Kiderült, hogyan gondolkodik a hallgatóink egy része a fenntartható utazási viselkedésről

Azt vizsgálták, milyen attitűd és fogyasztási profil jellemzi őket a fenntarthatósággal kapcsolatosan az utazási szokásaik során. Összességében elmondható a kérdőívet kitöltő hallgatóinkról, hogy döntő többségében igyekeznek környezettudatosan és fenntarthatóan viselkedni az utazásaik során. Ennek egyik felhajtó ereje a társadalmi normák felől érkező visszajelzések lehetnek, de sokuk már a mindennapokban is törekszik a minél fenntarthatóbb viselkedésre. A válaszadók közel feléről azonban elmondható, hogy nem feltétlenül tesznek extra erőfeszítést a fenntarthatóság érdekében az utazásaik során. Fontos megemlíteni, hogy ettől még a valóságban a válaszok alapján könnyen elképzelhető, hogy a hallgatók mégis a leginkább környezettudatos viselkedésmódot alkalmazzák döntéseikkor. 

A kutatásban nemzetközi tudományos standardoknak megfelelő, validált skálákat alkalmaztunk. A kérdőív fókuszában a fenntarthatóság témakörének feltárása volt, Liu et al. 2020-ban a Journal of Sustainable Tourism című, Scopus listás D1-es folyóiratban megjelent tanulmánya alapján, amelyben szintén az utazók fenntarthatósági magatartását vizsgálták.  

A tanszéki kérdőívet érvényesen összesen 217 hallgató töltötte ki magyar nyelven, míg 238 hallgató angol nyelven. A teljes mintába az érvénytelen kitöltések törlése után 455 fő került. A kutatás szűrt azokra, akik az elmúlt bő évben, 2023. január 1-je óta részt vettek turisztikai célú utazáson.  

A fenntarthatósági dimenziók közül a hallgatók a leginkább fontosnak az észlelt viselkedési kontroll faktorába tartozó két állítást tartották a legfontosabbnak. Különösen kiemelkedett a két indikátorból a „Biztos vagyok benne, hogy ha akarok, felelősségteljesen tudok viselkedni a meglátogatott terület környezetének védelme érdekében” állítás, ugyanis ezzel a válaszadók 94,8 százaléka értett inkább egyet, mint sem. A másik e dimenzióba tartozó állítással is („Lehetőségem van arra, hogy felelősségteljesen viselkedjek a környezet védelme érdekében utazásaim során”) a hallgatók 90,3 százaléka egyetértett.  

A megkérdezettek közel 90 százaléka hajlandó zöld gyakorlatokat alkalmazni és törekszik is arra, hogy a mindennapokban, utazáskor környezettudatosan viselkedjenek. Ezek az állítások a zöld viselkedési szándék és a mindennapi zöld viselkedés dimenzióira erősítenek rá. Ezek előzményváltozók, azaz ezeknek a magas értékei azt mutatják, hogy egy adott szituációt már az előzetes környezettudatos beállítottság alapján meg tudnak ítélni az alanyok, hogy miképpen lehet abból a fenntartható opciót választani.  

Átlagos az egyetértés a szubjektív normába tartozó két állítással („Közvetlen környezetem úgy gondolja, hogy utazás közben felelősségteljesen kell viselkednem a környezet védelme érdekében” és „Közvetlen környezetem azt szeretné, ha utazás közben felelősségteljesen viselkednék a környezet védelme érdekében”) kapcsolatosan, ami így is 75 százalékot megközelítő egyetértést eredményezett. A hallgatók környezetéről is elmondható, hogy az utazások során elvárják másoktól, vagy legalábbis a hallgatók ezt így érzik, hogy felelősségteljesen viselkedjenek a környezetükkel kapcsolatosan. Ez a magas társadalmi elvárásokra is rámutat a kérdésben.  

A legkevésbé két állítással, nagyon hasonló mértékben nem értenek egyet az egyetemista hallgatók. Érdekes módon ezen állítások a zöld viselkedésmód („Hajlandó vagyok több energiát befektetni az utazásaim során annak érdekében, hogy környezetbarát módon viselkedjek [pl. környezetbarát szálláshely választása]”) és a mindennapi zöld viselkedés dimenzióiba tartoznak („Gyakran megvitatom közvetlen környezetemmel a környezettel kapcsolatos problémákat.”). Azonban abban térnek el a többitől, hogy ezen állítások mérik a környezettudatos viselkedésmódon belüli „extra”, többlet hozzáállást a fenntarthatósági kérdésekhez. Ezekkel az állításokkal is közel a többség (49,8 és 49,7 százalék) így is egyetértett, és kicsivel több mint a válaszadók ötöde semleges a kérdésben. 

A Turizmus tanszék kollégái nagyon hálásak a sok kitöltésért, és igyekeznek a legtöbb kérdést felhasználva egy többváltozós regressziós modellt építeni, illetve klaszterezni a hallgatókat különböző viselkedésmódok és attitűdök mentén, természetesen aggregáltan. A kutatás egy hosszabb projekt részeként készült, amelyet még tavasszal ismertetett Dr. habil Jászberényi Melinda tanszékvezető a Corvinus Hírekben, miszerint már fiatalkorban érdemes elkezdeni a fenntartható utazás és viselkedési formák megismertetését. Az eredményeket részletesebben pedig hamarosan magyar és angol nyelvű tudományos publikációk formájában tervezik megjelentetni. 

A kapcsolódó nyereményjáték (a díj egy két személyre szóló egy éjszakás vendéglátás, reggelivel a Kistücsök Food & Room Balatonszemesben) is lezárult, a sorsolás a wheelofnames.com alkalmazáson keresztül zajlott. A nyertes hallgatóval közvetlenül vesszük fel a kapcsolatot.