ellenére továbbra is lehet pályázni, ha pedig nyer egy projekt, akkor átgondoljuk a lehetőségeinket. Többféle szcenáriót is kidolgozott a nyertes pályázatok jelenlegi helyzetben való megvalósítására az Egyetem, illetve bizakodásra ad okot Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár március 14-én tett bejelentése, amelynek értelmében a kormány azonnali, 5 milliárd forintos támogatást nyújt a modellváltó egyetemek Horizont Európa kutatási programjainak előfinanszírozására.” 

Idei tervek és célok: ERGO májustól 

A közeljövő fontos célja a minél hangsúlyosabb nemzetközi jelenlét. A nemzetközi pályázást azzal is igyekszik támogatni az Egyetem vezetése, hogy a korábbi Horizont Európa Központ helyett májustól létrehoznak egy új irodát European Research Grant Office (ERGO) néven. A kutatási rektorhelyettes vezetése alatt ebben fognak egyesülni az eddig külön szervezeti egységekben dolgozó egyetemi pályázati csoportok. A cél, hogy a pályázat megírásától az elnyert projekt megvalósításáig egy helyen összpontosuljanak az adminisztratív teendők és a megvalósítással kapcsolatos tudás.  

„Amíg például egy hazai OTKA-pályázat beadásában már nagyon komfortosan mozognak a kutatóink, azt látjuk, hogy a nemzetközi pályázatok esetében még kevesebb a tapasztalat, illetve sokszor az adminisztrációtól is félnek a kollégák. Ebben az új irodában reményeink szerint minden segítséget meg tudunk nekik adni a pályázáshoz, illetve mentesítjük őket az adminisztrációs terhektől is, hogy kizárólag a kutatásra fókuszálhassanak” – meséli a májusban megvalósuló átalakításról Keszey Tamara. 

Az ERGO-ban személyre szabott támogatást, tanácsadást is nyújtanak a kollégáknak a nemzetközi platformokon való kutatói profil kialakításától kezdve a nemzetközi kutatói kapcsolatok kiépítésén keresztül egészen a konkrét pályázatok beadásáig.  

2023-ban a kutatástámogatási terület további célkitűzése elhelyezni az Egyetemet a nemzetközi tudományos térképen: „Láthatóvá szeretnénk tenni a legfontosabb kutatócsoportjainkat, bemutatni a top kutatóinkat és kutatásainkat. Tehát meg akarjuk rajzolni a saját kutatási térképünket. Ennek a megalkotása azért is fontos, hogy a külföldi kutatók tudják, milyen területeken tudnak a corvinusos kollégákkal kooperálni. Emellett jobban nyitni szeretnénk a tudomány iránt érdeklődő laikus közönség felé is az Egyetemen folyó kutatások közérthető bemutatásával” – mondja az idei év prioritásairól a kutatási rektorhelyettes.