A vesecserét és a frekvenciaárverést is jól kell megtervezni

Mechanizmustervezésről tartottak nemzetközi konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen július elején, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. A szakterület tágan értelmezett célja, hogy hatékonyan szabályozza a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Tartalmaz játékelméletet, viselkedési közgazdaságtant, versenyszabályozást, piactervezést – ezen belül aukciókat és párosítási piacokat –, társadalmi döntések elméletét, szavazáselméletet. Ezek mind a közgazdaságtan alkalmazottabb területeihez tartoznak. Paul Milgrom a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, Alvin Roth a piactervezés etikai kérdéseiről beszélt a Corvinus mechanizmustervezés témakörében tartott nemzetközi közgazdász konferenciáján, de szó esett vesecsereprogramokról és a netes csomagküldésről is. Roth és Milgrom piactervezési munkáit a mérnöki közgazdaságtan névvel is szokták illetni, mert gyakorlati kérdésekre, allokációs vagy aukciós alkalmazásokra javasolnak olyan mechanizmusokat, amelyek a gyakorlatban is jól működnek.  

Milgromék 10 milliárd dollár állami bevételt generáltak a rádiófrekvenciákból 

Paul Milgrom, a konferencia egyik kiemelt előadója a Stanford Egyetemről az aukciók elméletének kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2020-ban. Előadásában két alkalmazást mutatott be részletesen, amelyek jogok átruházásáról szóltak komplex piacokon. Az elsőben a vízhasználati jogok piacáról beszélt. Itt a jogok átruházásának nehézségét egyrészt az okozza, hogy egy szereplő vízfelhasználásának változása a többi szereplő lehetőségeit is erősen befolyásolja, hiszen a vízkészlet korlátozott, másrészt az is nehezítő tényező, hogy a felhasznált víz egy része visszakerülhet a rendszerbe: például az öntözésre használt víz a talajvízen keresztül egy másik terület vízhozamát táplálhatja.  

A rádióspektrumok kapcsán az USA-ban az ottani hírközlési hatóság (FCC) által 2017-ben szervezett dupla aukció hátterét ismertette, amelyet Milgromék terveztek meg. Ez három fő lépésből állt. Először a hatóság csökkenőáras aukció keretében felmérte az akkori – elsősorban rádió- és televízióadást sugárzó – tulajdonosok eladási hajlandóságát. A második lépésben a felszabaduló frekvenciákat optimálisan újracsomagolták a megmaradt frekvenciák áthangolásával, hogy értékes széles frekvenciájú és nagy lefedettségű sávokat hozzanak létre. A harmadik lépésben a mobilszolgáltatók ezeket kombinatórikus aukcióban vették meg. A megvalósításban számítástudósok is közreműködtek. A hírközlési hatóság jelentős kormányzati bevételre tett szert: az összességében 10 milliárd dollár értékben megvett spektrumokat újracsomagolva 20 milliárd dollár értékben adta tovább. Azt is sikerült elérniük, hogy a frekvenciák a gazdaságilag jóval hatékonyabb mobilszolgáltatókhoz kerültek, ez pedig csak központilag szervezett aukcióval valósulhatott meg.  

Roth: miért vannak nagy eltérések a vesecsereprogramok nemzeti szabályozásaiban?  

Alvin Roth is plenáris előadást tartott a Stanford Egyetemről, aki az ún. stabil párosító mechanizmusok elméleti vizsgálatáért és a piactervezés gyakorlati alkalmazásáért kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2012-ben. A tématerület első kutatásában az egyetemi felvételi problémára adtak egy alapmodellt és egy algoritmust, amit többek között Magyarországon is használnak. Roth a mostani előadásában a piactervezés etikai kérdéseiről beszélt. Régóta foglalkoztatja az a jelenség, hogy az emberi társadalmak miért tartanak bizonyos tranzakciókat elfogadhatatlannak, pl. a rabszolgaságot, a kamatfizetést, a droghasználatot, a melegházasságot, az abortuszt, a lombikbébi-programot, vagy a béranyaságot.  

