Milyen tényezők határozzák meg a legjobb élsportoló teniszezők eredményességét? A siker összetett mechanizmusa az utóbbi években sok kutatás tárgya volt, azonban a nagyívű sportkarrierek mögött álló tényezők vizsgálata még egy kevésbé felfedezett terület. Különösen igaz ez a sportolók szakmai fejlődésük kezdetét meghatározó körülményekre. Chiara Zappalà, a Corvinus kutatója és szerzőtársai az EPJ Data Science-ben megjelent áprilisi tanulmányukban az Association of Tennis Professionals (Teniszszakmai Szövetség) hivatalos adatait összegyűjtve profi férfi teniszezők pályafutását elemezték az elmúlt két évtizedből hálózattudományi módszerekkel. Munkájuk rávilágít arra, hogy a kezdeti szakasznak kiemelt szerepe van a játékosok karrierjének alakulásában.
„Minél magasabb presztízsű az első megnyert versenye egy profi férfi teniszezőnek, annál sikeresebb élsportolói karrier jósolható neki. Az eredményeink szerint jellemzően az a szint határozza meg egy profi teniszező pályafutásának alakulását, amelyen az ATP-tornák (Teniszszakmai Szövetség) körébe lépve az első neves tenisztornán győzött” – összegzi tanulmányuk főbb megállapításait a Corvinus kutatója. A kutatók tehát igazolták azt a feltételezésüket, hogy ha a sportoló egy rangos teniszversenyre korán bejut és ott győz, az összefügg azzal, hogy belőle az élvonalhoz tartozó teniszező válik-e.
A vizsgált 3455 profi teniszezőt három kategóriába: a legjobban, a közepesen és a legrosszabbul teljesítő csoportokba sorolták be a teljesítményük alapján. „A karrierutakat elemezve kirajzolódott, hogy a topjátékosoknak nem csak a teljesítményük a legjobb, de egyúttal a sportolói karrierjük időtartama is nekik a leghosszabb” – magyarázza Chiara Zappalà.
A kutató azt is elmondta, hogy a többi csoporthoz képest a topjátékosok később nyerik meg az első meccsüket, sportolói pályafutásuk elején általában nem jön össze nekik a győzelem. Az első győztes meccs után azonban jellemzően elkezd felívelni a karrierjük, és egyre több, neves tenisztornát nyernek. Az is jellemző még a legjobban teljesítő játékosokra, hogy ők viszonylag sok kevésbé ismert tornán gyakorolnak, mielőtt az ATP-körbe tartozó nevesebb versenyekre neveznének.
Elemzésükhöz egy új, hálózattudományi megközelítést vezettek be az ATP-tornák színvonalának számszerűsítésére. Ez a tornák történelmi presztízsét és a játékosok részvételét is figyelembe veszi. A kutatók arra a kölcsönhatásra összpontosítottak, amely a központi versenyeken való részvétel és a játékosok teljesítménye között áll fenn. Az első tíz versenyt vették figyelembe, amelyen a játékosok részt vettek, illetve azt is elemezték, hogy milyen szintű versenyekre neveztek a játékosok, amikor az ATP-körbe léptek.
Illusztráció a tanulmányból
Kép Chiara Zappaláról, a tanulmány corvinusos szerzőjéről