Közösségi növényültetést szerveztünk a Corvinus Green projekt részeként, ahol a kollégák közösen ültethették át fenntarthatóbb komposztba az irodai növényeket. Az ültetés mellett az is cél volt, hogy beszélgessünk arról, hogyan tehetjük fenntarthatóbbá az egyetemet és a környezetünket. Az eseményen a Science Shop talajegészséggel foglalkozó LOESS kutatási projektjét is megismerhették az érdeklődők.
A közösségi élmény mellett a tudásmegosztás is megvalósult a kollégák között, volt például olyan növény, melynek közösen találtuk ki a nevét, de az ültetési praktikáikat is megosztották a tapasztaltabb kertészek. Ráadásul még növényeket is cserélgettük, illetve az utódnövények átültetésével a növényállomány is szaporodott. Jó példa ez arra, hogy a tervezés mellett érdemes belevágni a cselekvésbe, a folyamat közben pedig lehet tapasztalni, tanulni és így alakítani tovább a fenntarthatóbbá válást.
Végül pedig három érv, miért fenntarthatóbb a komposzt a hagyományos virágföld helyett:
♻️ A komposztálóüzemből vásárolt jó minőségű föld a településekről elszállított szerves anyagból készült, így körforgásos gazdasági modellhez járultunk hozzá.*
🌿 Ennek megfelelően nem tartalmaz műtrágyát és más, hozzáadott vegyi anyagot. Ráadásul tőzegmentes is, ami a karbonlábnyom csökkentéséhez és élőhelymegőrzéshez is hozzájárul.
📦 A szállításhoz használt zsákokat a következő alkalommal újra használni fogjuk, így a csomagolási hulladék mennyiségét is csökkenteni tudtuk.
A program a májusi Hónap Fenntarthatósági Témája projektnek is része, ahol a közösségi cselekvés kerül fókuszba. A projektről és a további programokról részletek itt olvashatók.
Írta: Kovács Máté
*Szerzői megjegyzés: Ezt az elszállított anyagot szokták “zöld hulladéknak” is nevezni, a természetben azonban nincs hulladék, ez a szerves anyag kincset ér, mert az új életnek a forrása. A legjobb, ha a kertben marad, de ha már mégis elszállítják, akkor fontos, hogy valóban hasznosuljon újra.