A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2024. szeptemberi határozatában támogatta az egyetem Szenátusa által korábban jóváhagyott kinevezéseket. Majd a Magyar Közlöny 2025. március 13-i számában jelent meg a köztársasági elnök határozata az egyetemi tanárok kinevezéséről.  

Az alábbiakban röviden bemutatjuk az újonnan kinevezett egyetemi tanárok tudományos pályáját. 

Csapó Ádám Balázs (Adatelemzés és Informatika Intézet / Corvinus Institute for Advanced Studies) 

Csapó Ádám Balázs a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett MSc–diplomát mérnök informatika területen. 2014-ben ugyanitt az Informatikai tudományok területén szerezte meg PhD–fokozatát. Vendégkutatóként 2008-ban Trondheimben (Norwegian University of Science and Technology), illetve 2008 és 2010 között Tokióban (Tokiói Egyetem) végzett kutatásokat. Hazatérését követően 6 éven keresztül (2010-2016) tudományos segédmunkatársként dolgozott az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében. 2023 óta a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa egyetemi docensi munkakörben.  

Fő kutatási területe a kognitív infokommunikáció (CogInfoCom), azon belül az emberi kognitív képességek modellezése, illetve új kognitív képességek szintézise információs rendszerekben – különösen 3-dimenziós és multimodális információs terekben. 

Dömötör Barbara (Pénzügyi Intézet) 

Dömötör Barbara diplomáját a Corvinus Egyetem jogelődjén, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1998-ban, majd több kereskedelmi bank Treasury osztályán dolgozott. PhD fokozatot 2014-ben szerzett a Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában. 2009-től tudományos segédmunkatársként, 2015-től adjunktusként, majd 2018-tól egyetemi docensként dolgozik a Befektetések és Vállalati Pénzügy tanszéken, 2020-ban habilitált. 2020 óta a Pénzügy és számvitel alapszak szakfelelőse, vezetése alatt újult meg az alapszak 2021-ben. A Speciális Pénzügyi Matematika tehetséggondozó program vezetését 2023-ban vette át. 

2010-től, egyik főszervezője az Annual Financial Markets Liquidity nemzetközi konferenciának. 2017-től tagja, 2019-től pedig társ-igazgatója, 2021-től igazgatója a Professional Risk Managers’ International Association nemzetközi kockázatkezelési társaság magyar tagszervezetének. 

Fő kutatási területe a pénzügyi kockázatkezelés, pénzügyi piacok és infrastruktúra, különös tekintettel a szabályozásra. Jelenleg a klímakockázat mérési lehetőségeivel és kockázatkezelési keretrendszerbe integrálásával foglalkozik.

Fodor Szabina Eszter (Adatelemzés és Informatika Intézet) 

Fodor Szabina Eszter az ELTE Természettudományi Karán szerzett okleveles matematika-fizika-számítástechnika tanári, majd programozó matematikusi diplomát. 2002-ben szerzett PhD fokozatot az ELTE Természettudományi Kar Informatika PhD programjában. 2019-ben habilitált a Budapesti Corvinus Egyetemen. 

1994 óta dolgozik a Budapesti Corvinus Egyetem Számítástudományi Tanszékén, ahol 2007 óta egyetemi docens, 2020 óta tanszékvezető. 2000-2004 között a kaliforniai Tele Atlas North America szoftverfejlesztője volt. 2022 óta az Üzleti adatelemző szak szakfelelőse. Két végzett és tovább négy aktív PhD-hallgatója van. 

Kutatási témája a nagyméretű adatbázisok számítógépes feldolgozása és elemzése hagyományos algoritmikus és mesterséges intelligencia-alapú módszerekkel. Ezekkel a megközelítésekkel vállalat-menedzsmenti, közgazdasági, oktatási, matematikai, térképészeti és orvos-biológiai területeken végzett jelentős prediktív erővel bíró kutatásokat. 