Az előadásában két témakört vizsgált részletesebben. Az első a közgazdasági kísérletek területe, egy friss kísérletükben a kezdő közgazdász egyetemi oktatók felvételi piacába avatkoztak be oly módon, hogy a regisztrált diákok véletlenszerűen kiválasztott csoportjára megkértek neves közgazdászokat, hogy retwitteljék a PhD-hallgatók tanulmányait. Ez az egyszerű beavatkozás jelentősen növelte a kísérletbe bevett diákok sikerességét, átlagosan közel eggyel növelve a végső ajánlataik számát. A kísérletet etikátlannak tartó elemzők véleménye, hogy ezzel azok a diákok jártak rosszul, akik nem kerültek be a kiválasztott diákok szerencsés felébe. A támogatói oldal vélekedése szerint az ilyen jellegű piaci beavatkozások nem feltétlenül károsak, akár mindenkinek pozitív hatással járhatnak, a megoldás minőségének javításával. Továbbá az ilyen gyakorlati kísérletekből származó tanulságok révén a konkrét alkalmazás és az ehhez hasonló további piacok működése nagy mértékben javítható.  

Az előadás második felében orvosi alkalmazások, elsősorban a vesetranszplantáció etikai kérdéseiről beszélt Roth. Az élődonorok pénzügyi kompenzációja minden országban tiltott, kivéve Iránt, ahol az állam szabályozza az élődonorok kifizetését és a tőlük származó vesék allokációját. Vesecsereprogramok viszont a nyugati országok szinte mindegyikében működnek, ahol a betegek elcserélhetik a velük immunológiailag inkompatibilis donorjaik (elsősorban házastársaikat és családtagjaik) veséjét, hogy cserébe egy kompatibilis vesét kapjanak. Az országok szabályozásai között nagy eltérések vannak, Németországban lényegében még ma is tiltott a vesecsere, de a többi jelentősebb méretű EU-s országban, így hazánkban is megengedett, és egyes országcsoportok nemzetközi programokat is koordinálnak.   

Tardos: a Facebook-aukciókban is tanulnak a résztvevők 

Tardos Éva, a Cornell Egyetem professzora előadásában a piacokon végbemenő tanulási folyamatokat és megoldásokat vizsgálta a netes csomagküldés sorbanállási modelljei, valamint a Google és Meta online algoritmizált aukciói kapcsán, amelyek személyre szabott fizetett hirdetéseket használnak a fogyasztóik elérésére. Ezekről a helyzetekről kiindulásképp csak annyit feltételeznek, hogy ha van egy olyan stratégia egy játékos számára, amely minden esetben jobb a többi stratégiánál, akkor a játékos ezt észreveszi és követi. Több szereplő esetén azonban az egyénileg optimális megoldás nem feltétlenül esik egybe a közösség egésze számára optimális helyzettel – az elméletben elérhető optimális és a gyakorlatban megvalósuló egyéni hasznot maximalizáló megoldások érték-arányának meghatározása az algoritmikus játékelmélet egyik alapkérdése, azaz az ún. anarchia ára. 

Roger Myerson (Chicagói Egyetem) online zárta a plenáris előadásokat, aki 2007-ben kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat a mechanizmustervezés tématerületének megalapozásáért. Előadásában egy alapvető kommunikációs játékra nézve értelmezte az egyensúlyi megoldások kapcsolatát, ezzel szép példát hozott arra, hogyan használható az operációkutatási módszertan játékelméleti és mechanizmustervezési alkalmazások elemzésére.    

A július 8-12. között megtartott konferenciát számos további szekcióelőadással a Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézetének kollégáinak segítségével a HUN-REN KRTK KTI Mechanizmustervezés kutatócsoport tagjai szervezték és az MTA Lendület projektjéből támogatták, a helyszínt és a plenáris előadók meghívását a Budapesti Corvinus Egyetem biztosította. A Magyar Operációkutatás Társaság vállalta a szervezés feletti szakmai és pénzügyi védnökséget. A konferenciát kétévente szervezi a Society for the Promotion of Mechanism and Institution Design, amely idén, két online alkalom után, végre személyes találkozón valósult meg.