Komoly profitról mond le a cég, amely nem hagyja szundikálni dolgozóit

Egyre több kutatás hozza összefüggésbe a munkahelyi szundikálást az alkalmazottak koncentrációjának és termelékenységének a növekedésével. Nem véletlenül találhatóak már a Google-höz és a Facebookhoz hasonló óriásvállalatok főhadiszállásain napközbeni pihenésre alkalmas alvókabinok.  De hogyan érdemes alkalmaznia a HR-eseknek ezt a dolgozók jóllétét támogató eszközt, és pontosan mit nyerhetnek a vállalatok a munkahelyi szieszta bevezetésével? Ennek jártak utána a Corvinus kutatói, valamint az amerikai Appalachian State University és a brit University of Dundee School of Business munkatársai a European Management Journalban megjelent áttekintésükben.   

Sokatmondó kiinduló adatként idézik, hogy átlagosan az alkalmazottak 57%-ánál fordul elő, hogy bár nem megengedett, elalszik hosszabb-rövidebb időre a munkahelyen. Azt is leszögezik ugyanakkor, hogy a munkahelyi szundikálás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a munkavállalók mentális jóllétét elősegítő eszközként. A témával kapcsolatos orvosi kutatások ugyanis azt támasztják alá, hogy az irodai kávézáshoz, zenehallgatáshoz hasonlóan a munkahelyi szunyókálás is jelentősen csökkenti az alkalmazottak stresszszintjét és fokozza koncentrációjukat.   

„Már egy húsz perces gyors szundikálás (ún. power nap) is jelentősen javítja a nap hátralevő részében a dolgozók hangulatát, memóriáját, kognitív teljesítményét és kreativitását. Ráadásul számos pozitív egészségügyi hatása is van, javítja például az immunfunkciókat, és csökkenti a szívinfarktus kockázatát” – magyarázza Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.   

Mennyi az annyi?   

A munkahelyi szundikálás előnyeit gyakran alulértékelik az alkalmazottak és a HR vezetők, de a leginnovatívabb nagyvállalatok vezetői már nem vitatják a létjogosultságát. A Google, a Nike, Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásán évek óta alvókabinokban pihenhetnek meg napközben az alkalmazottak, az Uber is elkülönített központjában egy területet a pihenésre, a Zappos Las Vegas-i központjában egy óriási akvárium veszi körül a pihenőszobát, a svéd Forza pedig zen-szobákat alakított ki a kreativitás fokozására.   

Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni, a szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket: „az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet” – mondja a kutató.   

A World Sleep Society sem ajánlja, hogy a nappali szunyókálás meghaladja a 45 percet. A témában végzett kutatások azt bizonyítják, hogy már a 20 percnél vagy annál rövidebb (ún. power nap) gyors pihenések is javíthatják a koncentrációt és a kognitív képességeket. Ugyanakkor a szundikálás hossza differenciált hatásokkal járhat: a kutatók azt találták, hogy egy 15 perces rövid alvás felébredés után 30 perccel javította az éberséget, míg egy 45 perces hosszabb szieszta csak 3 óra elteltével javította a figyelmet.   

Megbélyegzés helyett észszerű döntés   

A munkahelyi szunyókálás nem csak a vállalatok termelékenységének kedvez, hanem a munkavállalók számára is kézzelfogható előnyökkel jár: kevesebb munkahelyi hibázással és munkából való hiányzással és gyakoribb előléptetéssel. Egy közelmúltban készült amerikai jelentés szerint 18%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be előléptetésükről az elmúlt egy évben azok a munkavállalók, akiknek engedélyezték a munkahelyi sziesztát, mint nem szundikáló társaik. Ugyanakkor a tanulmány szerzői a témában megjelent kutatásokat összegezve azt is megjegyzik, hogy a munkahelyi szundikáláshoz egyelőre a magasabb státuszban dolgozók férnek hozzá jobban: egy, a témában készült felmérés szerint a munkahelyükön szundikálók 55%-a dolgozik vezető pozícióban, szemben a nem szundikálók 41%-ával.   

A Corvinus áttekintő elemzése kitér az iparági különbségekre is, az egyik idézett, 2018-as tanulmány szerint a technológiai szektorban dolgozók 25%-a mondta azt, hogy a menedzsereik megengedik nekik a szunyókálást, és a művészeti és szórakoztatóiparban közel 19%-uk. Tiltják viszont a lehetőséget az informatikai dolgozók 62%-ánál, az állami tisztségviselők, valamint a pénzügyi és biztosítási szakemberek 57-57%-ánál.   

A téma további kutatásokat érdemel, többek között arról, hogy a pontosan hogyan hat a szervezeti teljesítményre, milyen további előnyei vannak, milyen iparágban és milyen környezetben a leghatékonyabbak és hogyan érdemes kezelni a visszaéléseket. A szervezetek jelentős időt és erőforrásokat fordítanak a versenyképességük növelésére, ehhez pedig javítani akarják az alkalmazottak teljesítményét és ösztönözni kívánják az innovatív gondolkodást. A tudományos eredmények szerint munkahelyi rövid alvás képes mindkettőre, és ha a cégek ezt nem támogatják, figyelmen kívül hagynak egy könnyen és olcsón megszerezhető stratégiai előnyt. Ezért a tanulmány azt javasolja, hogy a vállalatvezetők hozzanak észszerű döntéseket, és kezdeményezzék a munkahelyi szundikálás lehetőségének beépítését a szervezeti kultúrába.   

A publikáció szerzői Amitabh Anand (Budapesti Corvinus Egyetem és Excelia Business School), Tóth Rita (Budapesti Corvinus Egyetem), Jessica L. Doll (Appalachian State University) és Sanjay Kumar Singh (University of Dundee School of Business).