Harangozó Gábor (Fenntartható Fejlődés Intézet) 

Harangozó Gábor 2002-ben végzett okleveles közgazdászként a BKÁE/BCE-n. Azóta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik (2002-től PhD-hallgatóként, 2005-től tanársegédként, 2009-től adjunktusként, 2015-től docensként.) 2008-ban szerezte meg PhD-fokozatát, 2017-ben habilitált. 2011/2012-ben egy évet a Kwangwoon University-n (Szöul, Dél-Korea) oktatott és kutatott. Rövidebb külföldi oktatási tapasztalatot szerzett a Wirtschaftsuniversität Wien-en és a Nottingham Business School-ban is. 

Kutatói munkásságát három területen végzi: vállalati környezeti, fenntarthatósági menedzsment, fenntartható üzleti modellek, fenntartható üzleti modellek fogyasztói elfogadása, valamint a környezeti és fenntarthatósági indikátorok. Az MTA IX. Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság társelnöke és a KÖVET a Fenntartható Gazdaságért Egyesület felügyelőbizottsági tagja. 

Horn Dániel (Közgazdaságtan Intézet) 

Horn Dániel kutatói pályáját az Országos Közoktatási Intézetben kezdte 2002-ben. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett egyetemi oklevele után a doktori fokozatát a Central European University-n szerezte meg 2010-ben. 2007-ben egy évet a mannheimi egyetem társadalomtudományi kutatóközpontjában (MZES) tölt, mint PhD kutató. Innen az MTA Közgazdaságtudományi Intézetébe tér haza 2008-ban, az akkor alakuló oktatásgazdaságtan kutatócsoportba, ahol azóta is dolgozik, mint tudományos főmunkatárs és a csoport vezetője. 2019 szeptembere és 2023 márciusa között az intézet igazgatója. A 2012-2013-as tanévet Max Weber posztdoktori kutatóként a firenzei European University Institute-ban tölti. Az ELTETáTK közgazdaságtan tanszékének (ELTEcon) félállású munkatársa 2010-től annak 2020-as megszűnéséig. 2020 februárjától a Budapesti Corvinus Egyetemen tanít. Alapszakos egyetemi órái mellett rendszeresen tart PhD kurzusokat is a Corvinus Egyetemen és más külföldi egyetemeken is.  

Kutatásainak fókuszában leginkább az oktatás eredményessége és méltányossága áll. Legfőbb kutatási kérdése, hogy „Miért lesz valaki sikeres az iskolában?” 2017-2024 között a European Sociological Review társ-szerkesztője (associate editor). 2023-2024-bena Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület elnöke, és 2023 óta az Országos Statisztikai Tanács elnöke, 2025 szeptemberétől a Rajk László Szakkollégium társigazgatója.  

Jászberényi Melinda (Fenntartható Fejlődés Intézet) 

Jászberényi Melinda oktatói tevékenységét 1985-ben a Corvinus Egyetem jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) kezdte tanársegédként, 1992-ben lett adjunktus, majd docens és jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik. Részt vett a Turizmus és vendéglátás szak akkreditációjában, majd a szak vezetője lett. Nevéhez fűződik két szakirányú továbbképzési szak, a Turisztikai fejlesztési menedzser, valamint a Kulturális turisztikai menedzser szak kidolgozása, amelyeknek jelenleg is szakfelelőse. 2015-ben létrejött a Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont, amelynek alapítója és a mai napig vezetője. 2017 óta a Turizmus Bulletin szakmai-tudományos folyóirat főszerkesztője. 2019-ben habilitált. 2022 óta a Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszékét vezeti. 

Számos tantárgy létrehozásában és megújításában vett részt. Tananyagfejlesztési tevékenysége szerteágazó, több, turizmus témakörben készült akadémiai könyv szerzője, szerkesztője. Az Akadémia Kiadó Turizmus és mobilitás könyvsorozatának szerkesztője. Fő kutatási területe a kulturális turizmus, valamint a közlekedés és turizmus kölcsönhatásainak vizsgálata., A „Közlekedés, mobilitás, turizmus” címet viselő tankönyve a Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus-vendéglátás alapszak szakmai törzsanyagának részévé vált. 

Melegh Attila László (Társadalom- és Politikatudományi Intézet) 

Melegh Attila László a Corvinus Egyetem jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1986-ban. Ösztöndíjjal egy évig Oxfordban társadalomtörténetet tanult. Visszatérve a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen tanított szociológiai és történeti szociológiai kurzusokat és egyben 1990-től a Széchenyi Szakkollégiumot is vezette. Az MTA fiatal kutatójaként a Szociológia Intézetben dolgozott népesedés és családtörténeti témákban. Két évben is Fulbright ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, a Rutgers Egyetemen tanított társadalomtörténeti témakörökben. A Népességtudományi Kutató Intézetben tudományos munkatárs, majd főmunkatárs lett. Doktori fokozatot szerzett a Debreceni Egyetemen 2002-ben.  

A Corvinus Egyetemen 1998 óta tanít, 2021-ben itt habilitált, majd 2023-ban elnyerte az MTA doktora címet. Főképp szociológia, történeti szociológia témakörökben tanított. Kezdetben társadalom– és népesedéstörténeti problémákat kutatott, majd a nemzetközi vándorlás és a globális hierarchiák diskurzusaival foglakozott. 

Török Áron (Fenntartható Fejlődés Intézet) 

Török Áron egyetemi diplomáját, PhD fokozatát és habilitációját is a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. Külföldi tanulmányokat Hollandiában és Spanyolországban folytatott, valamint vendégkutatóként Ausztráliában is eltöltött egy szemesztert. Az egyetemen adjunktus és docens pozíciókat töltött be az Agrárgazdaságtan Tanszéken, illetve annak jogelődjeiben. Jelenleg az Agrárgazdaságtan Tanszék vezetője, emellett a Vidékfejlesztési Agrármérnök alapszak szakfelelőse, továbbá a Gazdálkodási és menedzsment alapszak Agrobiznisz specializációjának felelőse. A Corvinus Egyetem EKÖP (korábban ÚNKP) programjának szakmai koordinátora. 

Számos tantárgy létrehozásában, illetve megújításában vett részt. Szakfelelősi, illetve specializációvezetői megbízásai során aktívan hozzájárult a Budapesti Corvinus Egyetem szakmegújítási programjához. Vendégkutatóként egy szemeszterre meghívást kapott Ausztrália egyik vezető egyetemétől a kutatási témájának elmélyítésére, illetve helyi kollégákkal való együttműködésre. Tagja a Gazdálkodás című magyar, illetve az Open Agriculture nemzetközi agrárközgazdasági folyóirat szerkesztőbizottságának. 

Vicsek Lilla Mária (Társadalom- és Politikatudományi Intézet) 

Vicsek Lilla Mária a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte egyik diplomáját, és ide járt doktori képzésre is. A kétezres évek eleje óta dolgozik az egyetemen, 2012. óta docensi pozícióban. Oktatói feladatai mellett, a szociológia szak szakfelelőse is, és a Szociológia doktori program igazgatója. Tagja a Corvinus Mesterséges Intelligencia Központnak. 

2008 óta kutatási területei a technológiák társadalmi aspektusaihoz kapcsolódnak, 2018 óta kifejezetten a mesterséges intelligenciához kapcsolódó társadalmi jelenségeket vizsgál. Ebben a témakörben két OTKA kutatás vezetője. Jelenlegi kutatási témája a mesterséges intelligenciához kapcsolódó víziók, különös tekintettel a munkaerőpiacra. 2006-ban a fókuszcsoportok módszerével foglalkozó könyve az Osiris Kiadónál jelent meg. A témában publikált írásait tanították és tanítják hazai és külföldi egyetemeken.